Az embereket utálta, a felhőkarcolókat szerette
További LIFE cikkek
A teljes egészében fotókra épülő Life magazin értelmezte újra a hírfotó szerepét az újságírásban, így lett a fotótörténelem meghatározó lapja. Különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások jellemezték, az olvasók az első perctől kezdve imádták, négy hónappal az indulás után már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A magazin híres fotósai most az Indexen!
A fotótörténelem meghatározó lapja, különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások – ez a Life magazin. Az első, teljes egészében fotókra épülő hírújság, amely teljesen újraértelmezte a hírfotó szerepét az újságírásban. A Life magazint egyébként hivatalosan 1883-ban alapították, de 1936-ban egy szerencsés tulajdonosváltást követően vált jelentős lappá.
Az olvasók az első perctől kezdve imádták ezt az új formátumot, az első példány 380 000 példányban kelt el, négy hónappal később már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A Life magazin őrült menőnek számított, ők írtak először az LSD-ről, nem véletlen, hogy a hatvanas évek világát bemutató Reklámőrültek című sorozatban az ellenkultúra éppen egy life-os magazinszerkesztő, Joyce Ramsay karakterén keresztül jelenik meg.
Végtelen sokáig lehetne sorolni a híres képeket, Robert Capa normandiai partraszállásról készült homályos foltjai, Gordon Parks jellegzetes, aktivista munkái, Henri Huet ábrázolása a vietnami háborúról – ezeket mindenki nagyon jól ismeri. Sorozatunkban a Life magazin fotósait mutatjuk be az Indexen!
![](http://index.hu/assets/static/kultur/life_kinyitos_kep.png)
Szinte véletlenül lett fotós: mivel a válság idején diplomás építészként nehezen talált munkát, fotósként segített be a dokumentációban építészeknek. Később is mindig az építész szemével csodálkozott rá a város, a felhőkarcolók, a hidak szépségeire, a természetben is a szerkezet és a felépítés izgatta igazán. Egyáltalán nem szeretett embereket fotózni, képtelen volt kapcsolatot teremteni az alanyokkal: két leghíresebb portréján nem is látszik az arc, egyszer egy fényképezőgép, egyszer egy orvosi műszer takarja ki.
Apja a Bauhausban tanított festészetet, és fia sem tudná letagadni annak a Bauhausnak a hatását, amely elsőként hirdette a fotográfia egyenrangúságát a művészetek között. Feininger bútorasztalos és építész szakon végzett, de annyira érdekelte a fotózás, hogy önállóan tanulta ki a szakmát, de sosem a technológia érdekelte, hanem amit éppen fotózni akat. “Úgy hiszem, a jó fénykép kulcsa, hogy a fotóst ne maga a fotózás, hanem a tárgy érdekelje igazán.” A második világháború elől menekült az Egyesült Államokba, ahol heti 20 dollárért fotózott, de így ismerkedett meg a Life magazin stábjával is, akik húsz éven át foglalkoztatták rendes fizetésért.
Feininger nagyon öntudatos fotós és művész lett: idiótának tartotta az eszközök minőségén nyafogókat, akiket a látás, a gondolkodás és az érdeklődés helyett csak a technológia érdekelt. A fotográfiát művészetnek tartotta, a fotótechnikát pedig egy eszköznek, amellyel létrejön a kép. “A modern kamerákkal egy bolond is képes technikailag tökéletes képeket létrehozni, de vajon ennyire van szükség ahhoz, hogy izgalmas fotókat készítsünk? Ahogyan minden más művészeti ágban, itt is vannak művészek és kóklerek. Ha a fotózás tényleg csak mechanikus reprodukcióból áll, ahogyan a legtöbb ember azt képzeli, akkor miért létezik olyan sok unalmas és jelentéktelen fotó?” Andreas Feininger 1999-ben halt meg Manhattanben, nem élte meg az okostelefonok és az Instagram forradalmát, biztos teljesen kikészült volna szegény.
