Súlyos tragédiákkal terhelt a részlegesen összedőlt Jókai utcai ház története

Egy az Isten

A mai bérház alatti hétezer négyzetméteres telket – amelyet ekkor még Gyár utca 19. számmal illettek – 1840-ben vásárolta meg közadakozás útján a Pesti Izraelita Hitközség hatezer pengőforintért, hogy Hild József terve szerint a pesti zsidóság itt építhesse fel egyemeletes kórházát.

A jól felszerelt, tágas kórház emeleti részén négy kórterem létesült, bennük egy férfi és egy női részleg, valamint egy külön osztály a bőrbajosok számára. A földszinten hat kisebb betegszoba állt rendelkezésre. A kórtermek mellett a hitközség még az orvosok és a személyzet számára is kialakított négy kisebb alapterületű szoba-konyhás lakást.

Mivel műtőszobát nem alakítottak ki a kórházban, az operációkat a kórtermi ágyakon hajtották végre. A nagy fertőzésveszély miatt éppen ezért az intézmény vezetése gyakran hívta konzultációra Balassa János sebészprofesszort, nőbetegeihez pedig Semmelweis Ignác világhírű orvost. Az intézmény igazgatója 1850-től Jakubovics Antal, a korábbi intézményvezető Jakubovics Fülöp unokatestvére lett, majd Grósz Fülöpöt nevezték ki direktornak.

Kettő Mózes táblája

Érdekes momentuma az épület történetének, hogy 1853-ban a hatóság itt csapott le arra a később nazarénus társaságként ismert, hat főből álló „Krisztus követői” szektára, akik „kommunista szemléletükkel” megpróbálták szép szóval meggyőzni a zömmel Mózes-hitű fekvőbetegeket, hogy a királyság miért rossz, és miért lesz jó, ha az államigazgatás áttér a szocializmus intézményrendszerére. 

A hatósági kényszergyógykezelés alatt álló nazarénusok mindemellett azt akarták elérni a többi betegnél, hogy hagyjanak fel az Ószövetség követésével, és térjenek át Jézus hegyi beszédében elhangzott parancsainak szó szerinti követésére. A csoport tagja Hausknecht Antal, Hvozadovics József, Notter Ferenc, Notter József, Schmidt Péter és Waneczek András volt.

Három a pátriárka

A jó hírű kórházat Ferenc József osztrák császár és magyar király 1855-ben, felesége, Erzsébet királyné pedig 1866-ban látogatta meg. Az épület kertjét 1867-ben Lohr János tervei szerint angolparkká alakították át. Az egészségügyi intézménybe 1870-ben vezették be a gázvilágítást és a folyóvíz-ellátást. A millennium előtti években a körúti építkezések miatt a főváros csakhamar kisajátította a kórház kertjét. Mivel ekkorra már a kórház épülete is kicsinek bizonyult, a hitközség egy új telek megvásárlása mellett döntött, amelyet a mai Szabolcs utcában találtak meg. A Gyár utcai kórház 1842-től 1889-ig valláskülönbség nélkül harmincezer fekvő- és 230 ezer járóbeteget látott el.

Négy az evangélista

Az egykori Izraelita Kórházat 1890-ben vásárolta meg a fővárostól dr. Dick Vilmos fogorvos, hogy az épület lebontása után 1895-re itt építhesse fel Gutwillig József építőmester tervei szerint a ma is látható, belső udvaros, négyemeletes bérházat. Az épület lépcsőházát egy Fortunát ábrázoló Lotz Károly-freskó is díszítette, amelyet a második világháború után, egy 1947-es beázást követően módszeresen lekapartak, így örökre elpusztult.

A ház földszintjén 1897-ben alakították ki a londoni világkiállítás magyar képviseletének vezérigazgatóságát. Az ingatlan első emeletén 1909-től 1929-ig működött a Verő-féle Nyilvánossági Joggal Felruházott Polgári Leányiskola. Az épület első és második emeletét 1935 és 1936 között a Magyar–Francia Biztosító Rt. irodai célokra átépítette. Az átalakítás terveit Gál György és Kovács László készítette. Ez a két irodaszint lett két év múlva a Magyar Festékkereskedők Országos Egyesülete és a Foncière Biztosító Rt. terézvárosi kirendeltségeinek központja.

