Budapest az ideiglenes főépítész szerint

Az ideiglenes főépítész dolga miben különbözik a rendes főépítészétől?

A legfontosabb a városfejlesztés szakmai felügyelete, ez mind az ideiglenes, mind a végleges pozíciónak lényeges eleme. És persze van egy csomó munka, amit el kell végezni, ami a város működését biztosítja. Stratégiai, hosszú távra kiható döntéseket nyilván ez alatt az idő alatt nem szeretnék felvállalni és előkészíteni.

Akkor például a magas- vagy toronyházak ügyében sem várható semmi ebben az időszakban?

Amíg a kerületi szabályozási folyamatban nem biztosítható a főváros kiemelt szerepe, addig nem szabad belemenni. Természetesen foglalkozni kell vele. Ez téma Európa más országaiban is nagyon divatos, az amerikai és ázsiai piacok után Európa az új célpontja a toronyházas gondolkodásnak. A piaci és építészeti presztízst valahol ezek a kiugró, szimbolikus jelentőségű épületek adják. De én nem feltétlenül látom szükségét, a jelenlegi keretek közt is lehet progresszív alkotásokat létrehozni. Abban viszont biztos vagyok: addig nem szabad belevágni, amíg nem tudjuk biztosítani, hogy jók épüljenek, és hogy ne tisztán a piacnak legyen kitéve ez a folyamat.

A zsidónegyedben felhúzott lakóépületek jó példái annak, mi van, ha tisztán rövid távú piaci szempontok érvényesülnek. Hogyan lehetne rávenni egy építtetőt, hogy műemléki felújítást végezzen, ne pedig bontson, aztán pedig a lehető legtöbb lakást bezsúfolja egy épületbe?

Én nagyon jó helyzetben vagyok, hogy most kerülök erre a posztra. Az 1989 óta eltelt időszak mennyiségi ingatlanpiaci fejlesztései után véleményem szerint már igen nagy az igény a minőségre. És nemcsak a főváros és a szakma, hanem a fejlesztők részéről is. Az ING Dózsa György úti épülete a precedens arra, hogy az igényes épület magának a fejlesztőnek a pozícióját jelképezi a piacon, és befolyásolja a további lehetőségeit. Az Alkotás Point is hamarabb és jóval magasabb áron kelt el, mint egy átlagos irodaépület.

És a lakóépületeknél?

A belső területeken valóban felépültek környezetidegen, lakótelepszerű épületek, mivel az ezekben lévő lakásokat jobb áron tudják értékesíteni.

Mi kellene ahhoz, hogy a befektető másképp gondolkodjon?

A jelenlegi rendszerben akkora a különbség a műemléki jellegű felújítás, illetve a bontás és új építés piaci megtérülése között, hogy erre rá kell segíteni valamilyen értékvédő, rehabilitációs támogatással. A Fővárosi Közgyűlés a következő időszakban a kormány elé fog terjeszteni olyan javaslatokat, amelyeket ezt a különbséget valamennyire pótolhatják. Ilyen ötlet lehet például a műemléki épület felújításának áfamentessége.

A világörökségi rész és rávezető zónája körüli konfliktusok nem azt mutatták, hogy komoly együttműködés lenne a kerületek és a főváros között.

A főváros és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízásából elkészült egy kezelési kézikönyv, mely alapelveket fogalmaz meg a világörökségi területre és a rávezető zónára. Az az elképzelésünk, hogy a belső kerületekkel közösen létrehozunk egy kezelőszervezetet, mely ezeket az elveket betartva menedzseli a rehabilitációs folyamatot az ingatlanértékesítéstől a felújításon keresztül a megvalósításig. Elképzelhető, hogy ez a szervezet maga végzi egy társasház felújítását, de az is, hogy egyfajta ügynöki szerepet játszik a helyi partnerek között a terület értékeinek védelme érdekében.

Évek óta hallani olyan mondatokat, hogy a Duna legyen a városlakóké.

Három nagyon különböző része van a Dunának. A belső részen, a régi korzó területén a kritikus kérdés a rakparti út, illetve emiatt a város és a víz kapcsolatának a hiánya. A Nagykörúttól északra, illetve a Petőfi hídtól délre a korábbi ipari részek kezdenek városi területekké alakulni, és a fejlesztések részeként megépül a parti sétány és a hozzá kapcsolódó kerékpárút. A külső részeken, a Római parton és soroksári Duna-ág mellett pedig szeretnénk megőrizni a zöldterületi jelleget.

A legkritikusabb a Duna-korzó kérdése, hiszen az egész rakpart ügyét rendezni kell. A főváros még a 90-es években elkészítette a Duna-partszakasz vizsgálatát és használati koncepcióját. Szeretnénk ezt felülvizsgálni, és egy nemzetközi mérnöki, építészeti tervpályázatot kiírni. Ebben olyan ötletek jöhetnek elő a rakpart, a Duna és a város viszonyának kezelésére, ami esetleg a mi fejünkben még nem fordult meg.

Időben ezt hova kell tenni?

Az előkészítés minimum néhány hónapos munka, 2007 közepe felé a pályázatot ki lehet írni.

Kell-e, lehet-e több zöldterület a belvárosban?

Keveslem, de én városi lány vagyok. Egy ilyen sűrű beépítésű és hagyományaiban ennyire urbánus területen nem tartom reálisnak egy-egy tömb kinyitását és parkká alakítását. De nagyon kívánatos lenne, hogy megnyissuk a belső udvarok rendszerében meglévő zöldterületeket, pihenőkerteket és parkokat. Ennek az eklektikus belső városrésznek van egy hagyománya, a passzázsrendszere, és néhány nagyon szép udvarkapcsolat ma is nyitott az V. kerületben.

