Felújítják a megszégyenített pesti politikus otthonát, a főváros egyik ékszerdobozát

Három pipa és a kacsa

Barátai unszolására a békés vidéki élethez szokott Arany János 1860 őszén bérelte ki az Üllői út és a Három pipa utca sarkán azt a második emeleti, négyszobás lakást, ahol nemcsak az újonnan elindított Szépirodalmi Figyelő és Koszorú című lapokat szerkesztette, hanem itt írta meg a Walesi bárdok című balladáját is. Ezt a mai Erkel utca 20.-nak megfeleltethető bérházat nem nagyon szerette.

Elmondása szerint nagyon zavarták a zajos, korán kelő piaci hal- és vadkereskedők, az árufeltöltők, akik többsége pont az ő lakhelyének számító sarokházban tengette az életét. Ezt a korabeli hangorkánt csak fokozta, hogy lakásával szemközt, a mai Üllői út 16. alatt működött a zűrös múltú Arany Sashoz címzett fogadó, udvarra néző ablakai pedig pont a mai Ráday utca 14. alatt működő Arany Oroszlánhoz címzett kocsmára néztek rá, amelyektől nem esett messze a Széna (ma Kálvin) téri Két Oroszlánhoz, illetve 

Levelei szerint ennél jobban idegesítette, hogy lakhelye bejárata szintén egy kétes hírű fogadóról elnevezett utcáról nyílt. Éppen ezért érte nagy öröm 1861 elején, amikor felröppent a hír, hogy a Három pipa utca ezentúl Kisfaludy nevét fogja viselni, ám az átnevezés híre kacsának bizonyult.

Buda halála és Juliska

A nagykőrösi tanár és felesége, Ercsey Julianna 1864-ben költözött ki ebből a sarokházból, ám a házaspár nem ment nagyon messzire. Új otthonuk az Üllői út 7. szám alatti egyemeletes ház lett, amelyet még a Bécsből érkezett Steinbach Alajos fűszerkereskedő építtetett magának 1839-ben, ám jó osztrákunk és családja ténylegesen csak 1896-tól lakta be tulajdonát.

A Kasselik Ferenc tervezte, klasszicista stílusú épület bár szintén közel volt a hangos kofákhoz, a vastag falú épület zárt udvara állítólag minden hangforrást kiszűrt.

A kritika, az állam és a közönség ünnepelt költőként hordozta a tenyerén. Arany félszegen tűrte az elismeréseket, és öniróniával fogadta a kitüntetéseiket, őt akkor jobban lefoglalták az Akadémia titkári teendői.

Több mint tíz évvel később írta csak ki magából fájdalmát Toldi szerelme című művében.

Mivel Arany Jánosnak 1870. január 17. óta hivatali lakás dukált a Friedrich August Stüler berlini építész tervezte Magyar Tudományos Akadémia épületében, báró Eötvös József elnök többszöri felszólítása után Arany 1867-ben döntötte el, hogy feleségével közösen átköltözik az Üllői útról a Duna mellé.

Lakószobájuk az épület Akadémia utcai oldalának első emeleti utolsó ablaka volt. Ide szerelte fel élete utolsó éveiben azt a kicsinyke zászlót, amely a széljárást jelezte. 1882. október 22-én ebben a szobában hunyt el. Napjainkban ez a Tudós Klub utolsó szobája. Itt látható az Arany halálának 100. évfordulójára elhelyezett, Borsos Miklós alkotta dombormű is.

A lelkész és a gyarmati bárdok

A hátrahagyott Üllői úti emeleti lakás persze nem sokáig maradt kihasználatlanul. A takaros otthon új lakója Arany barátja, Szász Károly református lelkész, tanár, a közoktatásügyi minisztérium tanácsosa lett. Az Erdélyből származó fiatalember halhatatlan elődje nyomdokában járt.

Költői, műfordítói, írói munkásságát értékelve a tudományos akadémia 1899-ben választotta meg rendes tagjának. Lírájában a családi élet, a vallásos és hazafias érzés különös harmóniában jelent meg, és műfordítóink között is jeles szerepet töltött be. Byron, Shakespeare, Goethe, Schiller éppúgy nem volt idegen tőle, mint Verne Gyula.

Miután Szász Károly 1876-ban kiköltözött a lakásból, a felső emelet új bérlője gróf Berchtold Artúr lett. Rókajelleműként ismert nemesünk személye azért érdekes, mert amikor a belügyminiszter kinevezte Nógrád vármegye főispánjának, a balassagyarmati közgyűlés nem fogadta el a jellemtelennek és hazugnak tartott politikus jelölését. Eskütételére egyetlenegy bizottsági tag és nógrádi képviselő sem ment el.

1905. december 21-én a honvédség és karhatalom segítségével feltörette a megyeháza zárjait, és azon nyomban befészkelte magát az egyik poros és fűtetlen irodába. A főispánjelölt több napig didergett díszmagyarba öltözve a teremben, hátha leteheti az esküt, és megválasztja valaki, ám senki sem volt kíváncsi rá. Enni és inni sem nagyon tudott, mert a város karácsonyra készülődött, így a gyarmatiak minden élelmiszert felvásároltak a településükön.

Berchtold a folyamatos kudarc ellenére meg volt győződve róla, hogy a 420 megyei bizottsági tag közül csak lesz majd egy olyan szegény és megvesztegethető valaki, aki rá fog szavazni, de a nyakas nógrádiak közül egy sem akadt ilyen gerinctelen. Az installáló közgyűlést le is fújták. 

Míg a tömeg örömében hangosan abcúgolt, és a Kossuth-nótát énekelte, addig a szuronyok védelme alatt a korgó gyomrú grófunk a pályaudvarhoz sietett, hogy a menetrend szerinti gyorssal Pestre utazhasson. Legfőképpen enni, mert már három napja éhezett a „pesti róka”. Walesi bárdok magyar módra.

Makrovilág és Fehér páva

A Steinbach család 1916-ban adta el az Üllői úti házát. A vevő Rickl Gézáné volt, akitől veje, dr. Szokováth István főorvos, miniszteri osztályvezető, majd a Horthy-korszakban a Testnevelési Főiskola igazgatója örökölte meg a ház kulcsait. Ő az államosításig használhatta tulajdonát. A kommunizmus és a szocializmus éveiben tulajdonából szükséglakásokat alakított ki az állam.

Az egyre jobban leromló állagú épületet 2001-ben vette meg a Madari Gyula építész vezette, vallási turizmussal és zarándokutazással is foglalkozó Makrovilág Kft., amely a Széchenyi-terv segítségével korhűn újította fel az ingatlant. Visszaállították az épület ekkori 15 lakószobáját, ahol 50 ember befogadására alkalmas egy-, két- és többágyas szobákat alakítottak ki. 

A névválasztás azért volt érdekes, mert itt sem a reformkorban, sem később, sohasem működött, de még a közelben se ilyen nevű intézmény. A Fehér páva fogadó elnevezés csak Odry Lehel népszínművének és Herczeg Ferenc regényének címében, valamint Mikszáth Kálmán A Sipsirica című írásában jelenik meg.

A kazettás mennyezetű kapualjjal rendelkező Üllői úti udvarház hiába prosperált jól, sajnos pont kereken tíz évvel ezelőtt bezárt. A hajléktalanok miatt az ablakokat és a főbejáratot jól bedeszkázták. Jó hír, hogy egy – közelebbről meg nem nevezett – vállalkozás most ismét megnyitná a műemléket a nagyérdemű előtt. Az erről szóló kérelmüket 2023. október 12-én nyújtották be az illetékes kormányhivatalnak.