Öt az egyház parancsa

Az épület ismertebb lakója Zimay László zeneszerző, a Pest-budai Dalárda, majd a Nemzeti Dalkör karnagya, a Nemzeti Zenede zongoristája volt, akinek a dalai ekkoriban rendkívüli népszerűségnek örvendtek. A zeneszerzőn kívül szintén ebben a sarokházban hajtotta álomra a fejét a Prágában született dr. Schuschny Henrik doktor, a Markó utcai főreáliskola orvosa, az országos iskolai testedzés megalapítója. A bérház felsőbb emeletein élt gróf Károlyi Lajos földbirtokos, császári és királyi titkos tanácsos, táborszernagy, főrendiházi tag, illetve a Kiváló Művész- és Kossuth-díjjal is kitüntetett Lukács Pál zenész, a magyar brácsaművészet megteremtője, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Hat pohár bor Kánaánból, igyunk egyet barátságból

Raul Wallenberg titkár vezetésével a svéd követség a ház első két emeletét 1944. augusztus 6-án bérbe vette a Foncière Biztosítótól, hogy a Minerva utca 1/A-B, a Gyopár utca 10., a Pozsonyi út 3. és a Tigris utca 8/A számú házak mellett itt is menleveleket (Schutzpass) oszthassanak szét az üldözött zsidó származású embereknek. Az egykori irodaszinteken több száz védett zsidó és követségi alkalmazott élt a családjával. 

Az úgynevezett 1-es számú svéd útlevélosztályra 1945. január 8-án hajnal fél egykor betört a Nidosi Imre alezredes, Pest városparancsnoka, dr. Vajna Ernő, a főváros védelmének pártmegbízottja, illetve Kurt Rettmann ezredes irányította nyilas alakulat, hogy a követségi tisztviselőkkel együtt elszállíthassa az itt menedéket kereső embereket. 

Mivel a járóképtelen Kallós Gyula a felszólítás ellenére nem tudott felkelni, a nyilasok az ágyában agyonlőtték. Egy kislányt az udvaron kaszált le egy sorozat, de ő életben maradt. Körülbelül húsz embernek sikerült a bútorokban elrejtőzni és a világítóudvar (lichthof) párkányaiba kapaszkodni. A megmenekültek között találjuk Korányi Ervint, Korányi Alice-t és 23 éves lányukat, Korányi Mártát, valamint Földes Gyulát, Gáti Györgyöt és Gáti Istvánt is.

A Dick-bérházból elhajtott 320 embert a nyilasok a Városház utca 14. szám alatti kerületi Nyilas Ház pincéjébe vitték, ahol másnap délután a gyerekeket, az anyákat és az öregeket (körülbelül nyolcvan főt) átvittek a nagy gettóba. A pártszékházban maradt 240 embert a következő tíz napban összeverték, változatos módszerekkel megkínozták és kifosztották, majd a Duna-parton Thál Lajos csendőr vezetésével három éjjelen át tartó kivégzések során a folyóba lőtték.

Mestereknek mestere, mondd meg, mi az egy!

A hétfői balesethez egyértelműen a ház tetőtér-beépítésének munkálatai vezettek. Az önkormányzat 2005-ben értékesítette a területet, amelynek sokadik tulajdonosa 2018-ban kezdte el a tetőtér átalakítását, ahol tizenöt luxuslakás megépítését tervezték. A leendő otthonok alapterülete 70 és 180 négyzetméter között mozgott volna. A lakásokat 150 millió forintos ártól kínálták eladásra, de a legnagyobb lakás ára a négyszázmillió forintot is túllépte.

Az omlás pontos részletei nem ismertek, bár a tragédiához a néhány héttel ezelőtti tűzeset is hozzátett. Az Indexnek nyilatkozó munkavédelmi előadó szerint a kivitelező által alkalmazott társaság tagjai nem voltak kellően körültekintők, gyakorlatilag semmilyen munkavédelmi előírást nem tartottak be, így kerülhettek például gyúlékony anyagok a tetőre.

A ledőlő homlokzati fal egy része magával rántotta a tetőszerkezeti elemek jó részét is. A lezuhanó elemek négy embert sebesítettek meg. Közülük hárman könnyebb, a Budapesti Operettszínház egyik táncművésznője életveszélyes sérülésekkel került kórházba. A megrongált autók száma öt.