Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Klassz cikkek
Tíz, rövid rajzfilmes jelenetben dolgozza fel az őszi budapesti eseményeket Nemes Csaba. "Erősen ironikus, vagy inkább önironikus filmek lesznek ezek, mert csak így közelíthető meg, ami történt" - helyezett minket képbe a képzőművész, amikor azt firtattuk, hős forradalmárokat vagy inkább hőzöngő csőcseléket láthatunk majd a vásznon.
Nemes Csaba saját és a neten talált felvételek alapján rajzolja a filmet, ami néhány jelenetében a megtörtént eseményeket mutatja be a művész saját látószögéből. Készülnek azonban fiktív epizódok is.
"A rajzfilmem egyértelműen politikus alkotás lesz, de mégsem a politikáról szól elsősorban. Inkább a valósághoz és a médiához való viszonyunk érdekelt. Az emberek mára elvesztették realitásérzéküket, és ennek köszönhető, hogy ami történt, azt úgy élték meg, mintha forradalom lett volna. Pedig az csak remake volt" - hozta szóba egy ügyes csavarral a projekt címét a képzőművész.
Nemes Csaba szerint az emberek fejében a világ egyre inkább olyan képet ölt, mintha az egy valóságshow lenne, ahol a történetek önmagukat generálják. Ez vezetett végül az őszi utcai harcokhoz, vélte.
Formai hiba
A képzőművész eredetileg egyébként a velencei képzőművészeti biennáléra dolgozta ki az ötletet, amely első körben el is nyerte a zsűri tetszését. A kulturális minisztérium javaslatára azonban végül a formai hibás pályázat helyett egy másikat választottak ki arra, hogy az országot képviselje a nemzetközi kiállításon.
Nemes Csaba ennek ellenére az eredeti kurátorpáros segítségével megvalósítja tervét. Sokat nem is kell rajta változtatni, mert a magyar pavilon számára is tíz, párhuzamosan futó filmet készített volna. Ezeket most egybefűzve mutatják majd be.
A rajzfilm részben a híradók és magánemberek felvételei alapján készül, részben pedig maga a művész forgat jeleneteket, amiket később átrajzol. A stílus így részben a Kamera által homályosan című, nemrég bemutatott Linklater-filmre emlékeztet majd, ahol a képi világ az élőszereplős filmeket idézte. Nemesnél egyes jelenetek azonban festményszerűek lesznek, esetleg digitális animációs hatásúak, vagy éppen papírkivágásos animációval készülnek. Ezek közé eredeti dokumentumfelvételeket is kever az alkotó.
Véresfejű ló, rendőrlány
Az egyperces filmek "frappáns, csattanóval végződő" szkeccsekben követik a történteket. Az egyik jelenet a tévé épületébe betörő, majd ott a Túró Rudi-automatánál sorba álló randalírozókkal foglalkozik, készül egy fikciós rész, amiben egy felkelő és egy művészettörténész lány vitatkozik a lovasrohamot megelőző percekben. Egy másik jelenetben pedig egy lovasrendőr tűnik fel, vérző fejű lóval. A rendőr leveszi a sisakját, és kiderül, hogy egy nővel állunk szemben.
Az animációs film költségvetése nagyjából 15 millió forint lesz, mondta Nemes Csaba. Most pályáznak az NKA-hoz, az MMKA-hoz és egyéb alapítványokhoz. A költségeket csökkenti, hogy sokan jelezték, segítenének a film megvalósításában. Így például Kupcsik Adrián festő, Magyarósi Éva animátor és a Film Positive reklámfilmes cég vesz részt a munkában. Az egyik jelenethez az Anima Sound System egykori énekesnője, Németh Juci készít zenét.
Nemes Csaba nem tartja valószínűnek, hogy a tévében látható lesz majd a munka, de biztosan bemutatják a Knoll Galériában és a Kiscelli Múzeumban. Elképzelhetőnek tartja, hogy nevezni fogja a filmszemle kísérleti filmes szekciójába is.
"Mit gondol arról a pletykáról, hogy a kulturális minisztérium a film politikai töltete miatt javasolt másik nyertest?" - hozakodtunk elő végezetül a Műcsarnokban rendezett tömegverekedésen is feltett kérdésünkkel. Nemes Csaba szerint meglepő volt a fordulat, hogy a nyertesnek meghirdetett pályázatát mégsem küldik Velencébe. Ugyanakkor ő nem érzékelte, hogy napi politikai vonzatai lettek volna a döntésnek.
A júniusi velencei biennálén egyébként Andreas Fogarasi Bécsben élő, magyar származású építész művelődési házakkal foglalkozó projektjét állítják ki.