Ilyen volt a világ első Szűzhártya-temploma

James Graham egy nyerges fiaként 1745-ben született Skócia fővárosában, Edinburghban. Mivel a Grassmarket-negyedből származó fiú mindenáron doktor akart lenni, beiratkozott a helyi egyetem orvosi karára, ám az intézményt pár év múlva otthagyta, hogy saját patikát alapíthasson Doncasterben. Bár diplomája nem volt, mindenkinek azt híresztelte, hogy híres orvos. Ennek a lódításnak köszönhetően lett a felesége a vagyonos családból származó Mary Pickering, aki három gyermekkel ajándékozta meg.

A nyugtalan természetű Graham 1770-ben az Egyesült Államokba utazott, hogy Philadelphiában elsajátítsa a szürkehályog-műtétek gyakorlatát és a szemprotézisek elkészítésének a módját. Benjamin Franklin politikus-polihisztor közeli barátja és munkatársa, Ebenezer Kinnersley angol tudós segítségével 

Graham az amerikai forradalom kirobbanása előtt utazott vissza Európába. A kontinensen tett tanulmánykörútja után 1776-ban alapította meg a somerseti Bathban a kimondottan csak szexterápiával foglalkozó új életvezetési központját, ahol különösen bűzös gőzökkel, éterrel, mágneses és elektromos kezelésekkel gyógyította főleg női betegeit.

Mivel a majdnem doktori végzettségű kalandor maga mellé vette öccsét, a 21 éves, jóképűnek tartott William Graham itt ismerte meg az ország egyik hírességét, a 47 éves Catharine Macaulay történésznőt is, akit 1778. november 14-én vett el feleségül. Ez a jelentős korkülönbség miatt az asszony hírnevének drasztikus csorbulásához vezetett.

Egészségtemplom a migrén ellen, a több libidóért

Persze eközben Graham sem tétlenkedett. 1779-ben új mecénásra tett szert Georgiana Spencer filantróp grófnő személyében, akinek pénzéből egy év múlva úgy bővítette ki a londoni Adelphi Terrace 4. szám alatti otthonát, hogy az Egészségtemplomként is megállja a helyét. Az idejáró betegeket nemcsak elektromos és mágneses készülékekkel, illetve zeneterápiával gyógyította, hanem az ekkoriban pneumatikus terápiaként elterjedt vízgázzal is.

A fizikai együttlétek növelése érdekében pácienseit nemcsak különféle pozitúrákra tanította meg részletes rajzok segítségével, hanem olyan, általa kotyvasztott vágy- és libidófokozó bájitalokat, kígyóolajokat, testápolókat, tinktúrákat és tonikokat is rájuk sózott, mint az Elektromos éter vagy az Izgató éteri balzsam nevű löttyök. 

Előadásai végén a kényelmes székekben helyet foglaló hallgatóságot mindig áramütéssel lepte meg az altestük környékén, ezt a puffhoz erősített fémvezetők segítségével érte el. Graham szerint ez a kis bizsergés rögtön beindította a hipoaktív szexuálisvágy-zavarban szenvedő betegeinél azt a testi fellángolást, amely gyógyulásukhoz és végeredményképpen a sikeres fogantatáshoz vezetett. A doktor másik fontos tanítása az volt, hogy minden bujálkodás után azért kell a nemi szerveket hideg vízzel lemosni, mert így nem fog csökkenni a libidó és átalakulni migrénné. 

Az edinburghi majdnem orvos nemcsak ügyes szexterapeuta, hanem kiváló marketinges is volt. Asszisztensei mindig gyönyörű, csábos és lengén felöltöztetett modellek voltak, akik görög istennőkként fogadták a vendégeket. A tehetősebb férfiakat – főleg az utódnemzésben érdekelt arisztokratákat – az országszerte körberajongott Lady Emma Hamilton szobalány-táncosnő-színésznő vezette körbe a pazarul berendezett szobákon. Ő Hébé istennőként próbálta bebizonyítani a merevedési gondokkal küzdő gazdag angol uraknál, hogy még nincs minden veszve.  

Eközben James Graham azzal a módszerrel is gyarapította vállalkozása kasszáját, hogy heti rendszerességgel előadásokat tartott gyógyszerei hatásfokáról, amelyek mellé kinyomtatott házassági útmutatókat is adott. A füzetek Privát tanács címen kerültek forgalomba. Különc showmanként őt tekinthetjük a szexipar első úttörőjének is. Az Egészségtemplom annyira sikeres lett pár év alatt Londonban, hogy Graham alakját számtalan szatirikus színdarabban, versben, nyomtatványban és újságcikkben is megörökítették.

A Szűzhártya-templom és az Égi ágy

James Graham 1781-ben nyitotta meg az Egészségtemplom ikertestvérét a londoni Pall Mall 80–82. szám alatti, timpanonban végződő Schomberg-házban. A nemes egyszerűséggel Szűzhártya névre keresztelt templom szentélyében végre felavathatta a teherbe esést elősegítő, 1770 óta folyamatosan fejlesztgetett Égi ágyát is.

