Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Klassz cikkek
A legfőbb kultúratámogató szervezet, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) első pillantásra különös trójai falóhoz hasonlít. Az intézmény jól felépített, biztos alapokon álló intézménynek tűnik, jobban megvizsgálva azonban kiderül, a falak mögé kiterjedt mutyirendszer lehetőségét építették be.
A felépítmény meggyőző: az NKA rendelkezésére álló nyolcmilliárd forint elosztásáról szakmai zsűri dönt, szakmai alapon benyújtott pályázatok alapján. A tizenhat, művészeti ágra szakosodott zsűribe, a szakmai kollégiumokba a tagok felét az adott területen működő szervezetek delegálják, a többieket a miniszter nevezi ki a szervezetek véleményének figyelembevételével.
Bár a döntésekről időnként vannak viták, a folyamat mégis transzparens, és így kézben tartható.
Az NKA azonban csak elölről néz ki nett, demokratikus szervezetnek. A felépítmény túloldalán kialakítottak egy hátsó bejáratot is, amelyen egészen más játékszabályok szerint áramlik a pénz. Hagyjuk magunk mögött az egyre nehézkesebb trójaifaló-hasonlatot, innentől már a száraz tények is izgalmasak lesznek.
Váratlanul nagy összeg
A támogatási szisztémára legutóbb a rádiókabaré külföldi útjai hívták fel a figyeltünket. A társaság egy úgynevezett miniszteri keretből kapott pénzt római útjára. Ugyanezen a támogatási listán szerepeltek még olyan tételek, mint például egy ötmilliós támogatás a szintén rádiókabaré-közeli Hócipőnek. Vajon mi az a miniszteri keret, amiből egy nem kulturális jellegű, és piaci alapon működő lap is támogatható, miközben sok, valóban kulturális produkcióra nem jut pénz?
Az alapító okirat szerint a miniszteri keretet azért különítették el, hogy abból váratlanul felmerülő igényeket tudjanak kielégíteni. Melyik szektor lenne jobban rászorulva az ilyesmire, mint a kultúra, ahol bármikor díjat nyerhet egy rendező, vagy rendbe kell hozni egy megsérült festményt, megrongálódott templomot, dőltünk hátra elégedetten. De ekkor megpillantottuk a váratlan helyzetekre félrerakott összeg nagyságát.
A miniszteri keret ugyanis a teljes költségvetés negyede, közel kétmilliárd forint. Akkora összeg, amit a váratlan kiadások nem indokolhatnak. Áttanulmányozva a támogatások listáját kiderült, hogy a kétely jogos. Az indokolható tételek mellett sok olyan is van, ami nem csúszott volna át semmilyen szakmai szűrőn.
Vajon mi indokolja, hogy az állam egymillióval álljon Európa egyik legnagyobb kiadójának számító Sanoma magazinja, a Füles jubileumi száma és gálája mögé?
És miért kell a Benkó Dixiland Band koncertjét tízmillióval támogatni? Mindezek csúcsán pedig ott vannak az olyan homályos kommunikációs előadássorozatokra megítélt milliók, amelyeket többek közt a rádióelnök Such György egykori cége kapott.
Lehet persze, hogy a támogatottak valóban markáns kulturális vállalkozások. Erről azonban nehéz megbizonyosodni, mert a döntési folyamatba nem tekinthetünk bele.
Aczél György él
Ki dönt valójában a miniszteri keret elosztásáról? A miniszter maga alakít ki releváns véleményt a táncszínházi produkcióktól a fesztiválszervezésen át a szakértői megbízásokig minden területen? Vagy vannak tanácsadói? Őket ki nevezi ki? Mi biztosítja az átláthatóságot? Kérdéseinkkel természetesen magát Hiller Istvánt kerestük meg először, akitől azonban csak az NKA alapító okiratából ismerős mondatokat kaptuk válaszként, írásban.
