'Ne csak halott politikusok legyenek az utcán'

Hatalmas, sárga kérdőjelek tűntek fel Budapest öt pontján a múlt héten. A szobornak látszó tárgyak testközelből is kérdőjeleknek tűnnek. A meglepő jelenség magyarázatára egy másik dimenzióban, nevezetesen a számítógépes világhálózaton bukkanhatnak rá azok, akik felfigyelnek az apró betűkkel az alkotásra nyomtatott internetes címre.

A Budapesti Őszi Fesztivál (BÖF) honlapja szabatos választ ad a Nyugati vagy a Blaha Lujza tér nagy, sárga kérdéseire. Az objektumok funkciójukat tekintve köztéri szobrok alkotására buzdító pályázati kiírások. A cél olyan meglepő, hogy még az egyik ötletgazda, Bakos Gábor is meghökkent, mikor szembesítettük az olvasottakkal.

Bombasztikus

"Azt írtuk volna, hogy haladó szellemű és eredeti alkotások létrejöttét szeretnénk ösztönözni?" - kérdezte a képzőművész, aki egyébként a Felvonulási téri plakátpályázatot szervező ARC tagjaként vált ismertté. Hamarosan kiderült azonban, hogy - bár az idézett mondatot a szervező felolvasás után "kissé bombasztikusnak" találta - a szándékuk valóban köztéri szobrászatunk megújítása. Bakos szerint ugyanis a jelenlegi alkotások nem a köztereket használó emberekhez szólnak. Az utcai szobrok, emlékművek inkább a politikai-hatalmi reprezentáció objektumai. "Ne csak halott politikusok és államférfiak legyenek láthatóak az utcákon" - fogalmazta meg törekvésüket szemléletesen Bakos.

"A szobrok kerüljenek le a talapzatról a föld szintjére, ahol az emberek valóban kapcsolatba kerülhetnek velük" - utalt a jelenleg a Ludwig Múzeumban kiállító képzőművész arra, hogy pályázatukkal a köztéri művészetben eddig másodlagosnak számító esztétikai oldalt erősítenék.

Kiskanál és a vandálok

Bakos pozitív példaként hozta fel a Móricz Zsigmond körtéri, fűthető "kavicsokat". Irányvonalat adva pedig elmondta, olyan alkotásokat látna szívesen, mint például egy hatalmas kiskanalat formázó alkotást a Liszt Ferenc téri kávézó övezetben.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a pályázási feltételek közt semmilyen műfaji, technikai kitétel nem szerepel. A zsűri csak azt vizsgálja, a pályamunka illeszkedik-e a hét helyszín, a Blaha Lujza tér, a Deák tér, a Ferenciek tere, a Gellért tér, a Kálvin tér, a Moszkva tér és a Nyugati tér stílusába, és hogy megállja-e a helyét, mint műalkotás. Szó lehet tehát hagyományos szobrokról vagy akár komoly technikai hátteret felvonultató multimédiás alkotásokról.

A hazai viszonyok ismeretében Bakos egyetlen kritériumot emelt ki. Mivel sárga kérdőjeleiket a Ferenciek terén és a Moszkva téren már összetörték, fontos, hogy az alkotások anyagukat és szerkezetüket tekintve is fel legyenek készítve a találkozásra az utca népével.

Hat hét a világ

A zsűri tagjai Antal Csaba, díszlettervező Bakos Gábor, képzőművész Boros Géza, művészettörténész Kovalik Balázs, operarendező Körösényi Tamás, szobrász Várnagy Tibor, képzőművész, A Liget galéria vezetője Zólyom Franciska, művészettörténész

A nyertesek másfél millió forintot kapnak tervük kivitelezéséhez, de az összeg már magát a honoráriumot is tartalmazza. Bakos Gábor tudja, hogy ez az összeg nem magas, de még így is körülbelül a háromszorosa annak, mint amennyit a hazai kortárs képzőművészek egy-egy megbízásra kapni szoktak.

Ráadásul ezek az alkotások "nem az örökkévalóságnak készülnek", hanem a 2004-es Őszi Fesztivál hat hetes időtartamára, mondta. Éppen ezért az alkotásokat a szervező szerint célszerűbb nem márványból vagy bronzból, hanem például műgyantából tervezni.

A pénzről szólva kiderült, hogy egyelőre még folyik a támogatók keresése, és "az ARC tapasztalataiból okulva" Bakos Gábornak "nincsenek illúziói".

"A hatalom kopjon le"

Sugár János képzőművész pozitívan nyilatkozott az ARC köztéri szoborpályázatáról. A nyári Moszkva tér köztéri képzőművészeti kiállításban is résztvevő művész Bakos Gáborhoz hasonlóan a civil szféra köztéri megnyilvánulásának jelentőségét hangsúlyozta. "A hatalomnak le kell kopni ebből a szférából" - fogalmazta meg indulatosan Sugár.

Szerinte véget kell vetni annak, hogy környezetünket a "hatalom pénzén és a hatalom elvárásainak megfelelően készített alkotások" határozzák meg. Mivel lakóhelyünk atmoszféráját még mindig "rossz ízlésű politikusok" formálják, támogatni kell minden olyan kezdeményezést, ami "a lakók, a környezet, a művészek szerepét növeli", foglalt állást a projekt mellett a képzőművész.

Végezetül rámutatott arra, értékes köztéri alkotások különösen fontosak a kreativitást háttérbe szorító oktatási viszonyaink közt. Amikor a "street art és a graffiti" világosan mutatják, hogy erős igény van környezetünk formálására.