Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Karinthyak a díványon

Utazás Karinthyába

2004.01.07. 11:50
Karinthy Márton huszonkét éve kezdett interjúkat készíteni a felmenőivel, híres családi barátokkal és elmeorvosokkal, hogy egy könyvben írhassa ki magából az örökletes családi betegséget, az Ördöggörcs-öt. Ez a páni félelem az apakomplexussal kezdődik, így az Index arra is rákérdezett, hogy milyen Karinthy Ferenc (Cini) fiának és Karinthy Frigyes unokájának lenni.

"Karinthy Frigyesről nem tudom lehántani az anekdotákat, de az 50-es évektől már személyes tanúja vagyok a családtörténetünknek - mondta Karinthy Márton a könyve dedikálásán az Indexnek arról, hogy mi indította a családi mű megírására. - Engem az anekdotákon túli valóság izgatott a családunkban."

Frigyes felszarvazását a New York Times címlapján taglalták

 
 Karinthy Márton
Tekintse meg képeinket!

Márton hangsúlyozza: könyve nem családi pletykák tárháza, hanem a nemzedékeken átívelő "ördöggörcs", az átörökített vagy örökíthető traumák utáni nyomozás története. Mégis a kötet olvasása közben rengeteg pletykára találtam, de ami a legmeglepőbb felfedezésem, hogy már szinte nincs is olyan adat, legyen szó akár a legintimebbekről, amit ne tudna minden valamirevaló olvasó a Karinthyakról: Karinthy Frigyes második felesége, Böhm Aranka szeretőket tartott, fiuk, Cini színésznők tucatjaival hetyegett, unokájuk Márton homoszexuális kapcsolatokat folytat - mindezt már olvastuk valahol. Déry Tibor önéletírásának köszönhetően Frigyes felszarvazását a hetvenes években még a New York Times címlapján is taglalták.

"Frigyes felszarvazása valóban közhely már. Ezért nem is lényeges a könyvben - mondja erről Márton -. Sokkal inkább a Frici-Aranka harc mindenkori állása. Aranka azért tartott fiatal katonatiszt-szeretőket, hogy Frici visszatérjen hozzá. Erről viszont még a bennfentesek sem tudtak, eddig."

"A könyvem legfontosabb mondandója - teszi hozzá - lehetséges-e az asszimiláció a XX. században? A Karinthyak valódi származásáról például a könyvem megjelenése előtt még a filoszok sem olvashattak."

Cini Ördöggörcsben idézett naplójából kiderül, hogy éppen az apjáról tervezett személyes műve - az áhított Nagy Mű - nem készült el. Fia, a sikertelenül indult színházrendező viszont megtörte a családi hagyományt, és megírta a nagy művet: az Ördöggörcsöt. Pedig a Karinthy Színház igazgatója hátrányos helyzetből indult: már színművészetis csoporttársai is azt sulykolták belé, hogy csak a neve miatt került a színházrendezői pályára és apja kapcsolataiból élt.

A század pszichoterápiájának története

 
 Tekintse meg képeinket!

Az Ördöggörcs a két Karinthy fiú története a Karinthy unoka szemével. A könyv elmeorvosok szerint a század pszichoterápiájának története lett. A kötet Karinthy Frigyes idősebbik fia, Gábor 1914-es születésétől a fiatalabbik fiú, Cini haláláig, a rendszerváltás utánig foglalkozik a skizofrénia, a depresszió, az autizmus és az alkoholizmus tüneteivel.

A szerző nagybátyjával, Gáborral, a család őrült költőjével saját pszichés betegségét szembesíti, apjával, az író Cinivel pedig vélt vagy valós sérelmei miatt akad elszámolnivalója.

"Cini és Gábor - a sikeres fényben élő és a látszólag sikertelen - életében a párhuzam érdekelt - magyarázza Márton, miért illesztette egymás mellé a két teljesen különböző életet élő féltestvér történetet. - Kettejük sorsa egyben a XX. század olykor irracionális története is. Egy jellegzetes példa: míg Gabi 1951-ben 37 évesen elmenekült a világ elől, és Badacsonyban élt magányosan, addig a 30 éves Cinit pártiskolában képezték át, ahol Cini depressziós lett, ami aztán a halála előtti időszakban hatalmasodott el rajta."

Skizofrén volt, esetleg autista - Karinthy Gábor

"A másik ilyen esett figura, Ádám (Kosztolányi Dezső fia- a szerk.) aranyosabb ember volt, sokkal bájosabb, mint Gabi, aki napokig meg sem szólalt." - mondja Cini az Ördöggörcsben felidézett beszélgetésük egyikében az évtizedekig felügyelet alatt élt bátyjáról, akit emellett túl bonyolultnak is tartott ahhoz, hogy főhős legyen. "Azért óvott Gábor alakjának felidézésétől - mondja Márton - nehogy ugyanabba a meszesgödörbe essek, mint Gabi. Féltett a családban bujkáló őrülettől."

 
 Karinthy Ferenc és Gábor

"Megkerülhetetlenül vonzott a kényes feladat: szembesülni családomon keresztül önmagammal" - indokolta, hogy miért eredt mégis - az Ördöggörcs előkészületeleként - Gábor őrületével kapcsolatos rejtély nyomába. Abban ugyanis egyetértett a depresszióra hajlamos Cini és Márton, hogy a páni félelemnek, a család őrült génjeinek elkerülésére a legjobb módszer a szembenézés.