Ezek szerint "az Alap feletti rendelkezési jogot a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért", "a miniszter saját hatáskörben egyedi elbírálás alapján hoz döntést a rendelkezésére álló keret felhasználásáról. A döntést ... az OKM szakapparátusa segíti, amely [a miniszter] rendelkezésére áll a felmerülő kérdések megválaszolásában."
Ezek után inkább az NKA-t belülről is jól ismerő informátorunkhoz fordultunk, aki érthetőbb magyarázatot adott az irreálisan magas miniszteri keretre. "A miniszteri keret Aczél György-i hagyományokon nyugszik. A klientúraépítés miatt jó, ha a miniszter saját kezűleg oszthat támogatásokat" - tisztázta a helyzetet egyetlen mondattal a posztja miatt neve elhallgatását kérő interjúalanyunk.
Majd ha mindez nem lenne elég világos, felidézte Hiller István szűk körben tett megjegyzését a miniszteri keretről. "A miniszteri keret a kultúrpolitikai preferenciákat tükrözi, nem feltétlen a szakmaiságot."
"A miniszteri keret olajozza a rendszert" - ajándékozott meg minket újabb bonmot-val egy másik, jelentős kulturális intézményt vezető interjúalanyunk.
Idegen test
"Idegen test a rendszerben. Nem szeretem ezt a struktúrát, de egyik minisztert sem lehetett rábírni, hogy megváltoztassa" - kezdte a beszélgetést meglepő őszinteséggel az NKA-t vezető bizottság elnöke.
Harsányi Lászlót azért kerestük meg, hogy kiderítsük, kik segítik a miniszter döntéseit. Hiszen a pályázatok száma és azok legkülönbözőbb típusai is lehetetlenné teszik, hogy egyedül és szakmai alapon lehessen dönteni.
A szakmai kollégiumok és a felettük álló bizottság azonban biztosan nem vesznek részt ebben a munkában, tudtuk meg. A támogatások egy részéről maga Hiller István dönt, más esetekben államtitkárok, tanácsadók, minisztériumi előadók választják ki a támogatottakat. Harsányi szerint a rendszer valójában a miniszter mögött álló apparátus nyomása miatt megváltoztathatatlan.
A miniszteri keret remek lehetőség a bürokratáknak, hogy saját érdekkörüknek juttathassanak pénzt. Mindezt kockázat nélkül, hiszen a folyamat átláthatósága egy hétvégi strand vizéhez hasonló. Az apparátus tagjai nem jelennek meg sem névvel, sem szakmai indoklással, így a támogatások jogossága sem vizsgálható.
A bizottság elnöke csak szignálja a határozatokat, és abban az esetben vétóz, ha kimutathatóan törvénysértő a támogatás.
Az apparátusnak azonban nincs kezében a teljes miniszteri keret. Harsányi hangsúlyozta, hogy az összeg egy része a költségvetési lyukak betömésére szolgál. Tehát olyan, jellemzően nagy rendezvényeket (például a Tavaszi Fesztivált) támogatnak a kétmilliárdból, amelyek megrendezésére az állam garanciát vállalt, de a költségvetésbe a szükséges összeget már nem tudták benyomni.
A rendszer hibája egyébként ilyenkor is kiütközik. Az olyan ügyes versenyzők, mint például a kapolcsi fesztivál szervezői ugyanis nemcsak a szakkollégiumoknál nyertek pénzt, hanem sikerrel indultak a miniszternél is.
Harsányi szerint a rendszert úgy lehetne átláthatóbbá tenni, ha a kötelező finanszírozású rendezvényeket kivonnák a miniszteri keretből, és azokat egy külön kollégium bírálná el. Jelenleg azonban nincs szó az NKA reformjáról, ezt levelében Hiller István is megerősítette.
