Az ideiglenes főépítész dolga miben különbözik a rendes főépítészétől?
A legfontosabb a városfejlesztés szakmai felügyelete, ez mind az ideiglenes, mind a végleges pozíciónak lényeges eleme. És persze van egy csomó munka, amit el kell végezni, ami a város működését biztosítja. Stratégiai, hosszú távra kiható döntéseket nyilván ez alatt az idő alatt nem szeretnék felvállalni és előkészíteni.
Akkor például a magas- vagy toronyházak ügyében sem várható semmi ebben az időszakban?
Amíg a kerületi szabályozási folyamatban nem biztosítható a főváros kiemelt szerepe, addig nem szabad belemenni. Természetesen foglalkozni kell vele. Ez téma Európa más országaiban is nagyon divatos, az amerikai és ázsiai piacok után Európa az új célpontja a toronyházas gondolkodásnak. A piaci és építészeti presztízst valahol ezek a kiugró, szimbolikus jelentőségű épületek adják. De én nem feltétlenül látom szükségét, a jelenlegi keretek közt is lehet progresszív alkotásokat létrehozni. Abban viszont biztos vagyok: addig nem szabad belevágni, amíg nem tudjuk biztosítani, hogy jók épüljenek, és hogy ne tisztán a piacnak legyen kitéve ez a folyamat.

A Teve utcai felhőkarcoló terve
A zsidónegyedben felhúzott lakóépületek jó példái annak, mi van, ha tisztán rövid távú piaci szempontok érvényesülnek. Hogyan lehetne rávenni egy építtetőt, hogy műemléki felújítást végezzen, ne pedig bontson, aztán pedig a lehető legtöbb lakást bezsúfolja egy épületbe?
Én nagyon jó helyzetben vagyok, hogy most kerülök erre a posztra. Az 1989 óta eltelt időszak mennyiségi ingatlanpiaci fejlesztései után véleményem szerint már igen nagy az igény a minőségre. És nemcsak a főváros és a szakma, hanem a fejlesztők részéről is. Az ING Dózsa György úti épülete a precedens arra, hogy az igényes épület magának a fejlesztőnek a pozícióját jelképezi a piacon, és befolyásolja a további lehetőségeit. Az Alkotás Point is hamarabb és jóval magasabb áron kelt el, mint egy átlagos irodaépület.
És a lakóépületeknél?
A belső területeken valóban felépültek környezetidegen, lakótelepszerű épületek, mivel az ezekben lévő lakásokat jobb áron tudják értékesíteni.
Mi kellene ahhoz, hogy a befektető másképp gondolkodjon?
A jelenlegi rendszerben akkora a különbség a műemléki jellegű felújítás, illetve a bontás és új építés piaci megtérülése között, hogy erre rá kell segíteni valamilyen értékvédő, rehabilitációs támogatással. A Fővárosi Közgyűlés a következő időszakban a kormány elé fog terjeszteni olyan javaslatokat, amelyeket ezt a különbséget valamennyire pótolhatják. Ilyen ötlet lehet például a műemléki épület felújításának áfamentessége.

Beleznay Éva ideiglenes főépítész
A világörökségi rész és rávezető zónája körüli konfliktusok nem azt mutatták, hogy komoly együttműködés lenne a kerületek és a főváros között.
A főváros és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízásából elkészült egy kezelési kézikönyv, mely alapelveket fogalmaz meg a világörökségi területre és a rávezető zónára. Az az elképzelésünk, hogy a belső kerületekkel közösen létrehozunk egy kezelőszervezetet, mely ezeket az elveket betartva menedzseli a rehabilitációs folyamatot az ingatlanértékesítéstől a felújításon keresztül a megvalósításig. Elképzelhető, hogy ez a szervezet maga végzi egy társasház felújítását, de az is, hogy egyfajta ügynöki szerepet játszik a helyi partnerek között a terület értékeinek védelme érdekében.
Évek óta hallani olyan mondatokat, hogy a Duna legyen a városlakóké.
Három nagyon különböző része van a Dunának. A belső részen, a régi korzó területén a kritikus kérdés a rakparti út, illetve emiatt a város és a víz kapcsolatának a hiánya. A Nagykörúttól északra, illetve a Petőfi hídtól délre a korábbi ipari részek kezdenek városi területekké alakulni, és a fejlesztések részeként megépül a parti sétány és a hozzá kapcsolódó kerékpárút. A külső részeken, a Római parton és soroksári Duna-ág mellett pedig szeretnénk megőrizni a zöldterületi jelleget.