Gáborról az Ördöggörcsben a szerző kitartó nyomozása ellenére sem tudunk meg sokkal többet annál, ahogy az Indexnek összefoglalta: "A folyamata nagyon egyedi és jellegzetes. Gabi normális ifjúként lép fel, idegbeteg személyiség lesz, aztán hamleti álőrült, majd felveszi az őrült szerepét a világ felé. Aztán úgy marad, végül bekövetkezik a teljes leépülés." Skizofrén volt, esetleg autista, de az biztos, hogy kényszeres. Az elmeorvosokkal készített terjedelmes interjúk - melyek Márton szerint azért érdekesek és nélkülözhetetlenek, mert mindig azt hitte, hogy a pszichológusok róla beszélnek - nem tűnnek célravezetőnek. Ahogy Karinthy Ferenc írja a Naplójában: "mennyivel hitelesebben ismeri az író az emberi lelket, mint a pszichiáter!"

Márton szerint minderre Cini adja meg a kulcsot az 1981-es beszélgetésükben. "Hogy egy művész Karinthy Gábor sorsát választja, vagy éppen nem választja, ez sokkal több, mint a Karinthy Marci ügye, vagy hogy valaki a Karinthy fia, vagy másé. Akkor ez az egész századnak a kérdése már." "Igen, ez a XX. század nagy kérdése - teszi hozzá Márton - Irracionalizmus, vagy pedig ráció. Ezt példázza a két testvér párhuzamos életútja. A privát ügyeknél lényegesebb a Doktor Faustus-i dilemma, ahogyan Gabi sorsában ez felidéződik."

Posztumusz ütközetek - privát ügyek

 
 Karinthy Ferenc

De mindehhez mégiscsak privát ügyekből kellett kiindulni. Az első az apa-fiú posztumusz ütközet: Cini kontra Márton. A szerző, bár apjáról rideg képet mutat, esélyt ad neki, hogy interjúkon, leveleken keresztül megvédhesse magát. Az olvasó így Cini szempontjait is megismerheti Márton "vádjaival" szemben. Megértheti Cini felháborodását, mikor Marcika rögeszmésen lóg rajta és társaságán, mikor később Márton - Cini észrevétele szerint - a kapcsolatain élősködik.

Cini azt is sérelmezi, hogy fia a sorozatos kudarcai után sem látja, mi folyik körülötte. "Lehetetlen, hogy valaki a kirúgása előtt egy nappal ne vegye észre, hogy megfagyott körülötte a levegő." - mondja például elképedve a hetvenes évek elején a pécsi színházban mit sem sejtő fiának, aki valóban már csak egy napot dolgozik ott rendezőként. "Nem mindig annak van igaza, aki túlél" - mondja ki végül az Ördöggörcsben maga Márton is.

Az Ördöggörcs másik családi vetélkedője, a "ki a tehetségesebb-küzdelem". Márton szerint ebben is elég, ha az idézetek magukért beszélnek: "Cinitől óriási tehetségét bizonyító kevéssé ismert részletek sorát idézem - mondja -, Gábor tálentuma pedig az újra megjelent Én, Fájdalomherceg című verseskötetében tupírozás nélkül is tetten érhető."

"Sokkal közepesebb tehetségnek tartom magamat, mint apámat" - vallja meg Cini az Ördöggörcs egyik pesszimista hangulatú beszélgetésében, de mintha a kötet azt sugallná, hogy bátyja is tehetségesebb volt nála. Mintha a szerzőnek a költő Gábor tálentumának a feltupírozása, szépítése lenne a célja, de közben a Cinit lehúzó sugallatokat - Benedek Istvánét, Ascher Tamásét - nem cáfolja.

Sok az elmeorvos, kevés az apa

 
 Karinthy Ferenc és Márton

A műfajtalan mű dokumentumok, riportok, naplók, fiktív naplók, beszélgetések, analízisek egyvelege, ami Karinthy Márton huszonkét éves kutatómunkája után 2002-ben egy év alatt született meg. Még húzni kellett volna a terjedelmes szövegen: az említett elmeorvosi interjúk mellett például Márton gyerekkori naplórészletein és a második részben előforduló ismétléseken. Ezek mellett terjedelemben látszólag eltörpülnek az olyan izgalmas szakaszok, mint Márton és Cini apa-fiú kapcsolata, Cini leépülésének története vagy Gábor nyomozás közben megtalált naplója.

Karinthy Márton menet közben íróvá vált, ez látszik a kötet kevés szépirodalmi részében. Az elején alkalmazott kikacsintásokat, szájbarágós magyarázatokat, modorosságokat sorban hagyja el. A dramaturgiai szerkesztésen, jól időzített csattanókon, izgalmas fordulatokon pedig látszik, hogy mégiscsak a színháztudományok doktoráról beszélünk.

"Nehéz Karinthy Ferenc fiának lenni" - állítja a Karinthy Színház igazgatói székében ülő Karinthy Márton, majd hozzáteszi az apjától ellesett feleletet: "Nem tudom, milyen nem annak lenni." Az Ördöggörcs című kötetet ördögűzőnek szánta, arról, hogy beváltotta-e a reményeket búcsúzásképpen csak annyit mond: "majd kiderül".