További Klassz cikkek
A múzeum egyik fontos célja, hogy a látogatókat visszaszoktassa az intézménybe -mondta Ratzky Rita, a múzeum új főigazgatója, amelynek miután már nem gyakorolja a Károlyi palota kezelői jogát, valójában kisebb helyen kell működnie a korábbinál. A szűkösebb körülmények ellenére a főigazgató reményét fejezte ki, hogy Hankiss Ágnessel a Károlyi palota főigazgatójával, elfogadható kompromisszum születik majd. Hankiss erre nem tudott reagálni, mert nem jelent meg az ünnepségen. Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy a millennium évében minden ünnep kettős örömet jelent, mert az valaminek a kezdete és egyben vége.
A mintegy 2 milliárd forintos beruházást régészeti feltárás előzte meg a palota udvarán: a Budapesti Történeti Múzeum régészei több történeti kor emlékeit hozták napvilágra. A két éves felújítási munkálat az épület minden részét érintette: megújultak a kiállítótermek, az irodák, a műtárgyvédelmi műhelyek, korszerűsödött a hangstúdió, és rekonstruálták az un. történelemi tereket, a palotasori termeket.
A Károlyi palota megnyitására alkalmából hat irodalmi tárlatot mutat be az intézet. A Vörösmarty verstárlat, az állandó Petőfi Sándor kiállítás, a Jókai világai elnevezésű, illetve a magyar irodalom proféciái gondolatkörben megrendezett tárlat, a Márai Sándor, valamint a Szabó Lőrinc életművét megidéző tárlatot.
A "Ment-e a könyvek által a világ elébb?" című Vörösmarty verstárlat a költő születésének 200. évfordulóját köszönti. Ez alkalomból a múzeum pályázatot írt ki, amelynek témájaként Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című versét jelölte meg. A tárlat Vörösmarty verse és kéziratai mellett a pályázatra született alkotásokat mutatja be. A kiállítótérben elhelyezett számítógépeken pedig Vörösmarty összes műve olvasható.
Az állandó Petőfi-kiállítás eddig nem látott gazdagságban mutatja be a költő világát. A kiállításon az érdeklődő megismerkedhet a reformkori Magyarország, az egykori Pest-Buda polgárosodó irodalmi életével és bepillantást nyerhet Petőfi és Szendrei Júlia közös otthonába.
A Márai Sándor kiállítás az irodalmár születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg. Márai személyes tárgyai mellett CD-ről maga az író is megszólal, és olvasható néhány részlet a Szabad Európa Rádióban adott előadásából.
A Jókai világai című kiállítás a pályája csúcsán álló író életébe enged betekintést, és eddig ismeretlen dokumentumokat tár fel a Habsburg családhoz fűződő viszonyáról.
A jövő század regénye/reménye című kiállítás azt mutatja be, hogy a magyar irodalom a XIX. század közepétől miként képzelte el a jövőt, mitől féltek, mit vártak, reméltek az új évszázad eljövetelétől a költők és az írók.
A Szabó Lőrinc: Tücsökzene címmel megrendezett kiállítás a költő születésének 100. évfordulója alkalmából nyitott kaput. A Petőfi Irodalmi Múzeumban 1967 óta nem rendeztek Szabó Lőrinc kiállítást. Az azóta eltelt 33 év alatt az irodalomtudomány feldolgozta a költő kéziratos hagyatékát, és szinte a teljes életművét.