Ez a nagy érdeklődés nem Gyurcsánynak szól

Míg a Magyar Nemzeti Múzeum előtt csak négy transzparenssel tüntettek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen, a világhírű magyar származású fotóművész, Robert Capa képeinek csütörtöki előkiállítás-megnyitóján nagy volt a tömeg. "Ez a nagy érdeklődés nem Gyurcsánynak szól, hanem Robert Capának" - mondta a megnyitó moderátoraként jelenlévő Lévai Balázs, utalva a rangos díszvendégekre. Valóban kevesen olvasgatták kint a "Csuklasz Gyurcsány? Obama emleget!" feliratokat.

"Sokat kellett tennünk azért, hogy összehozzuk ezt a kiállítást" - mesélte el a sikertörténetet Gyurcsány, hogy kerültek át ide az eredeti nagyítások a kormány 300 millió forintos támogatásával a Capa hagyatékát gondozó New York-i International Center of Photographytól. Majd Hiller István kulturális miniszter hozzátette, hogy "ezt az arcunkat kell mutatni a világ felé: oktatás, kultúra, innováció".

"Még paszpartuzzák (keretezik) a többi képet" - magyarázta az Indexnek Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, hogy a közgyűjtemény által nemrég megvásárolt 1010 fotóból miért csak ötven tekinthető meg a következő tíz napban az előzetes tárlaton, viszont az ingyenesen. "Egyelőre a legnépszerűbb fotóit válogattuk ki, a szempont az volt, hogy átfogó képet adjon a munkáiról" - mondta. Az itt is bemutatott A milicista halála, a D-Day, a Trockij- és a Picasso-sorozat valóban mind közismertek.

A megnyitón Kulka János és Fenyő Iván színészek olvasták fel Capa életének néhány fontosabb mozzanatát, így tíz perc alatt kicsit többet megtudhattunk, mint amit a Mokka reggeli adására felkészülve Liptai Claudia elsajátított, hisz Capa Magyarországról nem egyből ment Amerikába 1931-ben, hanem előbb Bécsben, Prágában, Berlinben és Párizsban próbálkozott a bohém léttel. És Claudia kérdésére, hogy tudott-e a fotós arról, hogy a háborúkban veszély leselkedhet rá, az a válasz, hogy tudta azt is, hogy nem strandolni fognak a normandiai partraszálláskor, hisz 36 óta volt háborús tudósító egészen 54-ben bekövetkezett haláláig. Barátnője, és menedzsere Gerda Taro pedig fotózás közben a spanyol polgárháborúban halt meg a harmincas években, ami valószínűleg szintén figyelmeztette a pályája nehézségeire.

A lényeg, hogy azt mindenki elismeri, hogy Capa a "világ leghíresebb háborús fotósa", bár a mai fotósok már máshogy dolgoznak, de sokat tanultak tőle, tudtuk még meg. A sajtófotósok azért inkább csak a két díszvendéget követték, ahogy a megnyitó porondjáról felmentek a kiállítóterembe és Farkasházy Tivadartól meg Mimitől csak egy paravánnal elválasztva nézegették a képeket.

"Számomra kicsit esztétizált Capának néhány haditudósítós fotográfiája: az egyik lövészárkos fotón például szinte már túl ideálisan esik a fény a szereplőkre" - magyarázta az Indexnek közben Lévai, viszont Capáról elterjedt "beállított fotós" vádját cáfolta: "Vitán felül nagy művész volt, aki az életével hitelesítette alkotásait."

"Isten hozott, Robert Capa!" - üdvözölte a kormányfő Magyarországra került képein keresztül a 31-ben kiutasított fotóművészt, eredeti nevén Friedmann Endrét, majd eltűnt a kerítésen belül parkoló húsz állami autók egyikével. Addigra már a tüntetők is lankadni kezdtek, talán mert ráébredtek, hogy ez most egy sikeres miniszteri akció volt.

A teljes Robert Capa-gyűjteményt bemutató tárlat július 2-án nyílik a Ludwig Múzeumban. A tervek szerint a Capa-gyűjtemény október közepétől 13 várost érintő országjárásra indul.