Minden a régiben
"Az Alap átalakítása a választások miatt maradt el" - emlékezett vissza Bozóki András, akit azért kerestünk meg, hogy legalább egy volt kulturális miniszternek feltehessük kérdéseinket. A 2006-ban leköszönt Bozóki elmondta, hogy átfogó reformokat szeretett volna végrehajtani, 15 százalékra csökkentve a keret nagyságát. A transzparencia érdekében nyilvánosságra szerette volna hozatni az elutasított pályázatokat is. Mindezek mellett átalakította volna a szakmai kollégiumok rendszerét is. Egy állami számvevőszéki vizsgálat ugyanis megállapította: az NKA demokratikus játékszabályok szerint működő része is úgy osztja el a pénzeket, hogy azok 60 százaléka a kollégiumok érdekkörébe jut.
Gyurcsány Ferenc azonban az értelmiségi körök tiltakozására és a közelgő kampányra hivatkozva lefújta a kezdeményezést. Bozóki megerősítette: a minisztérium számára is világos, hogy "ez a rendszer hosszú távon egészségtelen", de a miniszteri székbe ülve senkinek sem volt meg az önfegyelme ahhoz, hogy keretek közé szorítsák az osztogatást, ami egyébként jól alkalmazható "az éppen működő kormány ellen lázadó művészek pacifikálására, és a kultúrpolitika aktuális céljainak megvalósítására".
A Nemzeti Kulturális Alapot 1993-ban hozták létre, hogy megszüntessék a kultúra kézből etetésének gyakorlatát. A pályázati alapon működő szervezetnél a Mátyás-templom kapujának 1994-es berobbantásakor különítették a miniszteri keretet, mivel szükség volt ilyen és más - kevésbé erőszakos, de - váratlan események támogatására.
A kezdetben tízszázalékos összeget a Fidesz-kormány növelte ötven százalékra. Ekkoriban azonban állami finanszírozású intézmények csak a miniszteri keret terhére pályázhattak. Később ezt a szabályt eltörölték, ám a keretet az NKA szétosztható pénzének 25 százalékára csökkentették csak.
1999-ben az akkori kormány megszüntette az NKA pénzügyi önállóságát, és azt Nemzeti Kulturális Alapprogram címen a kulturális tárca költségvetése alá rendelte. A 2006-ban életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően az NKA visszaalakult elkülönített állami pénzalappá, 2007-ben 8,7 milliárdból gazdálkodik. Pályáztatásra 7,8 milliárd áll rendelkezésre, a miniszteri keret 1,95 milliárd forint.
A Kétmilliárd Hiller kezéből című cikkük több tárgyi tévedésére hívom fel figyelmüket az Oktatási és Kulturális Minisztérium Sajtóirodája nevében.
Mindenekelőtt pontatlan a leadben közölt azon állítás, hogy évi kétmilliárd forint szivárog ki a miniszteri kereten keresztül a Nemzeti Kulturális Alapból. Ez ugyanis azt sugallja, hogy állandó összegről van szó, holott az NKA bevételei a befizetett járulékok mértékétől függnek. Ennek az évente változó összegnek az egynegyede a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a miniszteri keret. A felhatalmazás a mindenkori kulturális miniszternek adja meg a lehetőséget a keret feletti rendelkezésre, aki jelenleg Hiller István, de a forrás a kultúra támogatására rendelkezésére állt az utóbbi több mint tíz esztendő valamennyi kulturális miniszterének.
Nem igaz a lead azon kijelentése, hogy szakmai kontroll és átláthatóság nélkül oszthatja el ezt a keretet a mindenkori kulturális miniszter. Valamennyi benyújtott kérést a tárca szakemberei, a sok egyéb mellett ezt az előzetes szűrést is elvégző szakapparátus vizsgálja meg, majd tesz javaslatot a miniszternek arra, hogy mely kéréseket tart érdemesnek a támogatásra. Az ezt követően meghozott miniszteri döntés pedig jól láthatóan, pontosan és naprakészen megjelenik az NKA honlapján, tehát bárki, bármikor elolvashatja a támogatottak listáját és a megítélt pénzek nagyságát is. A szakapparátus szakmai véleményének megkérdőjelezése a magyar közigazgatás szakmai hozzáértésének megkérdőjelezését jelenti egyben, ami számunkra elfogadhatatlan, ezt munkatársaink nevében visszautasítjuk.
