További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A pilotszezon, mint infografikánkban is illusztráljuk, az egyik legkevésbé hatékonyan működő gépezet a szórakoztatóiparban. A stúdiók és tévék ezernyi ötletet kapnak évente, ezek közül pedig mindössze 40 sorozat készül egy pilotszezonban, azaz 4 százalékuk jut el a célvonalig, és ezek közül jó, ha tíz, azaz egy százaléknyi éri meg a harmadik évadot. Minderre viszont iszonyú mennyiségű pénzt elköltenek, hiszen az ötletek megvásárlásától a forgatókönyvek megrendelésén keresztül az első epizódokig (azaz a pilotokig) minden pénzbe kerül, nem is kevésbe.
A hárommilliárdos sitcom
Egy sima ötlet megvásárlása néhány ezer dollárnál kezdődik, de ha neves írótól származik, vagy már van olyan jónevű színész vagy rendező, akit érdekel a projekt, ez felmehet akár több tízezezer dollárra is. Az első forgatókönyvvázlat 20-25 ezer dollár is lehet, az átiratok újabb pénzbe kerülnek, egy pilot gyártási költsége pedig extrám esetben a 20 millió dollárt is elérheti – mindezt úgy, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a megrendelő tévének kelleni is fog a végtermék. Vagyis simán lehet, hogy a pilotot mindssze pár kopasz, öltönyös szakember látja majd.
Ha átlagot számolunk, és egy pilotot 4 millió dollárra lövünk be, az idei 97 pilot 388 millió dolllárjába került a stúdióknak és a tévéknek, és ez csak a network, azaz kereskedelmi tévék költése. Ez pedig ugye majdnem 90 milli'rd forint, ami több mint a Tv2 és az RTL Klub teljes éves költségvetése kettővel megszorozva.
Ez első blikkre nem tűnik túl értelmes befektetésnek, hiszen a a 97 leforgatott pilot feléből soha nem lesz sorozat, de ha azt nézzük, hogy ha csak egy eléri a Seinfeld sikerét, akkor már megérte a költés: Jerry Serinfeld klasszikus sitcomja 1989 és 98 között 180 epizódot élt meg, de az azóta eltelt 15 évben rendületlenül ismétlik, így összesen 3,1 milliárd dollárt termelt, azaz epizódonként 17 milliót. Így már megéri befektetni mondjuk 100 millió dollárt egy húzósabb pilotszezonba. Igaz, a Seinfeld sikerét más sorozat még megközelíteni sem tudta, de az NBC Jóbarátok vagy a CBS Agymenők című sitcomja már régen visszatermelte az összes pénzt, amit valaha ráköltöttek, vagy éppen költenek.
A legtöbb sorozat viszont soha nem lesz ilyen sikeres. A pilotszezonban a tévék igyekeznek az új Seinfeldet vagy Helyszínelőket megtalálni, azt a sorozatot, amire úgy rákapnak a nézők, hogy hetente tízmilliók üljenek le elé, és akár 15 évadot is megélhessen, Mint mondjuk a Vészhelyzet, amit a világ szinte összes országába eladtak, és a mai napig sikerrel vetítenek.
A pilotszezon ugyanis csak a beindítója annak a folyamatnak, aminek a végén milliárdok termelődnek. Ha az infografikát továbbgondoljuk, akkor egy sikeres széria az ötlet – forgatókönyv – pilot – sorozatberendelés nyitány után évekig műsoron maradhat, addig, míg el nem éri a bűvös 100 epizódot. Ez azért lényeges, mert innentől nyílik ki egy újabb ajtó: az utósugárzásé.
Mindenki magának vásárol
Az amerikai tévés piac a magyarral ellentétben nem központosított, hanem a nagy országos tévék (ABC, CBS, NBC, Fox és CW) adását a regionális tévék továbbítják, de csak azt, amit az anyatévé este 8 és hajnal fél 2 között ad (a Fox és a CW még ennyi tartalmat sem biztosít), a nap többi részét olyan programmal töltik meg, amilyennel akarják. Ez, magyar példára lefordítva úgy nézne ki, hogy mondjuk a Tv2 holdudvarába tartozó debreceni városi tévé napközben akár Mónika Show-t (RTL) és Hacktiont (MTVA) is ismételhetne, a lényeg az, hogy este 8-tól a Tv2 műsorait adja, kivéve a híradót, mert azt meg saját magának állítja elő.