![Feininger teljesen otthonosan mozgott a művészek között: apja az a Lyonel Feininger volt, aki az expresszionizmus egyik vezéralakja és a Bauhaus tanára volt, öccséből, Lux Feiningerből pedig avantgarde festő és fotóművész lett. Andreas Feininger eredetileg építésznek tanult, dolgozott Le Corbusier-vel is, mégis fotósként alkotott maradandót. A képen meztelen nő pózol modellként a művésztanoncoknak, 1946-ban.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544922_ab352d2e47c9b5a7a2e4fdba3442546a_wm.jpg)
![Feininger fotóin nagyon is látszik az építészeti képzésének nyoma: rajongott az ipari építményekért, a hidakért, mindig mindenben a szerkezet érdekelte igazán. A képen munkásokat emelnek fel az épülő New Jersey autópálya fizetőkapujához.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544926_20a1b859c084603b4d3322632fad6912_wm.jpg)
![1945. május 7-én emberek olvassák a Times Square-n az újságot, amely címlapján hirdeti: A nácik feladták. Feininger a második világháború elől menekült az Egyesült Államokba, de egyébként már korábban is amerikai állampolgár volt, nagyszülei is New Yorkban éltek.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544924_56289f2570f0a65a8978c11e2c627eaf_wm.jpg)
![Ha egyetlen fotóst kéne mondani, aki a második világháború utáni New York tündöklését legjobban összefoglalta, akkor az Andreas Feininger. Imádta New Yorkot, egyedileg kísérletezte ki azt a technikát, amelynek segítségével a legjobban el tudta kapni a város minden részletét és szerkezetét. A képen a Manhattani városkép látszik, New Jersey felől nézve.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544918_62f9fa3ac213bf6b54039f0b43120977_wm.jpg)
![Cape Cod mindigis híres művésztelep volt, ahol rengeteg író, festő, fotós pihente ki a New York-i mindennapokat - ezen a képen úgy tűnik, épp egy összedőlt ház előterét találták erre alkalmasnak.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544916_47584442d9aec437c2cfba2785d2e84c_wm.jpg)
![Nem a portré volt Feininger kedvenc műfaja, és ha jól megnézzük ezt a képet, akkor ki is derül, hogy egyáltalán nem a Cape Codon elmélkedő művész a főszereplője (mint a képaláírása szerint), hanem az a nyolcosztatú ablak, ami a tengerpartra nyílik.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544912_e1d9eb4312c79413d43bb466c44fcb50_wm.jpg)
![Vagy egy jó pályaudvar, sok-sok párhuzamos sínpárral, madártávlatból, ez volt a Feiningernek való feladat. Egy építész precizitásával és a művészek érzékenységével fotózott, hiszen először a tervezéshez készített képeket, így fedezte fel magának a fotózást, és jutott el ehhez a képhez, ahol teher- és személyszállító vonatok várakoznak egymás mellett.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544920_391f3bf280f507a7c2ebcbbf1c773ae7_wm.jpg)
![Nem az első és nem is az utolsó alkalom, hogy Feininger felfedezi a cloudporn műfaját. Ezen a kép ugyan egy technikai terepgyakorlaton készült, de a gőzhajó füstje is megihlette, és a híres 66-as utat ábrázoló fotóján is nagy szerepet kapnak a felhők, vagyis azoknak a szerkezete. Úgy vélte, minden természetes és mesterséges forma ugyanannak a tervezési elvnek felel meg, ezt szerette volna képein megörökíteni.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544906_ee8ad7362b33879cc2b6a7bb6668428c_wm.jpg)
