Szilvia
5 °C
16 °C

Kossuth Lajos úgy fogalmazott

2007.07.22. 20:24

Az Országgyűlés július 11-i ülésén határozatot hozott, melyben 42 millió forint hitel felvételére jogosította fel a Batthyány-kormányt a Honvédség személyi állományának 200 ezer főre történő duzzasztása céljából. A határozati javaslatot Kossuth Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. A miniszter expozéjában felszólította a Ház tagjait, hogy mentsék meg a hazát!, hozzátéve, hogy – mint fogalmazott – Isten kezébe adta a tárogatót.

A kormánypárti politikus úgy vélekedett: veszélyben a haza, mert a mostani kormány „üres pénztárral, fegyver nélkül, honvéderő nélkül” találta magát szemben. Elkésett a nemzet és a hatalom az igazságosságban – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki az előző kormányzatot tette felelőssé a jelenlegi viszonyokért, melyet szavai szerint átkos örökségül hagyott reánk Metternich politikája.

A pénzügyminiszter ezt követően ismertette a belpolitikai helyzetet, melynek során hangoztatta, hogy a felföld nyugalomban van, ám úgy fogalmazott, ezen nyugalom nem a biztosságnak nyugalma, és meglehet, sőt valószinű, hogy ez tűz, mely a hamu alatt lappang – szögezte le. Hozzátette: az ország belje nyugodt, s a magyar faj áldozatra kész.

Kossuth megállapítása szerint Horvátország nyílt pártütésben van, noha a nemzet Horvátországot minden jogokban részesítette Árpád korától fogva, ám a horvát bán, akit az előző kormányzat – a kormánypárti politikus szavai szerint az igazságnak és szabadságnak ostora alatt leszállott hatalom, lételének utolsó perczében – „átok gyanánt tolt nyakunkra”, visszautasít minden együttműködést a Batthyány-kormánnyal.

A Védegylet emlékezetesen botrányos körülmények között lemondott egykori igazgatója elismerte, hogy Horvátországnak vannak sok részletes sérelmei, melyek mai napig sincsenek orvosolva, ám hozzáfűzte, ezen sérelmek hagyomány gyanánt maradtak reánk a mult kormánytól.

Kossuth Lajos felszólalásában hangsúlyozta, a horvátok azt mondják: csinálni fogunk a szláv elemnek többséget; Ausztria megszűnik német birodalom lenni, s majd a csehek alól a szláv déli birodalom fogja felütni fejét – állapította meg a börtönviselt egykori lapszerkesztő, hangoztatva, hogy szavai szerint ez kétes játék; majd határoz felette alkalmasint Európa – világította meg az uniós perspektívákat a politikus.

Ezt követően a kormány pénzügyminisztere kitért a szerb lázadásra, melynek során hangoztatta, hogy annak okairól nincs mit mondani; jelezve, hogy itt a dialektikára nem nyilik többé tér. Kossuth kifejtette: azon hir kezd tegnapelőtt óta rebegni, mintha ujabb fegyvernyugvás köttetett volna a lázadó szerbekkel. Mint mondta, ő és az egész miniszterium erről általában semmit sem tud. Kitért arra is, nem lehet kivánni a miniszteriumtól, hogy a sereget oszlassa fel, s hogy minden falut külön őrizzen meg.

Az egykori kolerabiztos úgy vélekedett, az aldunai tartományokban körülmények forognak fenn, jelezve, hogy a Pruth szélén egy hatalmas orosz sereg áll, mely fordulhat jobbra, fordulhat balra, lehet irányunkban barátságos, lehet ellenséges. De mivel lehet ez, lehet amaz, a nemzetnek készülni kell – tette hozzá Kossuth Lajos, aki szólt arról is, hogy tudósítások szerint a bosnyákországi vezér 40 – 50.000-ből álló tábort gyűjtött össze.

A Batthyány-kormány pénzügyminisztere megemlítette Ausztria irányábani viszonyainkat is, melynek kapcsán többek között kijelentette: az ausztriai császár a magyar királynak hadat izent.

– Tehát az ausztriai viszonyok, imitt-amott az orosz hadsereg, mely még most békességes, ott állanak a szerb lázadók, a horvátországi pártütés, pánszlávisztikus agitátorok, s imitt-amott reactionális mozgalmacskák is – foglalta össze politikai helyzetismertetését Kossut Lajos pénzügyminiszter, aki szerint ezek együttvéve képezik azt, minélfogva mondanom kell, hogy a nemzet veszélyben van.

Ezt követően a külpolitikai helyzetről adott tájékoztatást a kormánypárti politikus, melynek kapcsán emlékeztetett, hogy az angol ott és annyira s addig fog bennünket pártolni, mennyiben egyszersmind saját érdeke fogja megkivánni.

A miniszter megerősítette, hogy a franczia nemzet iránt, mint a szabadság személyesítője iránt az ó-világban, legnagyobb rokonszenvvel viseltetik, ám mint jelezte, Francziaország messze van. Leszögezte ugyanakkor, a franczia sympathiákra támaszkodhatni, hangsúlyozva egyúttal, hogy Lengyelország is csak sympathiára támaszkodott. De Lengyelország nincs többé – vélekedett.

Kossuth Lajos pénzügyminiszter ezt követően szorgalmazta, hogy a Képviselőház fogadjon el, mint fogalmazott, egy nagyszerű határozatot, mely szerint felhatalmazza a kormányt arra, hogy a szükséghez képest 200.000 fegyverest állíthasson, hozzátéve, hogy a 200.000 embernek kiállítása, fegyverreli ellátása s évi tartása 42 millióba kerül.

A pénzügyminiszter nem ismertette a képviselőkkel részletesen, miként kivánja a kormány a Honvédség létszámnövekedésének pénzügyi fedezetetét biztosítani, ám azt közölte, financziális tervét a határozat elfogadását követően majd a következő napokban terjeszti a Ház elé, egyúttal jelezve, hogy – miként fogalmazott – esze ágában sincs a nemzettől kivánni, hogy 42 milliónyi adót fizessen.

A parlamenti képviselőkkel ugyanakkor annyit közölt az egykor emlékezetes árvapénz-sikkasztási ügybe keveredett volt megyei tisztviselő, hogy felhatalmazást fog kérni arra, hogy hitel nyittassék a kormány számára azon határig, melyet a képviselők kiszabandnak; s azon határig vagy kölcsön, vagy papirpénz kibocsátása, vagy más financziális munkálat által segítsen az ország szükségein.

Kossuth Lajos úgy vélekedett: azon határozattól, melyet a ház most indítványomra hozand, e nemzetnek jövendője függ nemcsak, hanem nagy részben függ azon módtól is, miszerint a ház a határozatot hozni fogja. Ezt követően a képviselők felugráltak, és hangosan kiabáltak. Megadjuk! Megadjuk! – fűzték hozzá.

– Önök fölállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiuságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! – zárta előterjesztérét a Batthyány-kormány pénzügyminisztere. Felszólalását követően a házelnök kijelentette, hogy az országgyűlés egyhangúlag 200.000 katonát szavaz meg és 42 milliónyi hitelre kölcsönt vesz.

A határozat kapcsán az ellenzék szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a közfelkiáltásos szavazás Alkotmány és Házszabály ellenes, és felszólítják a Házbizottságot eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére egyenkénti, név szerinti voksolással, egyúttal fontolják, hogy az Alkotmánybírósághoz, a Császárhoz és Királyhoz, illetve a Birodalmi Gyűléshez fordulnak.

Kommentáljon! (Kommenteljen! Szóljon hozzá!)

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?