Az építészek nagyon szeretik a közösségi tér kifejezést, viszont nem sok ilyet látni. A Deák térnél a Városháza melletti parkban viszont mintha megvalósult volna. Nem lesz kár érte?

A fővárosnak az volt a célja, hogy amíg el nem kezdődik a Károly körúton a kerületi szabályozás szerint kötelező beépítés, addig városlakók parkként élvezhessék ezt a területet. Valóban megszerették az emberek, és sokakban felmerül, hogy meg kellene őrizni. Szerintem ezt a parkot az épülettömbben is lehet biztosítani. A Budapest szíve ötletpályázatra beérkezett munkák nagy része is a körutat lezáró épületrész mögé tette ezt az agóra típusú közteret. És amíg a Károly körút ilyen nagy forgalmú, addig jó is, ha ez a tér kicsit el van zárva. Mindenesetre a főváros a Városháza tömbre jövő év közepe felé tervpályázatot ír ki.

Mikor lesz kisebb forgalom?

Nem vagyok forgalomszakértő, de meggyőződésem, hogy a belvárosból egyszerű forgalomszervezéssel ki tudnánk küszöbölni az átmenő forgalmat. Már attól drasztikusan megváltozna a kisebb utcák hangulata, ha nem lehetne őket szökőútként használni, hanem hurkokként visszatérnének az eredeti főútvonalakra.

Mindenkinek vannak vesszőparipái.

Kiemelt feladatnak tartom az értékőrző városrehabilitációt, az eklektikus Budapesthez, a világörökségi részhez és a rávezető zónájához tartozó területek megújítását. Ugyanakkor meg kellene teremteni a progresszív Budapest arcát is. Erre irányulnak például az ingatlanfejlesztők és építészek toronyháztervei is. Jó lenne, ha az új épületek kiemelkedő alkotások lennének, ezen a téren azonban viszonylag rosszak az eredményeink. Úgy érzem, azt az építészeti karaktert, ami ennek a kornak az öröksége lehetne, még nem teremtettük meg. A régi pesti zsidónegyed nagy problémája, hogy a városszövettől idegen épületeket húztak fel. Fájdalmas, hogy ez a negyed eltűnik, utcái teljesen megváltoznak. De még fájdalmasabb, hogy még csak nem is olyasmi épül a helyére, amire a jövő nemzedék azt tudná mondani, ez az én örökségem.

Budapest 2010-es pályázata tele volt szép álmokkal, melyek a Podmaniczky-tervben is szerepeltek. Közraktárak, Gázgyár. Budapest nem lesz Európa egyik kulturális fővárosa. Mennyivel később fognak ezek megvalósulni?

A fővárosi közgyűlés úgy döntött, annak ellenére, hogy Budapest nem nyert, megvalósítjuk azokat a terveket, amelyek nem kifejezeten arra az évre szóltak volna. Egyébként egy évvel később, 2011-ben Budapest Európa fővárosa lesz, hiszen Magyarország tölti be majd ekkor az unió elnökségét. A Közraktárak várhatóan 2008 közepére megnyílik. A Gázgyár esetében pedig a főváros létrehozta azt a fejlesztési és rehabilitációs társaságot, amely a projekt menedzselését hivatott intézni. Jelenleg a terület felmérésével van elfoglalva, illetve a fejlesztési programot kell megfogalmaznia december végéig.

Nemrég írtunk egy cikket arról, hogy a metró sosem fog megtérülni.

A gazdaságosságáról, megtérüléséről nem tudok mit mondani. Azt viszont látom, hogy túlságosan műszaki feladatként kezelték, a műszaki infrastruktúra és a városfejlesztés közötti kapcsolatot elhanyagolták. Most az Etele tértől a Bosnyák térig végigelemezzük, a metró hogyan illeszkedhetne a városfejlesztésbe. Reményeim szerint hamarosan a közgyűlés elé tudjuk vinni az erre vonatkozó akcióprogramot.

És van még egy vesszőparipám, a körvasúti körút. Régóta szerepel a város terveiben, és minél kijjebb tolódik az M0-ás nyomvonala, annál nagyobb a létjogosultsága. És fontos lenne a belváros és a rakpartok forgalomcsillapítása szempontjából is. Úgy gondolom, ennek egy közúti és egy kötöttpályás városi gyorsvasúti vonalnak kellene lennie, de nem Hungária körút minőségben, hanem lazább szerkezetű, fásított, parkokkal tűzdelt útvonalnak. A nyáron volt a közgyűlés előtt az északi szakasz szabályozási terve, jelenleg készülnek a további szakaszok tervei.

Mikor lehet belőle valami?

Viszonylag hosszú távon készülne el, talán 15 év. Próbáljuk kitalálni azt a finanszírozási módszert, mellyel előrébb lehetne hozni a megvalósulását.

Úgy tudom, nem tervezett épületet.

Építészmérnöki diplomám van, de valóban nem terveztem épületet. Az épület és környezete, illetve a várostervezés már az egyetemen is jobban érdekelt. De a főépítész feladata szerintem nem is építészeti feladat. Azt gondolom, nem tudnék szép épületet tervezni, de annak nagyon örülök, ha lehetőséget tudok teremteni arra, hogy mások tudjanak ilyet építeni.