Ugyancsak a lead tárgybeli tévedése az a kijelentésük is, hogy a "miniszteri keretből a váratlan kiadásokat kellene finanszírozni" , ugyanis az NKA-nak, mint önálló pénzügyi alapnak nincs alapító okirata, azt ugyanis törvény hozta létre. Az NKA Igazgatóságának van alapító okirata. Egyik említett dokumentum sem tartalmaz azonban olyan kitételt, hogy váratlan kiadások fedezésére hozták volna létre. Az Alapról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet a következőket mondja ki:
"2., A miniszteri keretből támogathatók különösen :
a.) összművészeti rendezvények,
b.) a kulturális élet hazai, nemzetközi rangú műhelyeinek szakmai programjai, több éves, ismétlődő és ezt szerződéssel rögzített jelentősebb programok,
c.) a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok,
d.) a kulturális ágazat területére vonatkozó alkotások létrehozása,
e.) olyan egyedi pályázatok, amelyeket a miniszter, - a miniszteri keret terhére - támogatásra méltónak ítél.
3. A miniszteri keret felhasználásáról, e körben a pályázatok kiírásáról és azok elbírálásáról, ide értve a miniszteri keret terhére benyújtott egyedi pályázatok elbírálását is - az ügyrendben szabályozott módon a miniszter vagy az általa felhatalmazott kollégium dönt. "
Lehet szeretni, vagy nem szeretni ezt a rendszert, de az tény, hogy a kultúra támogatásának erről a módjáról nem a kulturális tárca mostani vezetése döntött. Ha a tisztelt olvasó ideje engedi és ellátogat az Alap honlapjára ( www.nka.hu), ott végignézheti a teljes listát az idei esztendőben eddig támogatott produkciókról, rendezvényekről, kiadványokról és alkotókról. ( A cikkükhöz csatolt listák pontatlanok, mert követhetetlen, hogy melyik esztendőre vonatkoznak a felsorolások. ) Olyan példákat talál, mint a Magyar Könyv Alapítvány 15 milliós, vagy a Maestro című animációs film Oscar díj jelölésének 28 millió forintos támogatása, a marosvásárhelyi A Hét című lap kiadásának négymilliós segítése. Kicsit tovább lapozva pedig az Anyanyelvpártolók Szövetsége kap 10 milliót,, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége is ugyanennyit, Fejtő Ferenc életmű-sorozatának kiadására négymillió forintot, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárfejlesztési terveire 10 milliós támogatást adott a miniszter.
Ami pedig a legnagyobb tételeket illeti: a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezésére 178 millió forint, a németországi magyar kulturális évad programsorozatára 100 millió forint, hazánk Velencei Biennálén való megjelenésének támogatására 48 millió forint, a 19. századi magyar festészet kanadai bemutatkozásának finanszírozására több mint 23 millió forint, a Magyar Nemzeti Múzeum Dzsingisz kán kiállításának megrendezésére 40 millió forint, a hazánkat reprezentáló műalkotás: Csontváry: Magányos cédrusának római kiállítására a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóján 10 millió forint szerepel a listán.
A fentiek alapján ki-ki döntse el, milyen kifogás emelhető ezeknek a nemzeti kultúránkat jelképező, hazai kulturális életünkben és nemzetközi megjelenésünkben is meghatározó programoknak és alkotóknak a támogatása ellen. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kifejezetten büszke arra, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel - köztük az NKA miniszteri kerettel is - részt vehet ilyen nagyszerű törekvések megvalósulásának finanszírozásában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
