Olivér
4 °C
8 °C

nem csak nemcsak

2004.04.08. 14:50
A nyájas levélíró olvasó időről időre arra kér, áruljam el, mikor „kell” a nem + csak szópárt egybe-, és mikor különírni. Csapjunk hát bele. A szabályzat szótárában a nem tagadószó bokrában találunk rá nemcsakékra, így: „nemcsak (ksz.)”, illetve „nem csak (= nem csupán)”. És van hozzájuk egy utalás a 135. szabályra. A 135. az „annyira közérthetően elmagyarázom neked, te derék érdeklődő, hogy semmi értelme se marad” szabálytípusba tartozik, olyan szép, hogy idézem az egészet:

„135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod?; stb.”

„Gyakran fordulnak elő egymás mellett.” Kenhetjük a hajunkra. Mi az, hogy gyakran? Ha véletlenül rápillantunk a következő szabályra, egy fokkal előbbre jutunk:

„136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: [...] ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó) [...]”

Aha! Tehát az egybe vagy külön kérdését az dönti el, hogy a nemcsak kötőszó, a nem csak-ban viszont a csak nem kötőszó (hogy micsoda, az jó kérdés.) A NyKk. (tudják, kedvenc nyelvoltalmi pörölyünk, a húszkilós) azt írja:

„[...] A nemcsak kötőszót általában e g y b e í r j u k, de a hasonló szerepű nem csupán ..., hanem ... szerkezet hatására némelykor előfordul különírva is. Ezt nem mindig tekinthetjük igazi helyesírási hibának. Pl.: Nem csak ígérte, (hanem) meg is tette. (Ez némileg más hangsúlyozással jár együtt.) Természetesen ilyenkor is jó az egybeírás, sőt, ez a szokásosabb: Nemcsak ígérte, hanem...”

Na tessék, már megint: „némelykor” meg „nem mindig”. De van tovább is:

„M i n d i g  k ü l ö n í r j u k  a  tiltószóval alakult ne csak kapcsolatot: Ne csak ígérd, hanem tedd is meg!”

Szépen vagyunk. Ezek szerint a nem csak szerkezet bizonyos helyzetekben kötőszóvá szófajváltja magát (nemcsak), a nem csupán vagy a ne csak viszont az istennek se, még síkugyanolyan helyzetekben sem. A NyKk. így zárja a passzust:

„Persze különírjuk a nem tagadószót is az alkalmilag melléje került csak határozószótól: Megdolgozott érte, nem csak úgy véletlenül jutott hozzá. Ilyenkor a nem és a csak közé egy harmadik szó is beékelődhet: ... nem pedig csak úgy véletlenül jutott hozzá.”

Ezzel az utolsó mondattal (hogy a nemcsak kötőszó nem tűr beékelődést) talán kezdhetnénk valamit. Igen ám, csak akkor a NyKk. pédamondatai – A fogason nemcsak kabátok, hanem sapkák is voltak. Nemcsak táncoltunk, de csókolóztunk is. – „szabálytalanok, hibásak” lennének így: A fogason nem ám csak kabátok, hanem sapkák is voltak. Nem pusztán csak táncoltunk, de csókolóztunk is. Ez nekem nem jön össze, vagyis megint kenhetjük a hajunkra.

Van tehát egy szerkezetünk, a nem tagadószóból és a csak szóból áll. A csak a szótárak szerint határozószó, a Magyar grammatika szerint partikula (méghozzá „rémakiemelő partikula”, olyan szavak társaságában, mint csakis, csupán, főleg, is, már, még, pont, pusztán stb.). Hogy aztán egy tagadószó-partikula (határozószó) páros mikor kötőszavasodik el (mikor tömbösödik az alaktani szerkezete, homályosul el a jelentése, vész el a hangsúlya) „kellő mértékben”, azt, bevallom férfiasan, meg nem mondhatom. A nemcsak, úgy látszik, eléggé szófajt váltott. Az ugyanolyan tagadószóból és ugyanolyan partikulából álló nem csupán vagy ne csak még nem.

A nemcsak más szempontból is gyanús nekem. A kötőszavak, kötőszókapcsolatok osztályozásuk szerint lehetnek csak kéttagú, ún. zárt szerkezetekben megjelenők és akárhánytagú, nyitott szerkezetben megjelenők (pl. ... is ... is ... is). A zárt szerkezetekben megjelenő kötőszó lehet egyhelyű (mert, hogy, ha, azaz, ezért stb.) vagy kéthelyű (vagy–vagy, sem–sem, mind–mind; egyrészt–másrészt).

És van egyetlenegy háromhelyű kötőszókapcsolat, a nemcsak–hanem–is (és variánsa: nemcsak–de–is). Biztos, hogy ez három kötőszó? (Mindenestre a korrektorok jobban járnának, ha a nem csak-ot békén hagynánk szelíd, kötőszóvá alakulás előtti állapotában...)

Végül elárulom, milyen „szabált” dolgoztam ki magamnak a nem + csak problémájára, használják önök is egésszéggel: Ha a nemcsak-os mondatban jön még egy ..., hanem ... is vagy egy ..., de ... is, akkor írják a nemcsak-ot egybe. Minden más esetben nyugodtan dobjanak föl egy kétforintost. Nagy baj nem lehet belőle.

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?