Képregény fogyasztót keres

A magyar képregény halott, vagyis nincs, nem létezik - vallja a szakma, amely ebből következően nem befutott magyar képregény-rajzolókból, hanem elkötelezett, hangyaszorgalmú gyűjtőkből és képregényújság-szerkesztőkből áll. Ketten közülük tagjai a rajzfilmhu által kiírt Vadkelet képregény-pályázat zsűrijének, amely testület a napokban válogatta ki a valamivel több mint ötvenfős mezőnyből azt a tíz pályázót, akik a fődíjért versenyezhetnek tovább.

A magyarok is külföldre dolgoznak

Fogyasszon képregényt! Klikk a képre!

A zsűri bevallottan le volt nyűgözve a beérkező pályaművek minőségét látva, annak ellenére, hogy tudják, nem az emberanyaggal van a baj, hanem piaci kereslet nincsen. A magyar fogyasztó ugyanis egyáltalán nem kíváncsi már se a hazai, se a külföldi gyártású nívós ('felnőtt') füzetekre. A pályázat célja ezért az, hogy visszaterelje a Korcsmáros Pálon és Dargay Attilán nevelkedett generációkat a vályúhoz, és meggyőzze a konzolnemzedéket, a képregény is kúl dolog, sőt az árukapcsolás révén közelebb van, mint hinnék.

"Mindegyik külön műfaj, egy-kettő passzolt csak egymáshoz" - hangsúlyozta a mezőny sokszínűségét Láng István a Kretén magazin főszerkesztője, aki szerint a mezőny két-három darabja simán nemzetközi színvonalú. A főszerkesztő éles szeme azt is kibogarászta, hogy egy-két gyakorló, profi rajzoló is feltűnt a mezőnyben, olyan is, aki egybéként kényszerűségből 'disznó képregények' rajzolásával keresi a hegyezőre valót.

Igaz viszont: a legjobb magyar rajzolók nem is magyar piacra dolgoznak, pedig akad köztük olyan is, akit az európai képregény numeró egyes produkciójának, a Heavy Metal magazin címlapjának megrajzolására kértek föl - fest egyre rémisztőbb képet Láng a magyar valóságról.

Népiesch, cyberpunk és meleg komicsok

Miután már csak tíz versenymű maradt (a most kiesők vigaszágon folytathatják), érdemes áttekinteni a mezőnyt. A zsűri egybehangzó véleménye, hogy a versenyben elsősorban rajzolók vesznek részt, ezért a sztorik egy jó részére ráférne egy jó írói polírozás is. Ez alól kivételt képez a lepattant balkáni mutatványosokat felvonultató Vadkeleti cirkusz című képregény, ami nem csak vicces, de southparkos egyszerűséggel készült. Szokatlan és eltalált képvilágú a Söndör The Rose, a magyar falusi képregény, bár hülye magyar parasztból egyrészt egyre kevesebb van (számuk a magyar parasztok számával arányosan csökken), másrészt Ihos József Kató néni produkciója óta a jóérzésű ember talán óvatosabban nyúlna a 'népiesch' témákhoz.

Fogyasszon képregényt! Klikk a képre!

Sztoriban ugyan lapos, festett technikájával azonban elképesztő hatású a T.B. néven futó pályamű, amely a már elkészült képkockák szerint bodybuilderek mindennapjait dolgozza föl. Az alkotó a sztoriban addig jutott, hogy véres péppé vernek egy szemüveges gyereket, akire egy leszbishow-n találnak rá. Csak bízhatunk abban, hogy több Nerobolt és fehérjét kap a történet.

A klasszikusok sem maradtak el, a francia stílus több korszaka is felbukkan. Kőkemény noir rengeteg vodkával az Angyalterminál; ütős sztorival, huhuhúúú-de-kurvajó-rajzokkal, bár valami skizoid amerikás magyarsággal a Henry's club. A manga és a Jókai-Zórád alkotópárostól ismert akvarelltechnikát kombinálja az Oroszlánrész, míg a meleg vidéki egyetemistáról szóló Szivárvány köz egy az egyben a francia-belga klasszikusok technikájával készült. Bár technikailag ez utóbbi a mezőny legfelkészültebbje, a zsűri is, mi is felrójuk az alkotónak, ha nem Pesten, nem melegekről szólna a sztori, nem lehetne megkülönböztetni egy Verne feldolgozástól.

A magas labdákat sem csapják le

A közönség támogatására is számítanak a szervezők, szavazataikkal ugyanis tárgynyereményekhez juttathatják a mezőnyt, ha szorgalmasan végigklikkolják, és értékelik a műveket.

Fogyasszon képregényt! Klikk a képre!

Kozma Péter, a magyar képregény-múzeum, a Karton galéria vezetője szerint a képregények népszerűsítéséhez csak jó sok pénz kellene. "Több száz millió forinttal kellene elkezdeni, de ez hosszú távon megtérülne" - ad ötleteket a száz leggazdagabb magyarnak Kozma. A Távol-Keleten és a Közel-Nyugaton, de még akár Szlovéniában is (!) van ázsiója az iparnak, és rengeteget keresnek rajta.

A hazai állapotokat jellemzi egyébként, hogy még a kis pénz is hiányzik a műfajból: a forgalmazók még olyan magas labdákat sem csaptak le, mint például a külföldön sikeres, árukapcsolással a mozi mellé tett Gyűrűk Ura képregény, vagy az Asterix, de a sor még folytatható. Pedig Kozma szerint ez egy járható út lenne: behozni a külföldi mainstreamet, amin megizmosodhatna az alternatív, felnőtt, hazai és külföldi képregénypiac is.