Diszkó vagy féltékenység miatt megszűnik a KÉK

Senki ne induljon el megnézni Parti Nagy Lajos zseniális művéből készült Tiszta búza éjszakája című darabot a Kortárs Építészeti Központba (KÉK), mert csak zárt ajtókat talál. A másfél éve működő kulturális centrumnak ugyanis távoznia kell a számára otthont adó Róth Miksa Múzeumből.

A felek szinte semmiben nem értenek egyet, így egyelőre csak az látszik biztosnak: Budapest egy olyan civil alapon szerveződő kulturális színfoltja tűnik el ismét, amely a legfrissebb kulturális trendekkel foglalkozott, helyet adott az építészet és a képzőművészet hivatalos intézmények által nem ismert vagy nem támogatott megnyilvánulásainak, és mára külföldön is nevet szerzett.

A KÉK túrákat szervezett a város ismeretlen, de lenyűgöző komplexumaiba, például a kőbányai sörgyár alatti mészkőlabirintusba vagy a múlt századi Kelenföldi Hőerőműbe. Beszélgetéseket, konferenciákat rendezett, és külföldi építészeket hívott meg. A KÉK számításai szerint 2006 júniusa óta közel százezer látogató vett részt a programokon.

A XIX. század végén, XX. század elején alkotó üvegfestő, Róth Miksa munkásságának szentelt múzeum egyik épületében működő építészeti központ munkatársai március 17-től azonban nem léphetnek be egykori működésük területére, tevékenységüket ezen a helyen már nem folytathatják.

Féltékenység és milliók

"Váratlanul ért minket a múzeum igazgatójának március elején küldött levele, amelyben a múzeum bővítésével indokolták, hogy március 17-ig távoznunk kell" - mondta a KÉK vezetője, Finta Sándor. (Nem összetévesztendő a többek közt a Westendet és Bank Centert tervező Finta Józseffel.) A fiatal építész megemlítette, hogy időről időre korábban is felvetették a költözést. Mivel azonban a múzeum bővítése egy még építési engedéllyel és költségvetéssel sem rendelkező projekt volt, nem gondolták, hogy a kérdés már most aktuálissá válhat. Különösen azért nem, mert az együttműködés kezdetén három éves közös programról volt szó.

"Ebben a három évben bízva fektettünk be nagyjából 12 millió forintot az épületbe" - sorolta érveiket Finta. A KÉK írta és bonyolította le azt az NKA-hoz benyújtott pályázatot, amellyel 4,5 millió forintot nyertek, és a múzeum 2,5 milliójával kiegészítve ebből újították fel a tetőt. Mivel a KÉK-ben építészek dolgoztak, társadalmi munkában elkészítették az engedélyezési tervet, ami Finta számításai szerint 8 millió forintba került volna piaci áron. A romos épületből eltakarították a sittet, padlót cseréltek, és az egykor szükséglakásokká felosztott épületből kibontották a hevenyészett válaszfalakat.

"Nem tudunk mindenről számlát mutatni, mert sok munkát magunk végeztünk. De ha mindezeket a múzeum rendelte volna meg, 10-12 millió forintjába került volna. Mi hosszabb távra készültünk" - magyarázta a vezető, miért érzik méltánytalannak, hogy másfél év után távozni kényszerülnek.

A KÉK tagjai szerint a kilakoltatás valódi oka nem az, hogy a múzeum hátsó épületben kiállítóteret és üveges műhelyeket alakítana ki, hanem sokkal inkább a féltékenység. A hosszú ideje működő Róth Miksa Múzeum látogatottsága ugyanis tizede a KÉK-ének.

Öt levél

A múzeum igazgatója hangsúlyozta, az együttműködés a régóta tervezett fejlesztés miatt szakadt félbe. "Öt levélben figyelmeztettem őket, hogy márciusban költözniük kell. 2007 júniusában írtam nekik az elsőt. Felhívtam a figyelmüket, hogy következő év első negyedében megkezdődik a tatarozás. Ezek után nem értem, miért lepődtek meg, hogy tényleg elkezdjük a munkát" - mondta Fényi Tibor, cáfolva azt is, hogy három éves együttműködésről volt szó. Elmondása szerint legfeljebb három évről volt szó.

