Eladó a Nobel-díjas tudós egykori újszegedi villájaBuda és Kelet-Dunántúl egészségügyi helyzetén kívánt volna lényegesen javítani a város határába álmodott Dél-budai Centrumkórház. A szuperkórház végül csak a tervekig jutott, története hamar félbeszakadt, ennek a morzsáit próbáljuk összeszedni.
„Az elmúlt száz év legnagyobb zöldmezős egészségügyi beruházása a dél-budai centrumkórház, amely 1,2 millió ember ellátását szolgálja majd – mondta Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Egy 1200 ágyas modern tömbkórházat terveznek létrehozni, ahol a tudomány jelenlegi állásának megfelelően lehet gyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket – tette hozzá. A fővárosban az elmúlt harminc évben nem építettek új kórházat, csak a meglevő épületeket újították fel, ezért is van szüksége Budapestnek egy új, modern intézményre – mondta el.
A miniszterelnöki megbízott arra is kitért, hogy a projekt gyors és hatékony megvalósítása érdekében alakult egy száz százalékig állami tulajdonú projektcég, amely az Emmi fennhatósága alá tartozik.”
Így harangozta be 2018-ban az akkor már pár éve belengetett szuperkórházprojekt valódi elrajtolását a sajtó. Tavaly szeptemberben azonban a kormány egy tollvonással eltörölte az addig kidolgozott terveket és előkészítő munkákat, pedig
az erre létrehozott projektcég alsó hangon nyolcmilliárd forintot elköltött addigra.
Sorozatunkban ritkán mutatunk be olyan projektet, amely előzmény nélküli, és nem jutott el az első kapavágásig, így nem is igazán látható, mesélni is kevésbé tud. Most mégis megkíséreljük ezt a láthatatlan, mégis nagyreményű és idáig is igen sok közpénzt elégető projektet nyomon követni.
A hazai egészségügy helyzete állandóan szenvedélyes viták tárgya. A felmérések szerint az életnek ez a területe okozza számunkra lassacskán a legnagyobb aggodalmakat. Természetesen nem szerepünk, és nem is vállalkozunk semmilyen átfogó helyzetértékelésre, kizárólag az ágazat építészetre vonatkozó oldalával kívánunk foglalkozni, azon belül is a meg nem épült Dél-budai Centrumkórház hamar félbeszakadt történetével.
Nem kérdéses, hogy az egészségügy területen még jócskán van fejlesztenivaló, s noha az elmúlt évtizedekben történtek kórházi modernizációk, ezek országos elosztása egyenetlen, a főváros pedig szinte teljesen kimaradt a folyamatból. Ritka kivétel a Kútvölgyi Kórház története, amelynek félbemaradt felújítása évekig borzolta a lecsupaszított falak között gyógyulni vágyó betegek és az egészségügyi dolgozók kedélyét – a kálváriáról az Építészfórum is beszámolt –, majd pozitív fordulatot véve az eredetileg előirányzott költségvetés többszöröséért mégis megújulhatott a budai hegyvidék ikonikus kórháztömbje.
Budapest és a környező agglomeráció azonban hatalmas terhet jelent az elöregedett fővárosi kórházi állományra; a meglévő épületek nagy része elavult, felújításra szorul, ugyanakkor a legtöbbjük keletkezése óta is jelentős szemléletváltás is történt. Épp ezért született rendelet arról, hogy három területen koncentrált fejlesztéssel
új centrumkórházak jöjjenek létre.
Az Egészséges Budapest Program keretében 2018-ban megjelent és az Építészfórumon is bemutatott építészeti tervpályázat három célterületet jelöl meg: az Észak-pesti Centrumkórház a Honvédkórház fejlesztésével, a dél-pesti a Szent István és Szent László Kórház egyesítésével, újragondolásával jönne létre, a dél-budai egység pedig egy zöldmezős beruházásban, a városhatárban valósult volna meg.
Az elképzelt három centrumkórház hatékonyan működve a legkorszerűbb ellátást lenne hivatott végezni; mindegyikben 24 órás sürgősségi központokat biztosítanának, és nemcsak a fővárost, hanem a környező településeket is kiszolgálnák, illetve több országos hatáskörű feladatot is vállalnának.
A program keretében azt tervezték, hogy a Honvéd Kórház II. telephelyét integrálnák a már meglévő tömbökbe, a Szent István Kórház területén egy teljesen új, több mint 1100 ágyas tömb épülne, valamint létrejönne az úgynevezett budai szuperkórház a főváros nyugati határában levő Dobogón. A terv előkészítői úgy gondolták, hogy a Buda lakosainak nagy részét és a környező agglomerációt kiszolgáló
Szent János Kórház a jövőben nem lesz képes központi feladatait megfelelően ellátni, ezért ott idővel megszűnne az egészségügyi ellátás.
