Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A város első korszerű szállodája nem sokkal az átadást követően leégettBár az 1191 állandó lakossal rendelkező Point Roberts nevű település az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozik, mégis a Vancouver-sziget legdélibb csücskében megbújó oppidumot a jenkik csak Kanadán keresztül tudják megközelíteni, ha autóba ülnek. A washingtoni enklávé természetesen bármikor elérhető tengeri úton a közeli Blaine kikötővárosból.
Point Roberts faramuci politikai státusa akkor jött létre, amikor az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok politikusai az északi 49. szélességi körnél húzták meg az országaik közötti új államhatárt. A földrajzi, geológiai körülményeket nem ismerő, azokat negligáló, egy füstös irodában meghúzott szabályos, egyenes államhatárt az oregoni szerződés aláírásakor, 1846. június 15-én szentesítette a két fél.
Amikor 1867-ben, több alkotmányozó gyűlést követően megalkották a kanadai domíniumot, akkor a Londontól egyre jobban függetlenedő konföderáció vezetői is kénytelenek voltak ezt a minden normalitást nélkülöző, életszerűtlen határvonalat elfogadni hazájuk déli mezsgyéjének.
Az elvágott település zavaros státusának rendezésére persze több terv is született a 20. században: 1949-ben például sok politikus vélekedett úgy, hogy a 94 négyzetkilométeren elterülő Point Robertset véglegesen Kanadához kellene csatolni, Washingtont pedig közel ugyanekkora földterülettel kellene kompenzálni valahol a Nagy Tavak környékén. Három évvel később már egy olyan terv feküdt a bürokraták asztalán, hogy mindenki akkor járna jól, ha az Egyesült Államok vagy 99 vagy 999 évig adná bérbe ezt a települést Ottawának.
Az 1973-as aszály komoly feszültséget szült Tsawwassen-félsziget lakosai között. A krónikus vízhiány miatt Point Roberts amerikai lakói azzal fenyegették meg északi szomszédjukat, hogy véglegesen elzárják a Vancouver-sziget déli részének vízellátását, ha a szomszédos kanadai Delta város önkormányzata nem vállalja át a szóban forgó terület (Tsawwassen, Ladner, Sunshine Hills, Annacis) komplett vízellátást. Az amerikaiak szinte mindenhová kifüggesztették a „Canadians go home” feliratú tábláikat. A több mint tíz évig elhúzódó közműproblémákat csak 1987-ben tudták biztonsággal megoldani.
Point Roberts lakossága számára Az újabb csapás a Covid–19-világjárvány képében érkezett meg a városba. A határzár és a kijárási tilalom miatt az üzletek 80 százaléka csődbe ment, a lakosság 99 százaléka pedig elmenekült. Brian Calder, a helyi kereskedelmi kamara elnöke szerint a település ekkor lett szellemváros.
A probléma azóta sem oldódott meg. A Point Robertsben maradt négy vállalkozó idén júniusban nyílt levélben szólította fel Joe Biden amerikai elnököt és a washingtoni törvényhozókat, hogy településük esetében az Egyesült Államok tegyen kivételt, és a Szenátus engedélyezze nekik, hogy ideiglenes munkavállalási vízummal rendelkező kanadai állampolgárokat vehessenek fel a megüresedett munkahelyekre.
A kanadai CBC televízió szerint a helyiek sokáig próbáltak amerikaiakat találni a betöltetlen állásokra, de a magas bérleti költségek, a csekély fizetés, a napi négy határátlépés, valamint a folyamatos ingázás miatt már senki sem akar Point Robertsben dolgozni.
Jamrik Levente városkutató. A leírtak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.
Ha lemaradt volna a Járdasziget előző cikkéről, ide kattintva elolvashatja.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon