Akit a villanófény megcsapott

Az emberi szem számára nem érzékelhető dolgokat is képes volt lefényképezni, szívesen fotózott sportolókat, táncosokat tökéletes mozdulataik közben. Gjon Mili.

A teljes egészében fotókra épülő Life magazin értelmezte újra a hírfotó szerepét az újságírásban, így lett a fotótörténelem meghatározó lapja. Különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások jellemezték, az olvasók az első perctől kezdve imádták, négy hónappal az indulás után már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A 25 legjobb fotós most az Indexen!

A fotótörténelem meghatározó lapja, különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások – ez a Life magazin. Az első, teljes egészében fotókra épülő hírújság, amely teljesen újraértelmezte a hírfotó szerepét az újságírásban. A Life magazint egyébként hivatalosan 1883-ban alapították, de 1936-ban egy szerencsés tulajdonosváltást követően vált jelentős lappá.

Az olvasók az első perctől kezdve imádták ezt az új formátumot, az első példány 380 000 példányban kelt el, négy hónappal később már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A Life magazin őrült menőnek számított, ők írtak először az LSD-ről, nem véletlen, hogy a hatvanas évek világát bemutató Reklámőrültek című sorozatban az ellenkultúra éppen egy life-os magazinszerkesztő, Joyce Ramsay karakterén keresztül jelenik meg.

Végtelen sokáig lehetne sorolni a híres képeket, Robert Capa normandiai partraszállásról készült homályos foltjai, Gordon Parks jellegzetes, aktivista munkái, Henri Huet ábrázolása a vietnami háborúról – ezeket mindenki nagyon jól ismeri. Sorozatunkban a Life magazin 25 legjobb fotósát mutatjuk be az Indexen!

 

Mili leghíresebb munkái kétségkívül a Picassóval közös fényrajzok, de a mozgás megörökítése, az idő ilyen értelemben vett megállítása érdekelte igazán: szívesen fotózott spintelőket, atlétákat, balett-táncosokat tökéletesen kivitelezett mozdulatsoraik közben.

Albániában született, Romániában nevelkedett, Amerikában tanult, igaz, eredetileg villamosmérnöknek. Így ismerkedett meg Harold Eugene Edgertonnal, az ő stroboszkopikus tanulmányai segítségével egészen új korszak nyílt a fotótörténelemben: megjelent az elektonikus vaku.

Mili villamosmérnök volt, kifejezetten világítástechnikával foglalkozott, hobbiból kezdett fotózni, saját maga tanulta ki a szakmát. 1937-ben kezdett elektronikus vakuval dolgozni, ami lehetővé tette, hogy az emberi szem számára nem érzékelhető dolgokat is képes legyen lefotózni. Ez a speciális vaku tette profi fotóssá: “Az én időmben a fotográfia rohamosan fejlődött, volt helye a kísérletezésnek és az új megközelítéseknek.” - nyilatkozta egy interjúban.

1939-től egészen haláláig (1984) dolgozott a Life magazinnak, bár legismertebbek a stroboszkopikus technikával készült képei, valójában sok más területen is alkotott, forgatásokon fotózott, riportokat készített az Eichmann-perről Izraelben vagy a Watergate-meghallgatásokról. Mégis minden képében a mozgás a lényeg: nagyon ritkán ér földet az alanyok lába.