A fejlesztésre kiszemelt terület ma erdősávval, autópályával, főúttal, keleten pedig családi házakkal, kiskertekkel határolt füves puszta. „A XI. kerület szűzföldjének az utolsó népszámlálási adatok szerint négy lakosa volt. Az 1847-es dűlőkeresztelő során kapta a terület a Dobogó nevet az addigi német Galgenberg (Akasztó-hegy) helyett.”
Mivel a térség északi oldalán fut az M1–M7-es autópálya bevezető szakasza, nem jelent túlzott vonzerőt a lakóövezetként való beépítésre. A 20. század első felében még számos kertre parcellázott Dobogó mellett kisebb vízfolyások csobogtak végig, nyugati oldalában pedig oly nagy üzemben ment a keserűvízforrások kitermelése, hogy a szállítás megkönnyítésére még ipari vágányokat is húztak: a Kelenföld–Hunyadi János-forrás ipari vasutat.
A Saxlehner András által 1862-ben beazonosított keserű gyógyvízről ugyanis hamar kiderült, hogy összetételében egyedülállóan hatásos hashajtónak bizonyul. Saxlehner piacra dobta a Hunyadi János gyógyvizet, ami fogalommá vált, és az elmondások alapján még a tengerentúlra is szállítottak belőle. Az időszak emlékét őrzi a környék néhány utcaneve: Keserűvíz utca, Gyógyvíz utca.
A századforduló után sem nagyon pezsdült fel a terület élete, bár a határában húzódó szekérút vonalát szerették volna balatoni műúttá fejleszteni az 1930-as években, amikor már egyértelműnek látszott a motorizáció kibontakozása. Az útvonal végül csak a második világháború idején készült el, amiről később Budaörs felé újabb autóút ágazott el. A két út elágazásának és a környék általuk katalizált robbanásszerű fejlődésének történetéről itt lehet olvasni. A Dobogóval határos Őrmező lassan elkezdett beépülni, először kertes házakkal, majd lakótelepi tömbökkel. Dobogó azonban megmaradt egyfajta senki földjének, zöldterületét sem rekreációs célra – bár déli oldalán kalandpálya, kutyaiskola és bobpálya üzemel –, sem beépítésre nem hasznosították.
Amikor megindult a helykeresés a dél-budai szuperkórház telepítésére, felvetődött a dobogói telek, amely jól kötődik a kiemelt országos útvonalakhoz, az M1–M7-es autópályához és a 7-es számú főúthoz. Az elképzelt és tervezett további infrastrukturális fejlesztésekkel, a Galvani híd megépítésével vagy a szintén igen bizonytalan sorsú észak–nyugati autópálya-körgyűrűvel az intézmény vonzáskörzetének még jobb közúti kapcsolata lehetett volna. A telepítés adottságából kifolyólag
a tervezők 1,2 millió főt számláló ellátási körzettel és az ehhez szükséges 1200 ággyal számoltak.
Az autópályák közvetlen szomszédságában elhelyezkedő tervezési területre benyújtott pályázatok közül két munkát választott ki a zsűri, majd a közbeszerzési fordulóban már egyértelműen a Noll Tamás és Madzin Attila (M-Teampannon Kft.) nevével jegyzett munka mellé tette le a voksát Rutkai Pál András elképzelésével szemben. A pályáztatás és annak eredményhirdetése azonban komoly hullámokat vert az építészszakmán belül:
nyílt titok volt az építészszakmában, kik nyerik majd a három budapesti centrumkórházra kiírt pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan versenyelőnyt szereztek azzal, hogy – egyébként a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesen – a pályázat előkészítésében is részt vettek
– mutatott rá az anomáliákra az Építészfórum 2018 utolsó napjaiban megjelent írása.
A nyertes pályázat egy semleges, alapvetően funkcionalitásra törekvő térstruktúrát képzel el, ahol a kórházakra jellemző térelemek, az ápolási funkciójú, a kórháztechnológiai-gyógyászati és a kiszolgáló területek jól elkülönülnek egymástól. A hosszanti lepényépületen nyugvó két hasonló, íves megformálású, valamint a harmadik, csillag alakzatban kitárulkozó tömb alkotta méretes és impozáns centrumkórház
építészeti filozófiája az áramlásra épül, amely nemcsak a belső térszervezésben, de a külső tömegformálásban is markánsan megjelenik. Az áramlást jelzik a szilvamag alakú ápolási épülettömbök és az amőba alakú gyermekápolási épület. Ezek az épületrészek a visszahúzott gépészeti szint közbeiktatásával szinte lebegnek a kétszintes kórházépület felett.
Emellett kiemelt szerepet kapott a fény útvonala: a cél, hogy még a legbelsőbb terek is minél több természetes fényhez juthassanak. Ezt belső télikertek és klímaudvarok sorozatával kívánták elérni, amelyek szintben és mélységben is változatosságot nyújtanának. Az épületegyüttest teljes egészében zöldtető borítaná, egyik végében pedig helikopter-leszállópályát alakítottak volna ki.
