Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA megkérdezettek mindössze 21 százaléka tartja megbízhatónak a tévében látható hírműsorokat, de a felmérést még azelőtt végezték el, hogy a CNN és a Fox News hibásan, ellenkező előjellel tálalta volna az amerikai Legfelsőbb Bíróság június 28-i, az új egészségügyi törvény alkotmányosságáról szóló határozatát. Ennek fényében ez a szám vélhetően sokkal alacsonyabb lett volna.
A Gallup minden évben elvégzi a felmérést, amivel az amerikai intézményekbe vetett bizalmat mérje fel. A 16 kategóriából a tévés hírműsorok mindössze 11. helyen állnak, a napilapok pedig a 10-en. Utóbbi adat azért is tekinthető elkeserítőnek, mert míg 1979-ben a lapokba vetett bizalom elérte az 51 százalékot, ma viszont a megkérdezettek mindössze negyede hiszi el azt, amit az újságok hírként tálalnak. A tévéhíradók jelentéseit 1993-ban még a válaszadók 46 százaléka vette készpénznek, de még tavaly is 27 százalékuk tartotta hitelesnek azokat.
Az idei felmérésből az is kiderült, hogy leginkább a liberális és középvonalas nézeteket vallók csalódtak a hírműsorokban, 11 illetve 10 százalékpontnyival alacsonyabb a bizalmi indexük, mint tavaly volt. Ezzel nézeteik leginkább a konzervatívokéhoz hasonlít, állapította meg a Gallup. Akik a tévék híreit nem hitték el, általában szkeptikusak a napilapok állításival szemben is.
Az első grafikonon a Gallup a napilapokba, a másodikon a tévés hírműsorokba vetett bizalom alakulását ábrázolta az elmúlt években, a harmadikon pedig politikai ideológia szerinti lebontásban mutatja meg ugyanezt, ahol a kék a konzervatívok, a narancs a liberálisok, a zöld pedig a középen állók bizalmi indexét reprezentálja.
Source:LiveScience