Az 1981 és 2005 közötti adatsorok azt tükrözik, hogy a könyvolvasás gyakorisága a felnőttek körében folyamatosan csökken - ismertette Bernáth Anikó, a TÁRKI kutatója az intézet könyvolvasási és -vásárlási szokásokról végzett friss kérdőíves vizsgálatának eredményeit.
Évente 7,6 könyv
Tavaly a felnőtteknek kevesebb mint egynegyede olvasott rendszeresen, 42 százalékuk viszont soha. Utóbbi adat korábban nem volt ilyen magas. A kutatásokból az derült ki, hogy leggyakrabban a nők, a 40 év alattiak, az érettségizettek, a diplomások és a fővárosiak forgatnak könyveket. Egy felnőtt évente átlagosan 7,6 könyvet olvas el. A legkedveltebb könyvtípusok a szépirodalom, a szórakoztató és a tényirodalom köréből kerülnek ki. Érdekesség, hogy az otthoni internet nem vonja el a gyerekeket a könyvolvasástól.
Arról is felmérés készült, hogy melyek a nem olvasók indokai. A felnőttek 41 százaléka időhiányra hivatkozik, 17 százalék vallja be, hogy nem szeret olvasni, 12 százalék inkább tévézik, moziba jár, hét százalék pénzhiányt emleget. A gyerekek esetében 51 százalék válaszolt úgy, hogy nem szeret olvasni, a kutató szerint ez az őszintébb válasz. A teljes felnőtt népességen belül a könyvvásárlók aránya három év alatt 54-ről 44 százalékra, 4,4-ről 3,6 millió főre csökkent. A nem vásárlók leginkább azt emlegetik, hogy a könyvek drágák és másra kell a pénz.
Kozma Zoltán, a Libri hálózat marketing igazgatója egyebek mellett ismertette: az olvasásra ösztönző tényezők között 31 százalékkal a kikapcsolódás, pihentetés szerepel, a felnőttek 15 százaléka az ismeretszerzés, 14 százalék pedig a szórakoztatás miatt olvas. Megerősítette a TÁRKI két következtetését: a gyerekekkel szemben a felnőttek nem szívesen vallják be, hogy nem érdekli őket az olvasás, és a nők lényegesen többet olvasnak a férfiaknál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
