További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A pert Csuday Gábor, a Kreatív munkatársa a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével indította, mivel az újságíró 2012-ben közérdekű adatigényléssel fordult az NMHH Médiatanácsához, és azt kérte, hozzák nyilvánosságra a két országos kereskedelmi televízió, azaz az RTL Klub és a TV2 hatósági szerződéseit, amelyeket a Médiatanáccsal kötöttek. A hatóság a kereskedelmi tévék üzleti érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó kiadni a szerződéseket, így Csuday Gábor a bírósághoz fordult.
A nemzeti vagyonról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartozik. Ezeket a Médiatanács pályáztatási eljárás keretében hasznosítja, a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, a díjfizetésről és egyéb vállalásokról. Csuday a pert eredetileg a Médiatanács ellen indította, a két érdekelt televíziós társaság viszont beavatkozóként részt vett az eljárásban.
A két kereskedelmi televízió hatósági szerződései 2012 nyarán lejártak, viszont a Médiatanács mindkettőjükkel ideiglenes szerződést kötött, így a digitális átállás befejeztéig továbbra is maradhatnak az analóg platformon. Az újságírót pont ezek az ideiglenes szerződések érdekelték. A Médiatanács és a két tévé az ilyenkor szokásos üzleti titkokra hivatkozva tagadta meg a szerződések kiadását.
Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy nemzeti vagyon hasznosítása körében nem lehetséges üzleti titok védelmére hivatkozni, hiszen a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv üzleti titokra vonatkozó szabályozásának lényegi eleme, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami vagyon felhasználására vonatkozó adat. A döntés ellen a tévék fellebbezést nyújtottak be, így került sor a másodfokú tárgyalásra.
A másodfokú ítéletben az állt, hogy a bíróság megvizsgálta a benyújtott szerződéseket, és nem talált bennük olyan részeket, melyek sértenék a felek üzleti titkait, az ítélet ellen azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amit az NMHH az eljárás minden fokában támogatott, miközben a sajtóközleményekben azt hangsúlyozta, hogy a két tévétársaság nem engedélyezi az iratokba való betekintést.
A Kúria szerdai ítéletében a jogerős ítéletet helybenhagyva hangsúlyozta a közpénzköltésre vonatkozó adatok Alaptörvényben is rögzített nyilvánosságát, valamint kiemelte, hogy egy szerződés egésze is lehet közérdekű adatigénylés tárgya. A bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az üzleti titokkal kapcsolatban nem volt megalapozott az NMHH és a tévék érvelése – olvasható a TASZ blogján.
Az Index megkereste az NMHH-t, hogy megtudja, mikor és milyen fórumon hozzák nyilvánosságra az RTL Klub és a TV2 hatósági szerződéseit, azonban még nem kaptunk választ kérdéseinkre, sajtóközleményükben csupán annyit közöltek, hogy "az NMHH az adatszolgáltatásnak haladéktalanul a hivatalos bírósági döntésben foglaltak szerint tesz eleget."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
