Merényletre készülnek a pártrádiók ellen

A Stop.hu írta meg először, hogy egyes híresztelések szerint az analóg rádiófrekvenciára kiírt pályázatból az Országos Rádió és Televízió Testület kizárná a tenderen a legtöbb pontszámot elérő rádiókat. Az MTI megkereste az ellenzéki és a kormánypárti delegáltakat is, de egyikük sem akarta megerősíteni azt az értesülést, miszerint a mezőny felét „a legfurcsább indokokra hivatkozva” kizárnák.

Majtényi László, az ORTT elnöke is csak annyit mondott, a pályázatok értékelését egyelőre csak előkészítették a hivatal szakemberei a delegáltak szavazására, a munkaanyag „teljesen korrekt”, de a végső szót úgyis a parlament által választott testületi tagok mondják ki.

Nálunk a lista

Az Index megszerezte az ORTT szakértői által összeállított értékelést, ami szerint három rádiót, a Lánchíd Kereskedőház Kft tulajdonában lévő, Fideszhez közeli Adveniót, az Est csoporthoz tartozó FM1 konzorciumot és a Rádió1 egykori ügyvezetőnek tulajdonában lévő Zene Rádió Országos Kereskedőházat vennének ki a rendszerből.

Ez a három rádió kapta a legtöbb pontszámot az előzetes értékelésen, az Advenio és a Zene Rádió 90 pontot ért el, az FM1 konzorcium 85 pontot kapott, miközben a frekvenciákat eddig használó Sláger és Danubius jóval levesebbet: a Slágernek mindössze 60 pont járt, a Danubius pedig ugyanúgy 66-ot kapott, mint a hatodik pályázó, a Juventus.

A kizárással fenyegetett cégek politikai mutyiról suttognak, pedig az Index információi szerint a már lejátszott politikai döntésekbe kavart bele ismét Majtényi László, az ORTT elnöke.

Túl nagyot mondtak

Az Advenio, a Wallis-csoport bevonásán ügyködő, ezért leginkább kormányközeli kapcsolatokra számító FM1 konzorcium és a fegyvergyártással is foglalkozó francia Legardere-csoporthoz köthető Zene Rádió ugyanazt a hibát követte el: irreálisan sokat ígérték.

Az Advenio és a Zene Rádió a legmagasabb koncessziós díjat, 700 milliót ígért az első évre, az FM1 konzrocium ennél jóval kevesebbet, 355 milliót, de az igazi probléma a második évtől beígért részesedéssel van. Az Advenio ugyanis árbevétele 55 százalékát ígérte koncessziós díjnak, míg a másik két pályázó is ennek felét odaadná az államnak. Az ORTT szakértőinek indokolása szerint ez irreálisan magas, hiszen egyetlen jól menő médiacég sem tudná fizetni, jó, ha az árbevétel 15-20 százaléka nyereség a szektorban.

Az RTL Klub tavaly 36,5 milliárdos rekordárbevétel mellett 5,6 milliárd forint adózás előtt nyereséget könyvelhetett el, miközben éves forgalma 5 százalékát fizette be az államnak koncessziós díjként. Az RTL Klub a Tv2-vel a gazdasági válságra hivatkozva év elején azt kérte az ORTT-től, hogy az árbevétel 3,5 százalékában állapítsák meg a koncessziós díjat, de végül az ORTT - többek között Majtényi László erélyes fellépése miatt - ezt elvetette.

Ha az Advenióhoz hasonló kötelezettségeket vállalna az RTL Klub, évente nem 1,8 milliárdot, hanem több mint 20 milliárdot kéne évente fizetnie, így nem sok jutna műsorgyártásra. Ami miatt az árbevétel is drasztikusan csökkenne, és gyors spirálban zuhanva nemsokára csődbe menne a cég.

Az Index információi szerint az irreális százalékos ajánlatot tevők abban reménykedtek, hogy a tavaszi választások után felálló új ORTT-testület könnyedén engedélyezi a díjcsökkentést, ezért most a pályázaton bármit bemondhatnak. Ez nem tetszett Majtényinak, aki információink szerint ennek ellenére is az eddigieknél magasabb koncessziós díjat akar kicsikarni a pályázókból.

Az MSZP mázlija?

A baj az, hogy az ORTT szakmai döntése felrúgta a pártok által kimondatlanul is megkötött alkut, miszerint a Fidesz a nemrég még a Magyar Nemzet-HírTv médiabirodalomhoz tartozó, de a pályázat beadása után a Heti Választ is tulajdonló Fellegi Tamáshoz átkerülő Adveniót szeretné nyertesnek látni, ezért cserébe az MSZP is jelölhet egy rádiót.

A két másik kizárt rádiónak is voltak kormánykapcsolatai, az FM1 konzorcium tagja lett volna a nagy állami beruházásokban, többek közt az MTV székházépítésében is érdekelt Wallis, aki végül mégsem csatlakozott (talán, mert érezte, hogy esélytelen a pályázat), a Zene Rádió tulajdonosa pedig éveken át vezette a szocialistákkal is jó viszonyt ápoló Legardere-csoporthoz tatozó Rádió1-et. Az MSZP befutói mégsem ők voltak; az Index információi szerint a szocialista párt belső körei egyértelműen a Slágert támogatták. Ebben nincs semmi meglepő, a Sláger első vezérigazgatója, György Gábor 2004-ben az MSZP EP-listáján is szerepelt, és 2005-től az Európa Bizottság magyarországi képviseletének a vezetője.

György Gábor az iparági híresztelések szerint a Danubius magánkézbe adásánál is ott volt a háttérben, de a német-osztrák tulajdonban lévő rádiónak amúgy sem kell keresnie a kormánykapcsolatokat: a tulajdonos EBRD a Hospinvest résztulajdonosaként is támogatta a szocialisták kórház-privatizációs terveit.

Kérdés, hogy mit lép az ORTT döntésére a Fidesz, és hogyan védi meg érdekeit a hirtelen előnybe került MSZP. Felmerült, hogy az új helyzetben a jobboldallal is jó viszonyt ápoló EBRD, vagyis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közelíteni próbál a Fideszhez, de úgy tudjuk, az Advenio ragaszkodik a frekvenciához.