Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekA gazdasági válságnak a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatását vizsgáló sorozatunk ötödik, befejező részében a tízezer példány fölötti eladási adatokkal büszkélkedő vidéki lapokat vizsgáltuk, és leesett az állunk az eredménytől: vidéken nincs válság. Na jó, legalábbis a válság nem érinti a vidéki lapokat. Ahogy az eddigi részekben, most is 2008 boldog, válságmentes harmadik negyedévének adatait vetettük össze 2009 első negyedévével.
A legnagyobb meglepetés még csak nem is az volt, hogy a vizsgált megyei hírlapok mindegyike 4,4 százalék alatti veszteséggel megúszta, miközben a legnagyobb példányszámú országos napilap, a Népszabadság -8,5 százalékon tart. Hanem az, hogy három lap, az Észak-Magyarország, a Hajdú-Bihari Napló és a Kelet-Magyarország (a MATESZ adatszolgáltatásában Észak-Keleti Napló néven, összevontan futnak) eladási adatai olyan nagymértékben növekedtek (89,6 ezerről 137,1 ezerre), hogy összesen 52,9 százalékos pluszban végeztek. Ilyen nagymértékű növekedéssel bőven vernék az eddigi nyertes Borsot (+9,6 százalék), ha nem arról lenne csak szó, hogy a MATESZ gyosjelentése abban a negyedévben nem volt túl pontos. A 2008 második félévi adatokkal összevetve ugyanis azt látjuk, hogy a lapcsalád fél éve még átlagosan 139 713 példányban kelt el, vagyis a válság hatására elvesztette olvasói 1,8 százalékát. Azért ez is szép eredmény.
Hozzájuk képest nyilván nagyon szomorúak a Somogyi Hírlap szerkesztői, mivel a vidéki lapok közül ők vezetik a top vesztesek listáját 1400-as példányszám-csökkenéssel és 4,4 százalékos visszaeséssel (most 30 ezren veszik). Őket követi a Heves Megyei Hírlap (jelenleg 20 ezer példányban fogy, -3,6 százalék) és a Békés Megyei Hírlap (27 300, -3,5 százalék). Összehasonlításként azért jegyezzük meg, hogy az országos napilapok közül a Népszava úszta meg a legjobban –3,3 százalékos eredménnyel.
Három százalék alatt végzett az Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok megye napilapja), melyből 770 példánnyal fogyott kevesebb tavaly nyárhoz képest és ez 2,9 százalékos csökkenést jelent, és az Új Dunántúli Napló (Baranya megye), amelyből 1100-zal vettek kevesebbet és ez –2,3 százalékos eredményt jelent. A Tolnai Népújságról 432 ember mondott le átlagosan háromnegyed év alatt (most 18 800-an veszik, -2,2 százalék).
Ha a kevés vidám nyertest nem nézzük, két százalékos veszteség alatt a sorozatban vizsgált ötvenkét lap közül eddig egyetlen újság sem úszta meg a válságot, szóval a most következő lapokat tulajdonképpen a nyertesek közé kellene sorolnunk. A Kisalföld (Győr-Moson-Sopron megye lapja, 74 ezren vásárolják) és a Petőfi Népe (Bács-Kiskun megye, 34 ezer példányban fogyott) egyaránt 1,9 százalékos mínusszal végzett. Őket követi a Délmagyarország és a Délvilág (melyet szintén összevonva kezelnek a MATESZ-nél) 49 ezres összpéldányszámával és 1,2 százalékos veszteséggel.
Az egyszázalék alatti „vesztesek” közé tartozik a Napló (Veszprém megye, 45 ezer), és a Vas Népe (53 ezer), melyek -0,9 százalékon végeztek, illetve a Fejér Megyei Hírlap (-0,8 százalék, 41 ezer vásárló). A Zalai Hírlap a maga 68 darabos példányszám-csökkenésével (52 ezer olvasó mellett 0,1 százalékos veszteség) már a hibahatáron belül van, szóval kijelenthetjük, hogy az elmúlt háromnegyed évben a zalai olvasók voltak a leghűségesebbek a lapjukhoz.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
