Államosították a Neo FM frekvenciáit
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Az NMHH közleménye szerint a közszolgálati Kossuth adó, az URH-frekvenciatartományban országosan jelenleg mindössze 45 százalékos területi lefedettséggel rendelkezik, és az ország lakosságának 74 százalékát éri el. A közszolgálat rendelkezésére bocsátott új adóhálózat és a frekvenciacserék segítségével január 2-a után viszont a Kossuth és a Dankó Rádió adásai több hallgatóhoz juthatnak el.
Nyerges hátradőlhet
A váltással a Kossuth Rádió területi lefedettsége 88 százalék (+43), lakossági lefedettsége 90 százalék (+16) lesz, a Dankó Rádió lakossági lefedettsége 77 százalékra, a területi lefedettsége 84 százalékra bővül (a korábbi adatokat nem közölték). A közlemény szerint a vételminőség-javítás mintegy 600 ezer új hallgató számára biztosítja a rádiók adásaihoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgálati adók műsorai nagyobb területen, jobb minőségben lesznek foghatóak, és az autós rádiózók számára is folyamatosan elérhetőek lesznek.
Az NMHH közleménye azonban nem érintette azt a kérdést, hogy a két rádió milyen frekvenciákkal gazdagodott, a Radiosite.hu viszont megnézte, és kiderült, hogy az új frekvenciák egy része a korábban a Sláger Rádió, illetve a Neo FM által használt frekvenciacsomagból került ki, így várhatóan nem írnak ki a jövőben még egy országos kereskedelmi rádiós pályázatot.
A Neo FM csődje, és az, hogy a médiahatóság azóta sem írt ki új pályázatot az országos kereskedelmi rádió frekvenciáira, egyértelműen a nagy konkurensnek, a Class FM-nek kedvezett. A médiahatóság mostani döntése után viszont meg is nyugodhatnak a jobboldali érdekeltségű Advenio Zrt. tulajdonosai, egyhamar nem lesz konkurensük a kereskedelmi rádiós piacon.
Mint ismert, a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt. a Közgépet irányító Nyerges Zsolt 72 százalékos tulajdonában áll, a Lánchíd Kereskedőház Kft. pedig 26 százalékot birtokol. A kft.-ben 50 százalékos részesedése van Nyergesnek. Korábban az Advenióban közvetve – az Infocenter.hu Zrt-én keresztül – részesedése volt Fellegi Tamásnak is, de miniszteri kinevezése előtt 2010-ben eladta részesedését. Az Infocenter részvényeinek 52 százalékát akkor Nyerges Zsolt és Stumpf István vásárolta meg.
Tudatosan játsszák át a jobboldalnak
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezető elemzője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a médiahatóság egyértelműen a Class FM-nek kedvezett a döntéssel, „nem akartak új konkurenciát a jobboldali tulajdonosú rádiónak”. Mint mondta, „egy normális országban az abszolút jó hírnek számít, ha egy közszolgálati rádió újabb frekvenciákat kap, de ez nem egy normális ország, mert itt a közszolgálati média politikai propagandaeszköz lett, és ezzel a döntéssel az NMHH a manipulációs potenciált növelte meg”.
Polyák szerint ugyanakkor feltehetően a médiatörvénnyel összhangban hajtotta végre a médiahatóság a kereskedelmi frekvenciák közszolgálatnak adását, mivel 2011 augusztusában kikerült a médiatörvényből az a passzus, mely szerint a kereskedelmi rádiók jogosultságának lejárta előtt 10 hónappal kötelező kiírnia a Médiatanácsnak a nyilvános pályázatot. Mint mondja, már „az eredeti szöveg alapján sem volt teljesen egyértelmű, hogy a Neo csődje után muszáj-e újrapályáztatni, de azt még lehetett így értelmezni”.
A Mérték elemzője szerint bár az NMHH jogilag hozhatott ilyen döntést, de az médiapolitikai szempontból erősen támadható, ugyanis „a jelenlegi Kossuth Rádió terjeszkedése inkább veszélyezteti, mint erősíti a tájékoztatás sokszínűségét, és a sikeres kereskedelmi rádiók, mint például a Rádió1 lesöprése a médiapiacról a Class FM-et szabadítja meg a konkurenciától. Miután a helyi rádiós frekvenciák jelentős része jobboldali és egyházi rádiókhoz kerültek (ld. keretes írásunkat), most az országos rádiós frekvenciák is csak kormányhű tartalmat sugároznak. Mára egyértelművé vált, hogy a folyamatok mögött tudatos döntés húzódik.”.