A napi tartalmat a regionális tévék közvetlenül a stúdióktól vásárolják, ilyenkor mindegy, hogy a Seinfeld az NBC egyik sorozata volt, egy CBS-közeli adó is levetíti, ha meg tudja fizetni. Ehhez, mármint az utósugárzáshoz viszont megfelelő epizódszám kell. Példának ott van a Rém rendes család, amit itthon legalább két tévén is láthatunk napi rendszerességgel, heti öt napban, azaz 260 alkalommal. Ha nem lenne belőle csak 60 rész, egy évben négyszer kellene ismételni mindegyiket, arra viszont csak ráunna a néző, így a regionális tévék 100 epizód alatt csak olyankor kötnek üzletet, ha nagyon kurrens és nézett tartalomról van szó.
Van itt pénz
Mivel az ilyen szerződéseket a tévék általában nem magukban kötik (egy-egy régió állomásai egy nagyobb cég tulajdonában vannak), az úgynevezett szindikátusi sugárzás hatalmas pénzeket hoz a konyhára. A Seinfeld 3,1 milliárdja extrém példa, hiszen 15 éve volt kitermelni, de mondjuk a most futó sorozatok közül a Modern család epizódjai mostanában 1,5 millió dollárt hoznak a kábeltévés ismétlésekkel, de ez az összeg ugrásszerűen nőhet majd akkor, ha regionális tévék is elkezdik vásárolni a tartalmat.
Az Agymenők egy-egy epizódja most még csak 1,7 millió dollárt ér, egy Esküdt ellenségek-ismétlés viszont a becslések szerint már 9-10 millió dollárt is termelhetett, ami betudható a franchise húszéves múltjának és annak a ténynek, hogy olyan sok rész készült belőle, amivel egy egész délutáni blokkot ki lehet tölteni. Erről bővebben itt írtunk korábban.
A pilotbiznisz tehát kifizetődő, érthető, hogy a tévék nem bánják, ha egy évben eltapsolnak úgy 100 milliót, mert az esélye mindig megvan annak, hogy valamelyik új sorozat beüt a nézőknél, és rákattannak, mint történt az a Grace klinika – Született feleségek – Lost trió esetében, 2004-ben. Az ABC új aranykorának hívott időszakban (2004-2010 között) ez a három sorozat a nézettségi listák élmezőnyében tartotta az adót. Persze megpróbálták lemásolni a sikert rögvest, de a nézőknek a másolatok nem kellettek.
Azt, hogy egy sorozat mitől működik, és mitől nem, előre senki nem tudja megmondani. Az sem ritka, hogy egy ötlet, mint például az idén indult Cult, azaz Szekta című CW-sorozat, éveken át a fejlesztés stádiumában reked meg, és az ötlet eladásához képest csak évekkel később lesz belőle pilot vagy sorozat. A Cult ötletét ugyanis Josh Schwartz 2006-ban adta el, pilotra 2012-ben rendelték be, a tévében pedig csak idén láthattuk.
Mi készül idén?
Ami az idei termést illeti, megvannak benne azok a visszatérő elemek, amik minden évben előjönnek: rendőrös, kórházas és ügyvédes pilotból is van bőven, viszont feltűnően sok a gyereknevelős sitcom-pilot, 15 ilyen témájú vígjáték is készül (48 komédiából), ami azt sugallja, hogy legalább egyet ezek közül tutira berendelnek.
Ötven drámát is forgatnak, köztük 15 scifit vagy fantasyt, és ha már a trendeknél tartunk, ismét kiderült, hogy a saját ötlet annyira nem is érdekes, ha lehet máshonnan is ihletet meríteni. A 97 készülő sorozat közül ugyanis 14 egy már korábban látott műsor vagy film új feldolgozása, 11 könyvadaptáció, valamint simán ide vehetjük azt a nyolcat is, amiket az írók saját életük alapján készítenek.
Egyelőre megtippelni sem lehet, miből lesz sorozat, legalábbis nagy bizonysággal nem, de azt tudjuk, melyik magyar tévé honnan vásárol majd be. A nagy stúdiók közül az ABC Studios egyetlen magyar adóval sem kötött kizárólagos szerződést, így sorozatai bárhol felbukkanhatnak. Jelenlegi produkcióik közül a Castle az RTL Klubon, az Egyszer volt, hol nem volt és a Bosszú az m1-n, a Botrány pedig a Universal Channelen látható.
A kereskedelmi tévék közül az AXN a Sonyval ápol szoros kapcsolatokat (hiszen a cég tulajdona), a Viasat viszont mindenkitől rendel, akitől csak tud. A két nagy közül az RTL Klub a 20th Century Fox Television és a Warner, a Tv2 a Sony, a CBS Studios és a Universal terméséből válogathat első körben. Arról, hogy az idei pilotok közül melyek a legígéretesebbek, és hol köthet ki péáldául a Fox emberszabású robotokról készített scifije vagy a Marvel univerzumban játszódó, szuperhősös S.H.I.E.L.D., a Comment:com-on olvashatnak bővebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
