Meglepő helyen nyit ki ősszel az új budapesti Hilton szálloda

Idén a Hilton szállodalánc 23 új hotelt avat fel világszerte. Ebből az egyik vendégváró szállás ismételten budapesti lesz.

Terézvárosi kalandok

A Dessewffy utca 9–11. és a Zichy Jenő utca 8. között feszülő új, immáron harmadik budapesti Hilton szálloda idén szeptember 6–án nyitja meg kapuit vendégei előtt. A három pinceszinttel és hét emelettel rendelkező hotel használatbavételi engedélye már folyamatban van a fővárosi kormányhivatalnál.

A Hampton by Hilton Budapest City Center névre hallgató, több mint 15 ezer négyzetméteres terézvárosi épületet a Bálint és Társa Építészek Irodája Kft. tervezte. A generálkivitelezést a T-Trans Főép Kft. végezte el. Az épület szerkezete mindössze 302 munkanap alatt 909 tonna betonacél és 8000 köbméter beton felhasználásával készült el.

Az új budapesti Hiltonban nemcsak éttermet, bárt, kávézót, csemege- és élelmiszerboltot és mosodát alakítottak ki, hanem tárgyalókat, edzőtermet és egy belső kertet is. Nemzetközi szinten is gáláns nagyvonalúságnak számít majd, hogy a leendő vendégeknek nem délelőtt 10-kor, hanem csak délben kell majd kicsekkolniuk a nemdohányzó és állatbarát szobáikból. 

Csillár és fizikaóra

A területen korábban két lakóház állt. A Háromszív utca 3. (ma Dessewffy utca 9.) szám alatti telken először a szépsége miatt Barabás Miklós festőművész által is megörökített Tuschek Jákobné Wenger Johanna magánzó épített magának egy kisebb méretű bérházat. Ezt a kétemeletes, puritán küllemű ingatlant 1863-ban adták át Pán József építész tervei szerint. Az épület pilasztereit vörös mészkőből faragták ki.

A ház kevés neves lakó otthona volt. Az egyik ilyen az emeleten 1896-tól lakást bérlő gróf ifjabb Csáky Péter Tivadar jogász, a magyar királyi udvar étkezések törölközőátadója és pohárnoka, valamint Grum Ferenc ügyvéd, címzetes kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsos, a budapesti tőzsde miniszteri biztosa volt, aki nem mellesleg 

Már az ingatlan felavatása évében sok intézmény működött a falak között. Kezdetben a szuterénben, majd szép lassan az első, majd a második emeleten is. Többek között 1890-ben itt rendezte be a főhadiszállását a Szőlőkertészek Terézvárosi Temetkezési Egylete, amely mellett Horák Egyed nyomdája működött, aki főleg az esztergomi érsekség és a római katolikus egyház könyveit adta ki.

A házat 1902-ben vásárolta meg Kulcsár Sándor bronzöntő és csillárgyáros, aki üzemét nemcsak ebben az épületben, hanem faláttörés útján a szomszédos, Dessewffy utca 11. ház pincéjében is folytatta. Örökösei 1928-ban adták el az ingatlant, amelyet ekkor alakították át kétemeletes szállodává. 

A hotelt 1947-ben államosították, ekkor kapta meg az ingatlan kulcsait a MÁV Magasépítő Üzemi Vállalat. Őket váltotta 1957-ban a frissen megalapított Iskolai Filmintézet (IFI), amely addig még sosem látott mennyiségben sokszorosította az oktatási céllal készült filmtekercseket, így többek között a híres Öveges József piarista szerzetes tartotta fizikaórákat, illetve az Illés György lencséjén keresztül megszületett Barkácsolástól a fizikáig című kisfilmet.

Persze a sokszorosító üzemben nemcsak középiskolai tanórákról készült oktatófilmekről készültek másolatok, hanem a szögbeveréstől a vasbetonszerelésig, a lábbeli gyártásától az áramfogyasztásig szinte minden témáról.

Ebből a cégből alapították meg tíz évvel később az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalatot – ismertebb nevén a TANÉRT Kutatási és Kísérleti Főosztályt. Ez a cég 1980-ban költözött ki az épületből. A helyére ekkor érkezett az első emeletre a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége (MGYGOSZ), a másodikra pedig a Fővárosi Közterület-felügyelet. Mivel a házat 1863-as felépítése óta egyszer sem újították fel, az állaga annyira leromlott, hogy baleset- és omlásveszélyre hivatkozva 1997-ben lebontották.

Hanglemez és film

A Dessewffy utca 11. alatti egykori házat még Zlamál Ferenc építette. Ezt az 1843-ban átadott egyemeletes lakóházat Hild József terve szerint kivitelezték. Az épületnek két nevesebb lakója volt. 1888-tól 1890-ig Dunkel Norbert hangversenyszervező, zenemű-kereskedő volt, aki pályafutása csúcsán lett a kezdetben a Kristóf téren, később a 

A cég vezetése persze nemcsak tehetségének volt köszönhető, hanem rokoni kapcsolatainak is. Rózsavölgyi Gyula társa Grinzweil Norbert volt, ő pedig ez utóbbi úr unokaöccse.

A másik ismertebb ember Szurdi István textiltechnikus, a Szociáldemokrata Párt gyöngyösi titkára volt, aki 1946-tól lakott itt ideiglenes jelleggel pár évet. A politikus nemcsak országgyűlési képviselőként tevékenykedett 1944-től 1975-ig, hanem 1966-ban ő lett a belügyminiszter és az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke is. 

akik olyan televíziós sorozatokat jegyeztek együtt vagy külön-külön, mint az Angyalbőrben, a Família Kft., a Linda, a Kisváros, a Privát kopó vagy az Éretlenek.

Kulcsár Sándor bronzöntő és csillárgyáros boltját 1928-ban vette át Löffler Sámuel „trikókelmekikészítő, bolyhozó, csinozó és velinírozó gyára”. Löffler szintén itt gyártott orkánbiztos zászlókat és esőköpenyeket is. Az 1946-os államosítás után az üzletet a Pesti Fénymásoló Vállalat, 1958-tól a FŐFOTÓ Nyomdaüzeme, 1983-tól pedig ismételten Fővárosi Közterület-felügyelet használta. Az épületet szintén 1997-ben bontották le.