Magyar tulajdonú a világ legrövidebb nemzetközi hídja

Ezersziget öntet

A csaknem 1200 kilométer hosszú Szent Lőrinc-folyó nemcsak a Nagy-tavakat köti össze az Atlanti-óceánnal, hanem egy viszonylag hosszabb szakaszon az Egyesült Államok és Kanada határát is alkotja. A folyó csaknem kétezer sziget és 104 zátony partját nyaldossa. Az egyik legérdekesebb múlttal rendelkező szigetpár a másfél hektáros Zavikon és a félhektáros, Kiwa nevű folyami földhányás.

A felosztástól függetlenül Elmer Andress vállalkozó 1902-ben egy tetszetős küllemű villát építtetett a nagyobbik, Kanadához tartozó Zavikon-szigetre. Mivel a házépítő egy veteményeskertet és egy stéget is szeretett volna kialakítani otthona körül, így ezeket a kisebbik, az Egyesült Államokhoz tartozó szigeten valósította meg. A két gyöngyszem közé egy 9,5 méter hosszú fahidat is ácsoltatott, hogy a kapálás és a pecázás miatt ne kelljen mindig ladikba ugornia, és áteveznie a szomszédos országhoz tartozó kertjéhez, majd vissza a családi házához.

Az aprócska híd és a helyszín kuriozitása miatt az amerikai sajtó rögtön „háztáji határátkelőnek”, illetve „a világ legrövidebb nemzetközi átkelőjének” nevezte el a Zavikon-szigeteket. A  propaganda hatására fel is húzták a nagyobbik szigetre a Brit Birodalom, a kisebbikre pedig az Egyesült Államok lobogóját. A lelkes földmérők még egy geodéziai követ is felállítottak a kisebbik földkupac közepére. A Szent Lőrinc-folyó azonban nem volt tekintettel az országhatárokra. 1967-ben az Amerikai–kanadai Határbizottságnak újra meg kellett állapítania az országhatárt. A kisebbik sziget ekkor került Kanada fennhatósága alá. 

Magyar sziget az USA–kanadai határon

Hagyománytiszteletből azonban a szigeten élő Andress család a továbbiakban is felhúzza a két folyami gyöngyszem korábbi domíniumurainak lobogóit. Ha jobban megnézzük a napjainkban készült fényképeket, akkor láthatjuk, hogy az apró fahíd közepén egy magyar zászló is díszeleg. Nem csalás, nem ámítás, valóban egy magyar lobogót láthatunk. Hogy kerülhetett oda?

A válasz egyszerű. A szigetpárt 1976-ban vette meg  a tavaly elhunyt Donald Rickerd egyetemi oktató, tudományos főmunkatárs és magyar származású, de Torontóban született felesége, Julie Rékai politológus végzettségű szabadúszó író, újságíró, a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál korábbi sajtófőnöke. A nagy dohányosnak tartott asszony szülei dr. Rékai János sebész és Rékai Kati műsorvezető-újságíró volt, aki még Desider Katalin néven látta meg a napvilágot 1921. október 20-án Budapesten.

Juli ősei még 1948-ban disszidáltak a kommunista bábállammá átvedlő Magyarországról. A család először Párizsba, majd onnan Kanadába emigrált. Rékai Kati kezdetben heti kommentátora volt a The Hungarian Show című rádióműsornak, kolumnistája a Kaleidoszkóp című angol–magyar kulturális folyóiratnak, majd az egyik alapítója a kanadai Etnikai Média Egyesületnek. Az emigrációt választó magyar hölgy egyik legfőbb feladatának Kanada sokféle kultúrájának megőrzését és a közösségek közötti kapcsolatok ápolását tekintette. 

Felolvasókörutakat, bemutatkozási lehetőségeket, illetve kiállításokat szervezett a tengerentúli szerzők számára. Munkáját a Kanadai Becsületrend keresztjével díjazták. 

A kanadai sajtó a magyar emigránst csak „Torontó First Ladyje”-ként emlegette. Rékai Katit egyébként az 20 kötetes gyermekkönyvsorozata tette igazán híressé, amelyben négy állathős segítségével próbálta Kanadát a világ soknemzetiségű gyermekeinek bemutatni. A szigetet megvásároló Juli édesapja egyébként az az 1978-ban elhunyt dr. Rékai János volt, aki 1957-ben Torontóban létrehozta bátyjával, dr. Rékai Pál belgyógyásszal közösen

amely ma már Torontó egyik központi kórházaként funkcionál. Dr. Rékai Jánost egyébként szintén a Kanadai Becsületrend keresztjével tüntették ki.