A fenti érvelést mindenesetre árnyalja, hogy az igazgató ezek után hosszasan sorolta, milyen problémái voltak a társasággal.

A kulturális programok mellett "diszkót" szerveztek, amelynek egyetlen célja az volt, hogy pénzt szerezzenek a KÉK számára. Amikor sérelmezte, hogy illegálisan alkoholt árulnak, a KÉK kreatív módon folytatta: elmondása szerint támogatójegyeket adtak ki a bulijaikra, amelyekhez egy pohár ital is járt. Aki fogyasztani akart, újabb támogatójegyeket vásárolt. (Fintáék szerint egy szilveszteri bulit leszámítva csak kulturális eseményeik végén voltak időnként partik.)

A társaság cégeknek adta bérbe a termeit, amelyeket a múzeumtól ingyen kapott. (Fintáék szerint építészirodák, kiadók azért szerveztek éppen hozzájuk programot, mert ezzel akarták támogatni a működésüket. Pénzt pedig nem a terembérlésért, hanem a programok szervezéséért, lebonyolításáért kaptak.)

A KÉK befektetése is csak töredéke volt az általuk számítottnak, vélte Fényi Tibor. "Az ő épületükben történt változásokat 95 százalékban a múzeum rendelte meg, bonyolította le és finanszírozta" - állította. Az igazgató szerint az engedélyezési terv elkészítése is töredéke volt a fentebb említett 8 milliónak, mivel csak a válaszfalak eltávolításáról szólt. A pályázatban pedig a KÉK szakmai munkája lényeges volt ugyan, de a múzeum végezte az adminisztrációt és a lebonyolítást. Ráadásul az ő 2,5 milliós önrészük nélkül meg sem kapták volna a pénzt.

Minderre a KÉK azzal válaszolt: a múzeum részvétele csak látszat, mivel a pénzek a múzeumon keresztül folytak, nekik volt joguk anyagot és munkaerőt megrendelni, így a papírok az ő igazukat támasztják alá.

Hamar munka

Fényi Tibor szerint a KÉK a kezdeti megállapodással ellentétben nem indított pályázatcunamit, aminek segítségével teljességgel felújíthatták volna az épületet. Szerinte az így behozott pénz lehetett volna a további együttműködés tárgyalási alapja.

Az általunk hosszas telefonok útján közvetített támadások és ellentámadások során kiderült még, hogy a Róth Miksa múzeum bővítési munkálatainak kezdete annyiban elhamarkodottnak tűnik, hogy a szükséges 160 millióból jelenleg 10 milliós önkormányzati támogatás áll csak a rendelkezésükre. Ezen felül a múzeum további 15-öt remél még a hetedik kerülettől. A fennmaradó összegre pályázni fognak.

A beruházás nem rendelkezik még építési engedéllyel sem, de az igazgató állítja, az első ütembe eső lépcsőfelújításhoz, födémvizsgálathoz ilyenre nincs is szükségük.

Tetthely

A civil szervezet jövőjét jelentheti az a Csányi utcai ház, amelyben néhány éve az egyetlen nyarat megélt Tetthely nevű romkocsma működött. A hetedik kerület polgármestere, Hunvald György ugyanis felajánlotta a társaságnak az üresen álló műemléképületet.

A polgármester elmondta, hogy egy ideig közvetített a felek közt, de miután a múzeumigazgató ragaszkodott a tatarozás márciusi kezdéséhez, visszavonult. A polgármester hangsúlyozta, mivel a KÉK már leszervezett programokkal rendelkezik az évre, segíteni akart nekik. Látta ugyanakkor az igazgató felszólító leveleit, így az ő ellenében nem akart lépni.

"Elismerem a KÉK teljesítményét, itt szeretném tartani őket a kerületben" - magyarázta Hunvald a Csányi utcai felajánlást. A polgármestert nem hivatalos beszélgetéseken arról tájékoztatták az építészek, hogy mivel a ház nem rendelkezik egybefüggő térrel, így nagyjából 60 milliós beruházás után lenne alkalmas az általuk szervezett programokhoz.

Hunvald választ vár arra, a KÉK elképzelhetőnek tartja-e, hogy több ütemben alakítsák át a házat, így egy 20-30 milliós felújítás után folytatni tudnák-e a munkát.