Lebontják a magyar ipar utolsó értékes emlékeit Angyalföldön

A rendszerváltás óta 37 nagy múltú gyárat bontottak le Budapesten, a XIII. kerületben. A magyar ipar egykori zászlóshajói főleg a Váci út és a Lehel utca között működtek. A gyakran nemzetközi hírű gyártmányokkal előrukkoló cégek helyén ma már termetes irodaházak és új lakótelepek állnak.

A szakmai tiltakozások és a törvényi tiltás ellenére a korai beruházók sok bazilikás elrendezésű ipari műemléket is lebontottak. 

Ezekből az angol ipari építészetet követő tetszetős csarnokokból, üzemekből alig egymaroknyi maradt napjainkra. Többségük ráadásul jelentősen átépítve és lecsupaszítva várja további sorsának alakulását.

Hírmondóként még dacol az idővel:

• a Kissling Rudolf és fia építészeti jegyektől megfosztott csillárgyára (Jász utca 5.),
• az Első Magyar Műhely és Magyar Villamossági Rt. székháza (Váci út 72.),
• az építészeti jegyeitől jelentősen megfosztott és átalakított Magyar Acélárugyár Rt. gyártóüzeme (Váci út 95.).

Az egykori Eisele József réz- és gőzkazángyárat (Váci út 152–154.), valamint a mellette lévő Láng László gépgyárat (Váci út 156–158.) most szeretné a Southblaze Kft. a Paulinyi & Partners Zrt. építésziroda tervei szerint nyolc hektáron elnyúló iroda- és lakónegyeddé fejleszteni. Ezt a 150 milliárd forintos beruházást egyébként a kormány kiemelt rozsdaövezeti akcióterületnek minősítette.

A Váci út 45. alatt egykor a híres Schlick-féle vasöntöde és gépgyár működött. Az üzemi épületek 2012-es szanálása után a gyártelep nyugati részén felépült az Átrium lakópark, a keleti részét pedig a Wing Zrt. fejlesztgeti Szerdahelyi László tervei szerint már 2019 óta, hogy 2025-ig itt adhassák át a Kassák Residence, Kassák Passage és Kassák Terrace fantázianévre hallgató lakóházaikat.

Bár ezen az Angyalföldi–Klapka–Kassák–Apály utak által határolt területen már semmi sem emlékeztet a XIX. század iparára, s főleg annak építészetére, ám egy gondolattal arrébb még mindig látható egy Schlick-féle épület, amit azonban most bontanának le.

A volt Schlick gépgyár: Klapka utca 11.

Ez az egykori gyárteleptől külön álló, 4300 négyzetméteres alapterületű épület nem műemlék. Amikor a Hampel Antal-féle telepítvényi társulástól 1882-ben megvette a telket a hatezer embert foglalkoztató Schlick Ignác vasöntödéje és gépgyára, akkor itt még csak egy földszintes gyártósor állt.

1893-ban ők építették fel a még látható négyemeletes sarokházat, ahol többek között a Központi Vásárcsarnok, a Parlament, a Szent István-bazilika, a budai királyi vár és Budapest számtalan bérházának öntöttvas oszlopait öntötték ki Kohn Antal tervei szerint. 

Amikor a cég 1933-ban csődbe ment, akkor ezt az épületet a Salzmann és Társa pamutfonoda és cérnázógyár Rt. vette át. Az 1950-es államosítás után a cég Finompamutfonó és Cérnázógyár néven működött tovább. 1961-től 1970-ig ismételten a gépgyártásé lett itt a fő szerep a könnyűipar helyett.

A gyárcsarnok új neve a Bláthy Ottó Villamosgépgyár lett. Az állami firma szintén nem volt nyereséges. 1970-től már ez az épület volt a Honvéd-Vasas NB I. ökölvívó szakklubjának a központja. Miután a téglaarchitektúrás ingatlant 1995-ben teljesen értelmetlenül bevakolták, a Vilati Automatika Rt. jóvoltából irodaház lett az épületből. Kezdetben itt működött a néhai Est taxi diszpécserközpontja, valamint a Hotel Pólus Bowling Club is. A 2018-as teljes felújítás során M3 néven irodaház lett a komplexumból, most a szomszédos egykori gyáregységek mintájára lebontanák.

A volt Graepel gépgyár: Váci út 40.

Az ingatlanfejlesztők szintén ledózerolnák a Lehel téri katolikus templommal szemközti, 1903-ban átadott, egykori Graepel Hugó-féle malomépítészeti, gép- és rostalemezgyár Rt. lakóházzal egybeépült műhelyét is, amelyet 1926-ban építtetett át mai formájára Munk Mór kereskedő, aki a Sas utca 3. után itt alakította ki rövid- és szövöttáru-nagykereskedését. Érdekesség, hogy a vállalkozásába 1863-ban bevette második vejét, lovag Brüll Miksa királyi tanácsost, Németalföld (Hollandia) főkonzulját is, aki a Magyar Kereskedelmi Csarnok elnökeként felépítette az Andrássy út 43. szám alatti bérpalotáját.

Fia, Domony (Brüll) Móric miniszteri tanácsos, közgazdász, a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. vezérigazgatója 1903-ban vette el feleségül báró Kornfeld Zsigmond lányát, Micit, akivel 1919-ben áttértek a római katolikus vallásra. A Váci úti ipari épületet napjainkban úgy ismerhetik fel a pesti flaszter koptatói, hogy ebben a kétszintes épületben működik Magyarország legnagyobb, Honda motorokkal foglalkozó szakboltja.

Érdemes megemlíteni, hogy az 1889-ben alapított vállalkozás a mai napig működik. A svábok magyarországi kitelepítésekor, valamint ezzel párhuzamosan Graepel NDK-ban rekedt leszármazottai 1946-ban tették át székhelyüket a nyugat-németországi Wilhelmshavenba, ahol ugyanezen név alatt sikeres nagyvállalattá nőtték ki magukat. Egy 1971-es egyesülés miatt a perforált fémlemezeket gyártó cég ma már ír családi vállalkozásnak számít.

A volt Bohus és Buchnitz acéláru- és rugógyár: Dévai utca 13.

Az ingatlanfejlesztők szintén a csákány martalékának szánják a Dévai utca 13. alatti, építészeti szempontból valóban nem mérvadó és jelentős modern épületet. A bontásra ítélt ingatlant eredetileg Leitersdorfer Bálint építtette, aki 1896-ban adta el tulajdonát 8000 forintért Heiszler Ignác szállítmányozónak.

Ő a vásárlás évében nemcsak modernizáltatta frissen megszerzett tulajdonát Biermann Gyula tervei szerint, hanem az udvarra 30 ló befogadásra alkalmas istállót és egy kocsiszínt is felépíttetett, amely a későbbiekben sok gondot okozott a mellette működő fővárosi Tüdőbeteg-gondozó Intézet ápoltjainak.

Az épületet 1938-ban vásárolta meg Bohus Géza és Buchnitz Alajos, akik itt alakították ki acélárugyárukat. Az épület modern átépítését Szabó Márton építészre bízták. 50 főt alkalmazó üzemük elsősorban gépkocsirugókat és lemezvágó ollókat, posztó-, bőripari és rotációs gépkéseket gyártott. Az 1950-es államosítás után az Afit 1. számú autósboltját költöztette ide az állam, akik leginkább Škoda és Lada kocsikhoz értékesítettek alkatrészeket.

Jamrik Levente városkutató. A leírtak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.

Ha lemaradt volna a Járdasziget előző cikkéről, ide kattintva elolvashatja.