Magyar Pavilon mint Sim City

2006.09.04. 14:53
A Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának honlapja megmagyarázza, miért csipog és villog a magyar kiállítás. Még egy nagy asszociációs térképet is találtunk.

Nem feltétlenül kell Velencébe vándorolnia azoknak, akik végre meg akarják fejteni, mi köze van ezer, falon ugráló kisautónak és egy macskatéglából készült falnak a magyar pavilon kiállításához. Tehát hogy milyen formában nyer teret a kínai építészet Magyarországon. Elindult ugyanis a magyar pavilon honlapja, az egyik legjobb kiállításprezentációval, amit valaha láttunk.

Ha megálljuk, hogy a menüben ne kattintsunk a csábító Kutatás pontra, hanem tovább húzzuk az egeret a Pavilonra, megpillanthatjuk, milyen lenne a kiállítás, ha Velence helyett a Sim Cityben rendezték volna be.


Kattintson a virtuális kerthez!
Kis pixeles emberkék közt gőzölögnek a párakonyha edényei, vibrál a rádiólugas és felül pedig néha elhúz egy árnyékoló hullám. Sajnos a figurák nem mozgathatóak, hogy miután körülnéztünk, átsétáljunk a szomszédis pavilonokba, vagy elmenjünk gondolázni. Viszont minden alkotás kattintható, így kiderül például, hogy a pingvinekből készült rádiólugasban CB-rádiók elektromágneses hullámait kavarja a látogató, vagy hogy miként vándorolnak a zörejminták a hangcellafalon. A macskatéglák működését pedig egy kisfilm teszi érthetővé.

A leírások azonban nem váltják ki a velencei utat, mert a legtalányosabb alkotásokról, például a drótos autókról vagy az ultrahangkertről nem sok derül ki.

Kínaiak a McDonald'sban

Érdeklődő olvasónak képzelve magunkat, a kutatásokhoz lapoztunk, hogy rögtön egy hálózatos szerkezetű, asszociációs térképpel szembesüljünk. Mivel egy programozó szerepébe már nem tudtunk belehelyezkedni, kicsit forgattuk az ábrát, majd inkább a szöveges tanulmányokban merültünk el.

Meghökkenve olvastuk Kiss Ida, Kovács Gergely és Matúz Melinda anyagában, hogy a kínai építészetre az ideiglenesség a jellemző. Pozna Anita tanulmányából kiderült, hogy a kiállítás pszichedelikus csúcsdarabja, a világító takonylabdák a kínai kapcsolati háló szerkezetét szimbolizálják.

Sterk Barbara interjúiból pedig nem csak azt tudtuk meg, hogy a kínaiak nem szeretik a magyar konyhát, hanem azt is, hogy ha már nem kínait esznek, akkor McDonald's-be vagy Burger Kingbe járnak.

Egy fiatal kínai szerint pedig átértelmezi a cenzúra fogalmát: "Kínában a kormány nem korlátozza annyira az internetet, csak akkor, ha tömegesen ellenzik a hatalmon lévő kormányt. Például vannak olyan politikai BBS-ek, ahol szabadon mindenki kinyilváníthatja a politikai véleményét. Ha ilyen helyeken egy-két ember ellenzi a kormány tevékenységét, abba nem szoktak beleszólni. Csak olyan esetek ellen szoktak valamit bevetni, amikor például egy BBS-nek az a fő témája, hogy ellenzi a kormányt."

Nem blog

Az oldalon a Napló menüpont jelzi, hogy a kiállítást készítő, fiatal csapat annyira naprakész a világ trendjeit illetően, hogy amikor a magyar médiában a blog szónál nem létezik menőbb, ők már egyszerűen nevén nevezik a dolgot.

A naplóban találhatóak azok az óránként kattanó fényképezőgéppel készült filmek, amelyeken nem nyíló virágokat láthatunk, hanem azt, ahogy a csapat összerakja az installációkat.