Marx emberi arcát mutatja be új életrajza

A különc, a fiadal dúvad, a fűevő király, a gigászi favicc, az otromba elefánt, a csupasz sün - mindezek fejezetcímek egy új Marx-életrajzban, amely a napokban magyarul is megjelent.

A Napvilág kiadó által publikált kötet szerzője, Francis Wheen Orwell-díjas brit újságíró és publicista, pénteken a Politikatudományi Intézetben fiatal kutatókkal és újságírókkal találkozott, és kifejezte azt a reményét, hogy a hidegháború befejezését követően Marx végre esélyt kap arra, hogy ne dogmatikus értelmezőinek közvetítésével, hanem saját hangján szólaljon meg.

Arra, hogy a Marx eredeti műveihez visszanyúló, a 19. századi filozófus, közgazdász, munkásmozgalmi szervező életművét napjaink szemszögéből vizsgáló megközelítés iránt élénk az érdeklődés, jól mutatja, hogy a könyvet 1999 óta több mint húsz nyelvre fordították le, megjelent nyugati és kelet-európai országokban, kínaiul, oroszul, héberül is.

Nőcsábász és könyvmoly

Francis Wheen szemléletére jellemző, amit a bevezetőben ír, megjegyezve, hogy bár a 20. század története Marx öröksége, s noha Sztálin, Mao, Che, Castro - a legújabb kornak ezek a szentjei és szörnyetegei - egytől egyig az ő örököseiként mutatkoztak be, kérdés, hogy Marx elismerné-e őket. Önjelölt tanítványok gyakran kergették kétségbeesésbe, amikor például meghallotta, hogy egy újonnan alakult francia párt marxistának mondja magát, így válaszolt: "Akkor én nem vagyok marxista". Francis Wheen könyvében igyekszik bemutatni Marxot, a hús-vér embert, "a porosz emigránst, aki középosztálybeli angol úriemberré vedlett; a dühös agitátort, aki felnőtt életének jelentős részét a British Museum olvasótermének tudós csendjében töltötte; a társasági embert és szívélyes házigazdát, aki csaknem minden barátjával összerúgta a port; az odaadó férjet és családapát, aki teherbe ejtette házvezetőnőjét; az elmélyült gondolkodót, aki imádta a jóféle italokat, a szivart és a vicceket".

Francis Wheen szerint Marx tanításait dogmává merevítették, nem egyszer szörnyűségek igazolására használták magyarázói és kisajátítói, de egyes kijelentéseinél fontosabb a világ értelmezésére használt módszere. Manapság Marx gondolataival a Wall Street befektetői próbálják jobban megismerni a kapitalizmust. Marx nem küldött el egyetlen emailt, nem ismerte a mobiltelefont és a számítógépet, de a Microsoft sikerét ma is lehet elemezni az ő módszerével - és a globalizációról is szólt már 1848-ban, hangoztatja a brit szerző.