Judit
2 °C
7 °C

World Music Fesztivál 2002-ben is

2002.06.25. 06:10
A World Music Fesztivál Budapest (WOMUFE) ötlete 1992 őszén született. Magyarországon akkoriban a világzene szinte ismeretlen volt. Az első WOMUFE-t 1993 nyarán tartották a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban, de ezt már az első évben kinőtte a rendezvény, így azóta a Budai Parkszínpad, ebben az évben pedig a Petőfi Csarnok ad otthont az egyetlen magyarországi világzenei fesztiválnak.
Az eltelt közel egy évtized alatt olyan nemzetközi világsztárok váltották egymást a WOMUFE színpadán, mint többek között a Dead Can Dance, a Fanfare Ciocarlia, Ravi Shankar, Nana Vasconcelos, a Taraf de Haidouks, L. Shankar, Zakir Hussain, Munir Bashir, Sultan Khan, a Gypsies of Rajasthan, Eberhard Weber, Rainer Brüninghaus, Rabih Abou-Khalil, Mino Cinelu, Brave Old World, Frank London.

A szervezők igyekeztek bemutatkozási lehetőséget adni kezdő zenei vállalkozásoknak is, így több olyan együttes indult a WOMUFE-n, akik azóta világszerte ismert muzsikusok lettek. Itt lépett fel elsőként a Ghymes, Tunji Beier és az Okuta Percussion, de az akkor még abszolút ismeretlen, de azóta minden world music listán állandó helyezett Habib Koite első külföldi turnéját is a WOMUFE-n kezdte.

A WOMUFE programja

2002. július 2. 19.00 óra

ROMANO DROM (MAGYARORSZÁG)

"...Az oláh cigányok zenéjéről nem vett tudomást a világ egészen a második világháború végéig, amikor a magyar népzenekutatók terepmunkáik során elkezdték rögzíteni dalaikat. A Budapestre látogatók lépten-nyomon "cigányzenét" ajánló étterembe botlanak. A XVIII. sz. végétől ezt a városi szórakoztató műfajt a magyar népzenével kezdték azonosítani, és mára turistacsalogató giccses muzsikává degradálták. Ugyanakkor a Magyarországon élő, egymilliós roma közösség évszázados tradíciókat őrzött meg kereskedőik és utazóik segítségével. Zenéjük a roma valóságot tükrözi, dalaikban a tényeken alapuló "igaz beszéd" az alapmotívum..." - olvasható a Romano Drom CD-jének kísérőfüzetében.

MIRROR WORLD QUARTET (MAGYARORSZÁG)

A Mirror World Quartet Lantos Zoltán kezdeményezésére alakult. Lantos Zoltán hegedűművész közel tíz évig tanult hegedűlni Indiában ösztöndíjasként így az együttes repertoárja főként az indiai klasszikus zene, a magyar népzene és a modern jazz elemeiből építkezik. Zenéjük változatos, izgalmas zenei csemege a world-jazz szerelmesei számára. Lantos Zoltán az együttesben 5 húros hegedűn, tibeti éneklő edényeken és harangokon, Juhász Gábor akusztikus gitáron játszik, Horváth Kornél olyan különleges hangszereket szólaltat meg, mint a gatham, gatodrum vagy az udu, míg Dresch Mihály természetesen szaxofonokon játszik.

IVO PAPASOV & HIS WEDDING BAND (BULGÁRIA)

Ivo Papasov bolgár klarinétos a Balkán leghíresebb muzsikusa, a balkáni zene koronázatlan királya. Ivo Papasov és a "Wedding Band" az igazi lakodalmas zenét képviseli, amely zenei világ határozottan nem összetévesztendő a hazai "lagzi-muzsikával"! Zenéjük mára az eredeti balkáni népzenéből és a mai jazz-zenéből kialakult egyéni stílust képviseli, amellyel az egész világot meghódították. A zenekar első alkalommal játszik Magyarországon.

2002. július 3. 19.00 óra

BESH O DROM

A Besh o droM zenekar 1999-ben alakult. Balkáni és román cigány illetve közel-keleti tradicionális zenét ötvöznek magyar zenével, és játszanak sajátos feldolgozásban, össze-olvasztva különböző zenei stílusokat. Az eredeti dallamot teljesen szabadon kezelve használják fel, arra törekszenek, hogy a végeredmény - bármely szabályt is rúgnak vele fel - számukra élvezetes legyen.

www.beshodrom.hu

KOCANI ORKESTAR (MACEDÓNIA)

Emir Kusturica "Cigányok ideje" című legendás filmje óta a Kocani Orkestar talán a legismertebb macedón cigányzenekar a világon. Zenéjük a török katonazenekarok történetéhez vezet vissza, ahol a réz- és nádfúvósoknak egyaránt fontos szerepük volt. A macedóniai Kocani falu zenekara egyetlen család köré épült, ahol a muzsikusok apjuktól és nagyapjuktól örökölhették repertoárjuk legnagyobb részét ami mára már nemcsak a macedón és szerb népzenéből áll, hanem hagyományosan minden belefér, ami áthangszerelhető rezesbandára.

TARAF DE HAIDOUKS

A Taraf de Haidouks a Bukarest környéki Clejani faluból származik. A három nemzedéknyi zenész muzsikájában a vonós hangszerek mellett megszólal a cimbalom, a pikula és a harmonika is. Zenwi világuk középkori eredetű balladákhoz és a helyi táncokhoz, a török, szerb és bolgár ritmusokhoz kapcsolódik, de a mai slágerektől sem érintetlen.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?