Árpád
-2 °C
4 °C

Klee, Tanguy, Miró: bű, báj és pofáraesés

2000.06.22. 20:35
Gőzöm nincs arról, hogy kicsoda az a Kazumasa Katsuta - hájtekkel gagyizó osakai főmogul, kenőpénzen hízott kormánytanácsadó vagy az ezeréves császári vérvonal folytatója-e: annyi bizonyos, hogy japán, nagyon sok pénze van és nagyon jó ízlése (vagy szakértői). A budapesti Szépművészeti Múzeumban pompás modern gyüjteményéből látható a század három szürrealista festőzsenijét bemutató szokatlanul koncepciózus válogatás.
Klee, Allegorikus alak, 1927
Az antikos homlokzat reménytelenül monumentális oszlopai között vad színekben pompázó lepedőkön, baromi betűkkel három festőnév sugárzik szét a Hősök tere irányába: Klee, Tanguy, Miró - a XX. századi Európa talán legszerethetőbb klasszikusai. A komor század bűbájos festő-koboldjai ők: virgonc humor, szelíd-gonosz erotika, csúfolódó fantázia sehol sem osztja szét magát oly élvezettel és felszabadultan vonalgubancokba, színcsomókba és árnykötegekbe, mint kicsinyke képeiken. Merthogy mindhárman - a svájci német, a francia és a spanyol - egyformán irtóztak a monumentális nagyotmondástól, ideológiai és stílusdiktátumok e kötelező formájától. És Budapesten, ugye, jóformán még soha...

Gőzöm nincs arról, hogy kicsoda az a Kazumasa Katsuta - hájtekkel gagyizó osakai főmogul, kenőpénzen hízott kormánytanácsadó vagy az ezeréves császári vérvonal folytatója-e: csak annyi bizonyos, hogy japán, nagyon sok pénze van és nagyon jó ízlése (esetleg szakértői), a budapesti Szépművészeti Múzeum pedig az ő pompás modern gyűjteményéből kínál válogatást. A látvány meg a névsor annyira üde, hogy a negyvenfokos hőség és a város tomboló taplósága elől az ember örömmel menekül be a hűs enyhet - kis szürreális huzat! - igérő csarnokba.

Miró, Nő, csillagok, 1944
Annál nagyobb a pofáraesés: a kapuban inkalosok himbálnak, lárva brókerarcok grasszálnak, spotlámpák, mobilok, standpipik tüzelnek: valami ingatlanexpó, befektetési nemtommi iparkodik hevesen a klasszikus boltívek alatt. Forgatócsoportok húznak el, pincérek loholnak keresztül, a médiaesemények izgató fílingje tölti be a hűvös, elegáns csarnokot. Ars longa, vita brevis - a brókerek nyilván berzenkednének, ha értenék az oromzaton gőgösködő ősi latin bölcsességet. Végtére a műtárgy télleg jó ,,hosszú távú befektetés", de a hidegkúti telek meg az irodaház, az az igazi.

Klee, Tanguy és Miró sehol: mint akik a posztmodern nyomulás kibekkelésére játszanak, az alagsorba bújtak el: szemmel láthatólag jól elvannak a két kisterem homályában és csak annak kerülnek az útjába, aki a büfé, a képeslap- és giccsbolt meg a klotyó felé tájékozódik.

A művészetek temploma is a piacról él, nyel egyet az óvatlan látogató. Eleven szürrealizmust akartál? Nesze bazeg, a tied.

Tanguy, Cím nélkül, 1942

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?