Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A jövő héten kívánják benyújtani az új médiatörvény tervezetét az anyagot kidolgozó parlamenti képviselők, jelentette be hivatalosan is az ötpárti egyeztetéseket vezető szocialista Jánosi György szerdán.
Mint elmondta, így a törvényhozás a nyári szünet előtt elfogadhatja a jogszabályt, amelynek számos intézkedései azonnal, míg egyes, például a médiatestületeket vagy a műsorstruktúrát érintő pontjai, a gördülékeny átállás érdekében, csak az év végén lépnének életbe.
Kevesebbet keresnének, nem lenne rendőrség
A lényegesebb változás Jánosi szerint az, hogy a legutóbb publikált szöveghez képest a médiatestületeknek nem öt, hanem hat tagjuk lenne, és a saját soraikból választanak elnököt, alelnököt; viszont a tervezethez képest csökkentenék a tagok juttatásait.
Tavaly novemberben tették közzé a tervezet első, karácsony előtt egy nappal a második, február elején pedig a harmadik változatát. A másodikból már kimaradt a médiarendőrség felállításáról szóló elképzelés, amely szerint a médiahatóság „bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat”.
Az új megfogalmazás szerint a hatóság „feladatai ellátásához, a tényállás tisztázása céljából a Nemzeti Médiahatóság kérésére bármely személy vagy szervezet köteles a kezelésében levő adatokat, illetve a birtokában levő iratok másolatát olvasható és másolható formában a Nemzeti Médiahatóság rendelkezésére bocsátani”.
Kikerült az anyagból az a kitétel is, amely szerint tevékenysége vagy mulasztása miatt háromhavi bérével lakolhatna a felelős szerkesztő.
A civilek maradnak
A legfrissebb változatba a javaslattevők visszacsempésznék a sokat szidott civil kurátorokat (akik szinte minden esetben valójában pártpolitikai befolyás alatt állnak). A felállítani tervezett Közszolgálati Tanács nézői-hallgatói panelt működtetne, amely – a civil szervezetek által jelenleg a közmédákba delegált kuratóriumi tagokhoz hasonlóan – beleszólhatna az MTV, a Duna Televízió és a Magyar Rádió működésébe.
Finomítottak emellett a meghatározó véleményformáló képességű műsorszolgáltatók definícióján is. Iinformációink szerint az ilyen műsorszolgáltatóknak kevesebb kötelezettséget kell majd vállalniuk, sőt kikerültek, illetve gyengültek azok a passzusok is, amelyek a nagy olvasottságú lapok kiadóihoz vagy a netszolgáltatókhoz kötődő tévék és rádiók működését nehezítették volna meg.
Na de miért?
Meglepő, hogy a Parlament éppen most, a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásának hetében fogadna el egy olyan kétharmados törvényt, amiről évekig nem sikerült egyességre jutni a pártoknak, ezért a hirtelen nagy egyetértésről több pletyka is kering. Iparági híresztelések szerint a médiatörvényt a két nagy országos kereskedelmi csatorna erőlteti, az ő lobbierejüknek köszönhetően szavazhatják meg a törvényt még a kormányváltás előtt.
A Tv2 és az RTL Klub állítólag új adókat szeretne indítani, de ennek a pletykának ellentmond, hogy a Tv2 anyacége által működtetett, magyar nyelvű FemTv tervét a válság miatt már tavaly elvetették, az RTL Klub érdekkörébe pedig már így is sok tematikus adó tartozik, hiszen az RTL Klubban is tulajdonrésszel rendelkező IKO tulajdonosáé a Cool vagy éppen a Film+ is.
Felröppentek olyan híresztelések is, hogy a Magyar Telekom szeretne minél előbb új médiatörvényt, mivel saját tematikus adókkal bővítenék kínálatukat, és hasonló csatornabirodalmat építenének ki, mint a UPC, amelynek tulajdonosa áttételesen a Zone Europe, a Sport1 vagy a Paprika Tv tulajdonosa is. Ennek a híresztelésnek viszont az mond ellent, hogy a gazdasági válság közepén minden médiacég elhalasztotta az ilyen irányú fejlesztéseit, ráadásul a telített magyar kábelpiacon amúgy sem sok esélye lenne egy új csatornacsaládnak.
Mindenkinek jó
A médiatörvény gyors megszavazása mögött inkább az állhat, hogy különböző okokból, de jól jön a Fidesznek is, és az MSZP-nek is. Fidesz-közeli informátoraink szerint a pártban többen attól rettegnek, hogy ha véletlenül kétharmados többséget szerezne a Fidesz a választásokon, akkor nem modernizálhatnák a médiaszabályozást anélkül, hogy a baloldali sajtó és a közvélemény egy jelentős része ne fordulna ellenük, mondván, a törvény egyetlen célja, hogy a Fidesz irányítása alá kerüljenek a közmédiák, és növeljék a párt befolyását a kereskedelmi médiákban is.
A szocialisták azért támogatják a médiatörvény minél előbbi megszavazását, mert a törvényt jegyző, egyes sajtóinformációk szerint magának az újonnan felállítandó médiatestületben fontos szerepet szánó Jánosi György az MSZP legtöbb érdekcsoportját meggyőzte arról, hogy ez a legjobb megoldás: hiszen, ha a Fidesz kerül kormányra, akkor egy ennél sokkal szigorúbb, a mindenkori kormánynak a média felett sokkal nagyobb ellenőrzést biztosító törvényt szavaznak majd meg.
Vagyis mind a szocialisták, mind a Fidesz azért támogatja a jelenlegi médiatörvényt, mert félnek a Fidesz elsöprő győzelmétől a következő parlamenti választásokon. Az, hogy lesz-e médiatörvény, mégis csak a jövő héten, a gombok megnyomása előtt dől majd el, hiszen a Fideszben értesüléseink szerint sokan nem támogatják a törvényjavaslatot.
Az SZDSZ megfúrhatja?
Az SZDSZ már most közölte, hogy nem támogatják az új médiatörvényt, bár Pető Iván, a párt szakpolitikusa is elismerte csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy ez a verzió a „ma létrehozható kompromisszumok legjobbika”.
Az SZDSZ javaslata szerint a médiahatóság tagjait nem az országgyűlési frakciók alkotta jelölőbizottságnak, hanem az államfőnek, a miniszterelnöknek, az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Tudományos Akadémiának kéne jelölnie, a végső szó pedig a parlament kezében kéne, hogy maradjon.
Értesüléseink szerin az SZDSZ ugyan nem támogatja a javaslatot, de nem is akarja megfúrni, vagyis a koalíciós tárgyalásokon nem szabtak semmilyen, a médiaszabályozással kapcsolatos feltételt. Vagyis az SZDSZ ugyan annak ellenére megvétózhatná a törvényt, hogy a Fidesz és az MSZP elég a kétharmados többséghez, de egyelőre úgy néz ki, hogy mégsem terveznek ilyen akciót.