A garantált fogantatás elérésére a doktor első lépésként a 12 × 9 méter nagyságú franciaágy alá rengeteg afrodiziákumot szórt. Ilyen volt többek között a rózsalevél, a balzsam, a tengerifű és a levendula, de a korabeli beszámolók alapján számtalan olyan egzotikus olaj és mámorító illat is érezhető volt a szobában, amelyet nem tudtak beazonosítani a résztvevők. A vállalkozó kedvű házaspárok hangulatának megteremtésére a falakra nemcsak „szemtelen” illusztrációkat függesztettek fel, hanem olyan nagy méretű tükröket is, ahol  a bátor szerelmesek minden irányból láthatták egymást.

Az eddig leírtak alapján a konstrukció eddig nem nagy szám. Az Égi ágy azonban ennél jóval többet tudott. Például az optimális hatékonyság érdekében egy kallantyú segítségével a heverő bármikor bedönthető volt 45 fokos szögben. Maga a fekhely negyven darab vastag üvegoszlopon nyugodott. Ezekbe olyan, tekercsekkel körbevett lágyvasakat helyeztek el, amelyek működtetésük közben elektromágneses teret hoztak létre. A fluxus előidézésére az ágy alatti altemplomban 3-4 ember tekerte folyamatosan a malomkereket, pontosabban generálta az áramot egy őrlőgéphez hasonlatos elektrosztatikus generátoron. 

A szürreális látványt tovább fokozta, hogy az ágy fejtámlájánál a Szűzhártyát, a házasság istenét ünneplő mozgó óramű ketyegett. A háromszög formájú műalkotás felett ez a szöveg állt: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, és töltsétek be a földet” – valószínűleg csak arra az esetre, ha a pár elveszítené a kedvét vagy a fókuszát. Ez utóbbi azonban teljesen kizárt volt, hiszen a „szent aktus” közben James Graham végig jelen volt. 

A mester ugyanis általában kétpercenként utasította az összegabalyodott résztvevőket, hogy mikor kell pozitúrát váltaniuk a sikeres gyermeknemzésért. Amikor nem a szerelem technikai kivitelezését taglalta és igazgatta, akkor az elektromos áramütések egészségügyi előnyeiről, a „mágneses folyadék” termékenységet, életvitalitást elősegítő hatásairól szónokolt. A szuperágy működése itt tekinthető meg. 

Földfürdő, böjt és bukás

Miután Graham XVIII. századi szexklinikáit egyre kevesebb alkalommal keresték fel a nagy hatalmú londoni politikusok, a szexológus 1773-ban kénytelen volt bezárni Temze-parti templomait. A teljes csőd elkerülése érdekében visszavonult Edinburghba, ahol megpróbált felállítani egy újabb Szűzhártya-templomot, ám a konzervatív magisztrátusok nem engedték meg neki sem a kivitelezést, sem a szexuális felvilágosításról szóló propagandájának terjesztését. A majdnem doktor azzal vágott vissza, hogy kiadott egy olyan füzetet, amelyben elítélte a bírókat a szólásszabadság korlátozása miatt. Tettéért bírósági eljárást indítottak ellene, amelyet elveszített: 20 font pénzbírság befizetése után bebörtönözték.

Szabadulása után újabb egészségügyi reformba kezdett. A földfürdőzést kezdte népszerűsíteni, ami szerinte jót tesz a talajba nyakig eltemetett emberek agy- és hajhagymaműködésének. Az 1770-es évekre Graham mentális egészsége már annyira megromlott, hogy gyakran bebörtönözték. Egy alkalommal azért, mert anyaszült meztelenül kószált az utcán.

Az 1780-as évek közepén megalapította az Új Jeruzsálemi Egyházat, amelynek egyedüli tagja volt. Még mindig képtelen volt ellenállni a különös és kísérleti trükköknek, ezért hosszan tartó böjtnek vetette alá magát, hogy meghosszabbítsa az életét. Azt gyakorolta, hogy télen-nyáron meztelenül aludjon nyitott ablak mellett. Kísérlete nem jött össze, 49 évesen lesoványodva hunyt el – és remélhetőleg végre megtalálta saját mennyei ágyát. Testét az edinburghi Greyfriar’s Churchyardban temették el.

James Graham egész életében szorgosan publikálta gondolatait – a felvilágosodás korában még ünnepelték az alternatív gondolkodást, ezt váltotta a nyakmerevítős és prűd viktoriánus korszak. Bár írásos műveit a showman hűvös és eltúlzott narratívája jellemezte, 

Lehet, hogy James Grahamet ostoba opportunistának tekintjük, de kétségtelen, hogy ő volt az, aki megalapozta a szexológiát, és kötetlenné tette az intimitásról, a testi kapcsolatokról szóló közbeszédet.