Több százmillióról mondhattak le
Ráadásul, a médiahatóság azzal, hogy az állam tulajdonában lévő, de korábban kereskedelmiként értékesített frekvenciákat az állam által finanszírozott közmédia kezébe adja, lemond arról a bevételről is, ami egy országos kereskedelmi rádiótól beszedhető lenne. Hogy ez az "államosítás" pontosan mekkora mínuszt jelent a büdzsében, viszont egyelőre nem tudni. Miután a Class FM és a Neo FM vállalhatatlan ígéretekkel nyerte el a frekvenciáit, a Médiatanács tavaly márciusban csökkentette a frekvenciadíjaikat, az akkori döntés szerint az Adveniónak 1,5 milliárd forintot, az FM1-nek 771 millió forintot kellett fizetnie.
Ezt követően azonban az új médiatörvényre hivatkozva átalakították a frekvenciahasználati szerződéseket hatósági szerződéssé, és ez a díjszabást is érintette. Azt azonban, hogy mekkora mértékben, üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.
A hvg.hu korábban több forrásból úgy értesült, hogy a frekvenciadíj egységesen 460-460 millió forint lett évente – ez viszont több száz millió forinttal kevesebb, mint amivel a két pályázó a botrányos pályázaton nyert. Feltehetően ez is tárgya lesz annak a Sláger Rádió által indított pernek, ami a héten indult Washingtonban Magyarország ellen. (Tavaly a Class FM 2,62 milliárdos forgalommal és 911 millió forintos nyereséggel zárt, osztalékot viszont nem vett belőle ki az Advenio Zrt.-n keresztül Nyerges Zsolt.)
Az NMHH-tól szerettük volna megtudni, hogy a Neo frekvenciáinak közszolgálativá tételével mekkora bevételtől estek el; miért nem írtak ki új pályázatot; hány korábbi Neo FM-es frekvencia maradt még kiosztatlanul; és mennyi időre kapta meg a Kossuth és a Dankó ezeket a frekvenciákat, azonban kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Helyette az NMHH többek között ezt írta: "a rendelkezésre álló, szabad frekvenciák az állam tulajdonát képezik, és azok kereskedelmi, közösségi vagy közszolgálati illetve egyéb célú hasznosításáról, és a hasznosítás formájáról az elektronikus hírközlésről szóló törvény és a médiatörvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács dönt. Mivel a frekvenciák állami tulajdonban vannak, és a frekvenciahasznosítás is állami szereplő révén valósul meg, ezért ez a megoldás megfelel a cél- és okszerű frekvenciahasznosítás minden törvényileg is releváns kritériumának".
Átrajzolják a rádiós piacot
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2012. november és 2013. július között lezárult rádiós frekvenciapályázatok eredményeit tanulmányozva azt vizsgálta, hogy a frekvenciaelosztás eredményeként kialakuló tartalomkínálat mennyire biztosítja a médiapluralizmust, a sokszínű tájékozódás lehetőségét, és a pályáztatási gyakorlat mennyiben felel meg az állami frekvenciakinccsel való hatékony gazdálkodás követelményének.
Megállapításaik szerint a régóta működő rádiók kedvezőtlen helyzetbe kerültek, miközben a Lánchíd Rádiónak és a Katolikus Rádiónak lejt a pálya. A legtöbb frekvenciát a katolikus egyházhoz kapcsolódó két rádió, a Katolikus Rádió és a Szent István Rádió nyerte el. A Katolikus Rádió lefedettsége a pályázatok eredményeként tíz frekvenciával bővült, a Szent István Rádió hat pályázaton nyert.
A tanulmány szerint míg a Klubrádió 2006-ban még 10 helyi frekvencián sugározta adását, addig 2013-ra ez háromra esett vissza (budapesti, debreceni, gyöngyösi), a Lánchíd Rádió viszont a kezdeti egy frekvenciáról kilencre növelhette elérhetőségét az országban.