![Noha a város volt Feininger igazi terepe, a természetben is képes volt megtalálni azt, ami igazán érdekli: a szerkezet. Az állatokról nem cuki fotókat készített, inkább a felépítésük érdekelte a makrólencsén vagy a csontvázukról készült fotón keresztül. Ugyanígy az országúton sem a poroszkáló lovasok az érdekesek, hanem a háttér geometrikus felépítése és szimmetriája.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544904_00913eb8ef41c21e28fae66c3a54891e_wm.jpg)
![Ennél jobb képpel nem lehet illusztrálni azt a mondatot, hogy Feininger a városok portréfotósa volt. Az emberek, a városlakók, a járókelők csakis tömeges formában, egész apró hangyaként jelennek meg ezen a július 4-i ünnepséget ábrázoló képen. Az ilyen részletgazdag fotókat a Life magazin duplaoldalas formátumban jelentette meg.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544908_aa6f27688396921642b56b68e13244b7_wm.jpg)
![A Louis-Walcott boxmeccs akkora sporteseménynek számított, hogy nemrégiben egy óriási cikkben elevenítették fel újra az első összecsapásukat. Nem mondhatni, hogy Feiningert egy kicsit is izgatta volna a mérkőzés, annál inkább a fény, ami megvilágította a boxolókat és a körülöttük tolongó riportereket.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55449/5544928_f7531ef2059e9b1fb8f9795063ca286a_wm.jpg)
![A ködös New York látképe New Jersey felől. Feininger imádta New Yorkot, de a város lakói egyáltalán nem érdekelték. Számára a forma, a mintázat és a lépték volt a fontos, nem a várost létrehozó emberek. A képet teleobjektívvel készítette, több mint három kilóméter távolságból.](https://kep.index.hu/1/0/554/5545/55450/5545050_1d4a6e1e25e0075767e7b72cf3dab28c_wm.jpg)
![A szerkezet, a kompozíció, az egyensúly, a ritmus, a harmónia - ezek voltak Feininger hívószavai. Még a legellentmondásosabb témáról is készülhet fotó, ha egy érzékeny fotós megfelelő őszinteséggel, együttérzéssel és megértéssel közelít - vallotta később egyik írásában. A képen sírkövek sorakoznak a Queens-i temetőben.](https://kep.index.hu/1/0/554/5545/55450/5545056_1cc92ca8220b870d26a52236f0351f76_wm.jpg)
![Feininger egyik leghíresebb fotója Dennis Stock újságíróról és fotósról készült 1951-ben, amint a fényképezőgép keresőjébe néz. A kontakton pirossal jelölte a szerinte jól sikerült képeket, köztük a jobb alsó sarokban azt a verziót is, ami a legnagyobb karriert futotta be. Feininger gyűlölt portrét készíteni, nem érdekelte a műfaj és az emberekkel sem tudott igazán kapcsolatot teremteni, itt is a geometrikus kompozíció érdekelte igazán, nem az, hogy Dennis Stock nyert valami díjat.](https://kep.index.hu/1/0/554/5544/55448/5544898_7d1f668e2b1b232cc0ea4f4b1b5749fe_wm.jpg)
!["A várost élőlénynek tartom, dinamikus, erőszakos és néha brutális." Feininger kedvelte az egyszerűséget, a letisztultságot, megvetette a díszítést az építészetben és a művészetben egyaránt, a realizmust és a szuperrealizmus érdekelte. New York-i felhőkarcolók a 34. utca környékén.](https://kep.index.hu/1/0/554/5545/55450/5545052_d3dfe40baa39c676624b3ebe9349235e_wm.jpg)
!["A világ tele van olyan dolgokkal, amelyeket nem tudunk érzékelni, még a legérzékenyebb szem sem. A kamera többet és sokszor jobban lát." Ez a kép például egy majdnem százzal száguldó autóból készült, hogy megörökítse a nagy sebességben egyetlen masszává összemosódó tájat.](https://kep.index.hu/1/0/554/5545/55450/5545054_efe5b30082e33a9594b584fdc24dc3f4_wm.jpg)
Rovataink a Facebookon