Mikor 2018 végén a terveket a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, erre a célra alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. koordináló projektcég bemutatta, az átadást 2023-ra tűzték ki. Az előkészítés elnyúlásával, nem sokkal később már csak 2022-es projektkezdéssel és legkorábban 2025-ös, de a legutolsó hivatalos közlemény szerint egy évvel későbbi átadással számoltak.
A 2026-ra prognosztizált megnyitó volt az utolsó konkrét időpont a szuperkórház megszületéséről.
Hozzá kell tenni azt is, hogy egy ekkora volumenű és komplexitású egészségügyi intézmény tervezése és kivitelezése lényegesen több időt igényel, mint az eredetileg elképzelt négy-öt év. Az építkezést jelentős infrastrukturális, közlekedési fejlesztésnek kellett volna megelőznie, majd kísérnie, hiszen már magának az építési forgalomnak új útvonalakat, az autópályáról leágazást kellett volna biztosítani. A Nemzeti Közlekedési Központ a terület megközelítésére egy külön szintben megépülő autópálya-lehajtót és a 7-es főúton egy új csomópontot képzelt el, az erre szánt forrásokat azonban a tavalyi év folyamán a kormány visszavonta, ezzel ténylegesen parkolópályára téve az egész projektet.
A közúti kapcsolatok mellett a kötöttpályás megközelítési lehetőséget is ki kellene építeni egy ekkora, napi szinten hatalmas tömegeket vonzó intézményhez. A Kelenföldi vasútállomásig eljutó M4-es metróvonal bármilyen irányú meghosszabbítása sajnálatosan régóta lekerült napirendről. Épp ezért a tervezők a villamoskapcsolat kiépítésében gondolkoztak, amelynek legnagyobb gátja a terület korábbi fejlődését is sokszor akadályozó vasútvonal. Hiszen a térségben megjelenő összes villamosvonal a nagy forgalmú vasútvonal túloldalán fut, azok
átjuttatása a vágányok alatt vagy felett problematikus, igen költséges megoldás lenne.
A vizsgált kapcsolatok között a leginkább célravezető az lett volna, ha a Kelenföldi vasútállomás már meglévő komplex csomópontjából továbbvezetik vagy az 1-es, vagy a 19-49-es villamosok vonalát a vasút valamilyen módon történő áthidalásával egészen a kórházig. Felmerült a 41-es villamos vonalának a Kamaraerdő végállomásból kiinduló meghosszabbítása, de ez hatalmas kitérőt jelentene az utazóknak.
A szuperkórháznak szánt telket az állam az elérhető információk szerint 4,4 milliárd forintért vásárolta meg, amelyen csak némi régészeti előkészítő munkák kezdődtek el, különösebb eredmények nélkül. Az épületegyüttes tervét 8,3 milliárd forintért készíttette el a beruházó, majd az akkori Budapesti Fejlesztési Központ felvázolta a közlekedési fejlesztések terveit. Ez utóbbi leállítását döntötte el a Lázár János vezette szakminisztérium a 2023-as év elején, számos egyéb, előkészítés vagy éppen kivitelezés alatt álló, leginkább a fővárost és az agglomerációt érintő projekttel együtt.
A közlekedési infrastruktúra kiépítésének hiánya alapjaiban torpedózza meg egy működőképes kórház létrejöttét.
S noha kimondatlanul, de minden jel arra mutat, hogy a szuperkórház megvalósulásának lehetősége most az ismeretlen jövőbe vész.
Időközben a Szent János Kórház kapacitási problémáit a korábban csak szűkebb kört kiszolgáló, elitintézménynek számító Kútvölgyi bevonásával próbálják valamelyest orvosolni. A beruházási stop az Egészséges Budapest Program többi elemét is érinti, így nem történt előrelépés sem az észak-pesti, sem a dél-pesti fejlesztések ügyében, egyelőre azok is megmaradtak a tervezés szintjén, a program zászlóshajója azonban mindenképpen a Dél-budai Centrumkórház lett volna. Az építkezés elmaradásával viszont egyelőre megmarad a terület nyugalma, így talán zavartalanul élhet tovább a szomszédos kőérberki és őrmezei rétek sokszínű élővilága.
A szerző az Építészfórum munkatársa.
Források:
https://www.ujbuda.hu/ujbuda/a-del-budai-centrumkorhaz-12-millio-fot-lat-majd-el
https://mek.hu/media/files/2018/tervpalyazatokpdf/PD_%2B_Felhivas_AEEK_DB-CENTRUMKORHAZ_0801.pdf
https://iho.hu/hirek/villamossal-a-korhazba-170809
https://www.teampannon.hu/projektek/del-budai-centrumkorhaz
https://g7.hu/kozelet/20230907/tetszhalott-allapotba-kerulhet-az-12-millio-embernek-beigert-budai-szuperkorhaz-projekt/
https://magyarepitok.hu/aktualis/2019/08/igy-nezhet-ki-a-del-budai-centrumkorhaz-uj-latvanytervek
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon