World Music Fesztivál 2002-ben is

2002.06.25. 06:10
A World Music Fesztivál Budapest (WOMUFE) ötlete 1992 őszén született. Magyarországon akkoriban a világzene szinte ismeretlen volt. Az első WOMUFE-t 1993 nyarán tartották a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban, de ezt már az első évben kinőtte a rendezvény, így azóta a Budai Parkszínpad, ebben az évben pedig a Petőfi Csarnok ad otthont az egyetlen magyarországi világzenei fesztiválnak.
Az eltelt közel egy évtized alatt olyan nemzetközi világsztárok váltották egymást a WOMUFE színpadán, mint többek között a Dead Can Dance, a Fanfare Ciocarlia, Ravi Shankar, Nana Vasconcelos, a Taraf de Haidouks, L. Shankar, Zakir Hussain, Munir Bashir, Sultan Khan, a Gypsies of Rajasthan, Eberhard Weber, Rainer Brüninghaus, Rabih Abou-Khalil, Mino Cinelu, Brave Old World, Frank London.

A szervezők igyekeztek bemutatkozási lehetőséget adni kezdő zenei vállalkozásoknak is, így több olyan együttes indult a WOMUFE-n, akik azóta világszerte ismert muzsikusok lettek. Itt lépett fel elsőként a Ghymes, Tunji Beier és az Okuta Percussion, de az akkor még abszolút ismeretlen, de azóta minden world music listán állandó helyezett Habib Koite első külföldi turnéját is a WOMUFE-n kezdte.

A WOMUFE programja

2002. július 2. 19.00 óra

ROMANO DROM (MAGYARORSZÁG)

"...Az oláh cigányok zenéjéről nem vett tudomást a világ egészen a második világháború végéig, amikor a magyar népzenekutatók terepmunkáik során elkezdték rögzíteni dalaikat. A Budapestre látogatók lépten-nyomon "cigányzenét" ajánló étterembe botlanak. A XVIII. sz. végétől ezt a városi szórakoztató műfajt a magyar népzenével kezdték azonosítani, és mára turistacsalogató giccses muzsikává degradálták. Ugyanakkor a Magyarországon élő, egymilliós roma közösség évszázados tradíciókat őrzött meg kereskedőik és utazóik segítségével. Zenéjük a roma valóságot tükrözi, dalaikban a tényeken alapuló "igaz beszéd" az alapmotívum..." - olvasható a Romano Drom CD-jének kísérőfüzetében.

MIRROR WORLD QUARTET (MAGYARORSZÁG)

A Mirror World Quartet Lantos Zoltán kezdeményezésére alakult. Lantos Zoltán hegedűművész közel tíz évig tanult hegedűlni Indiában ösztöndíjasként így az együttes repertoárja főként az indiai klasszikus zene, a magyar népzene és a modern jazz elemeiből építkezik. Zenéjük változatos, izgalmas zenei csemege a world-jazz szerelmesei számára. Lantos Zoltán az együttesben 5 húros hegedűn, tibeti éneklő edényeken és harangokon, Juhász Gábor akusztikus gitáron játszik, Horváth Kornél olyan különleges hangszereket szólaltat meg, mint a gatham, gatodrum vagy az udu, míg Dresch Mihály természetesen szaxofonokon játszik.

IVO PAPASOV & HIS WEDDING BAND (BULGÁRIA)

Ivo Papasov bolgár klarinétos a Balkán leghíresebb muzsikusa, a balkáni zene koronázatlan királya. Ivo Papasov és a "Wedding Band" az igazi lakodalmas zenét képviseli, amely zenei világ határozottan nem összetévesztendő a hazai "lagzi-muzsikával"! Zenéjük mára az eredeti balkáni népzenéből és a mai jazz-zenéből kialakult egyéni stílust képviseli, amellyel az egész világot meghódították. A zenekar első alkalommal játszik Magyarországon.

2002. július 3. 19.00 óra

BESH O DROM

A Besh o droM zenekar 1999-ben alakult. Balkáni és román cigány illetve közel-keleti tradicionális zenét ötvöznek magyar zenével, és játszanak sajátos feldolgozásban, össze-olvasztva különböző zenei stílusokat. Az eredeti dallamot teljesen szabadon kezelve használják fel, arra törekszenek, hogy a végeredmény - bármely szabályt is rúgnak vele fel - számukra élvezetes legyen.

www.beshodrom.hu

KOCANI ORKESTAR (MACEDÓNIA)

Emir Kusturica "Cigányok ideje" című legendás filmje óta a Kocani Orkestar talán a legismertebb macedón cigányzenekar a világon. Zenéjük a török katonazenekarok történetéhez vezet vissza, ahol a réz- és nádfúvósoknak egyaránt fontos szerepük volt. A macedóniai Kocani falu zenekara egyetlen család köré épült, ahol a muzsikusok apjuktól és nagyapjuktól örökölhették repertoárjuk legnagyobb részét ami mára már nemcsak a macedón és szerb népzenéből áll, hanem hagyományosan minden belefér, ami áthangszerelhető rezesbandára.

TARAF DE HAIDOUKS

A Taraf de Haidouks a Bukarest környéki Clejani faluból származik. A három nemzedéknyi zenész muzsikájában a vonós hangszerek mellett megszólal a cimbalom, a pikula és a harmonika is. Zenwi világuk középkori eredetű balladákhoz és a helyi táncokhoz, a török, szerb és bolgár ritmusokhoz kapcsolódik, de a mai slágerektől sem érintetlen.