Városlakók vízközelben
A legkritikusabb a Duna-korzó kérdése, hiszen az egész rakpart ügyét rendezni kell. A főváros még a 90-es években elkészítette a Duna-partszakasz vizsgálatát és használati koncepcióját. Szeretnénk ezt felülvizsgálni, és egy nemzetközi mérnöki, építészeti tervpályázatot kiírni. Ebben olyan ötletek jöhetnek elő a rakpart, a Duna és a város viszonyának kezelésére, ami esetleg a mi fejünkben még nem fordult meg.
Időben ezt hova kell tenni?
Az előkészítés minimum néhány hónapos munka, 2007 közepe felé a pályázatot ki lehet írni.
Kell-e, lehet-e több zöldterület a belvárosban?
Keveslem, de én városi lány vagyok. Egy ilyen sűrű beépítésű és hagyományaiban ennyire urbánus területen nem tartom reálisnak egy-egy tömb kinyitását és parkká alakítását. De nagyon kívánatos lenne, hogy megnyissuk a belső udvarok rendszerében meglévő zöldterületeket, pihenőkerteket és parkokat. Ennek az eklektikus belső városrésznek van egy hagyománya, a passzázsrendszere, és néhány nagyon szép udvarkapcsolat ma is nyitott az V. kerületben.
Az építészek nagyon szeretik a közösségi tér kifejezést, viszont nem sok ilyet látni. A Deák térnél a Városháza melletti parkban viszont mintha megvalósult volna. Nem lesz kár érte?
A fővárosnak az volt a célja, hogy amíg el nem kezdődik a Károly körúton a kerületi szabályozás szerint kötelező beépítés, addig városlakók parkként élvezhessék ezt a területet. Valóban megszerették az emberek, és sokakban felmerül, hogy meg kellene őrizni. Szerintem ezt a parkot az épülettömbben is lehet biztosítani. A Budapest szíve ötletpályázatra beérkezett munkák nagy része is a körutat lezáró épületrész mögé tette ezt az agóra típusú közteret. És amíg a Károly körút ilyen nagy forgalmú, addig jó is, ha ez a tér kicsit el van zárva. Mindenesetre a főváros a Városháza tömbre jövő év közepe felé tervpályázatot ír ki.

Kérész életű lesz a Városháza park?
Mikor lesz kisebb forgalom?
Nem vagyok forgalomszakértő, de meggyőződésem, hogy a belvárosból egyszerű forgalomszervezéssel ki tudnánk küszöbölni az átmenő forgalmat. Már attól drasztikusan megváltozna a kisebb utcák hangulata, ha nem lehetne őket szökőútként használni, hanem hurkokként visszatérnének az eredeti főútvonalakra.
Mindenkinek vannak vesszőparipái.
Kiemelt feladatnak tartom az értékőrző városrehabilitációt, az eklektikus Budapesthez, a világörökségi részhez és a rávezető zónájához tartozó területek megújítását. Ugyanakkor meg kellene teremteni a progresszív Budapest arcát is. Erre irányulnak például az ingatlanfejlesztők és építészek toronyháztervei is. Jó lenne, ha az új épületek kiemelkedő alkotások lennének, ezen a téren azonban viszonylag rosszak az eredményeink. Úgy érzem, azt az építészeti karaktert, ami ennek a kornak az öröksége lehetne, még nem teremtettük meg. A régi pesti zsidónegyed nagy problémája, hogy a városszövettől idegen épületeket húztak fel. Fájdalmas, hogy ez a negyed eltűnik, utcái teljesen megváltoznak. De még fájdalmasabb, hogy még csak nem is olyasmi épül a helyére, amire a jövő nemzedék azt tudná mondani, ez az én örökségem.
Budapest 2010-es pályázata tele volt szép álmokkal, melyek a Podmaniczky-tervben is szerepeltek. Közraktárak, Gázgyár. Budapest nem lesz Európa egyik kulturális fővárosa. Mennyivel később fognak ezek megvalósulni?
A fővárosi közgyűlés úgy döntött, annak ellenére, hogy Budapest nem nyert, megvalósítjuk azokat a terveket, amelyek nem kifejezeten arra az évre szóltak volna. Egyébként egy évvel később, 2011-ben Budapest Európa fővárosa lesz, hiszen Magyarország tölti be majd ekkor az unió elnökségét. A Közraktárak várhatóan 2008 közepére megnyílik. A Gázgyár esetében pedig a főváros létrehozta azt a fejlesztési és rehabilitációs társaságot, amely a projekt menedzselését hivatott intézni. Jelenleg a terület felmérésével van elfoglalva, illetve a fejlesztési programot kell megfogalmaznia december végéig.

Ülésezik a fővárosi közgyűlés
Nemrég írtunk egy cikket arról, hogy a metró sosem fog megtérülni.
A gazdaságosságáról, megtérüléséről nem tudok mit mondani. Azt viszont látom, hogy túlságosan műszaki feladatként kezelték, a műszaki infrastruktúra és a városfejlesztés közötti kapcsolatot elhanyagolták. Most az Etele tértől a Bosnyák térig végigelemezzük, a metró hogyan illeszkedhetne a városfejlesztésbe. Reményeim szerint hamarosan a közgyűlés elé tudjuk vinni az erre vonatkozó akcióprogramot.
És van még egy vesszőparipám, a körvasúti körút. Régóta szerepel a város terveiben, és minél kijjebb tolódik az M0-ás nyomvonala, annál nagyobb a létjogosultsága. És fontos lenne a belváros és a rakpartok forgalomcsillapítása szempontjából is. Úgy gondolom, ennek egy közúti és egy kötöttpályás városi gyorsvasúti vonalnak kellene lennie, de nem Hungária körút minőségben, hanem lazább szerkezetű, fásított, parkokkal tűzdelt útvonalnak. A nyáron volt a közgyűlés előtt az északi szakasz szabályozási terve, jelenleg készülnek a további szakaszok tervei.
Mikor lehet belőle valami?
Viszonylag hosszú távon készülne el, talán 15 év. Próbáljuk kitalálni azt a finanszírozási módszert, mellyel előrébb lehetne hozni a megvalósulását.
Úgy tudom, nem tervezett épületet.
Építészmérnöki diplomám van, de valóban nem terveztem épületet. Az épület és környezete, illetve a várostervezés már az egyetemen is jobban érdekelt. De a főépítész feladata szerintem nem is építészeti feladat. Azt gondolom, nem tudnék szép épületet tervezni, de annak nagyon örülök, ha lehetőséget tudok teremteni arra, hogy mások tudjanak ilyet építeni.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!