A dinoszauruszok ismét kihalnak

Zene

A közösségi médiának, Youtube-nak, torrenteknek és úgy alapból az internetnek köszönhetően talán a zene szívott a legnagyobbat a szórakoztatóiparon belül. Erről is beszélt Piotr Kabaj, a Warner Music kelet-európai részlegéből a Telenor Jövőkutató Szimpóziumán, amikor elmondta, hogy ugyan folyamatosan csökken a fizikai lemezek eladása, de még mindig ez jelenti a bevételük 51 százalékát.

Csak megerősítette azt a már jól ismert tényt, hogy a zenei streamoldalak, mint a Spotify, Google Music, Pandora vagy a Telenorhoz tartozó Deezer egyre több felhasználóval rendelkeznek, és egyre nagyobb számban fizetnek elő a plusz szolgáltatásokra. Azonban ez főleg Skandináviára igaz, Észak-Amerikában és az angolszász országokban még mindig a klasszikus zeneletöltés a sztenderd. Skandinávia ugye azért is érdekes példa, mert a Spotify ugyanúgy svéd találmány, mint a Pirate Bay, minden illegális tartalom Mekkája. Az északiaknál azonban kimutatták, hogy a Spotify megjelenésével drasztikusan csökkent az illegális zeneletöltések száma, vagyis a fogyasztók egyszerűen más rendszerre vágynak, mint amit eddig az ipar nyújtani tudott nekik.

Kabaj szerint végre a nagy, zenével foglalkozó cégek is rájöttek végre, hogy a tiltás helyett azon kell dolgozniuk, hogyan képesek pénzzé tenni a tartalmaik jelenlétét az olyan iszonyatos sebességgel fejlődő platformokon, mint a Youtube vagy akár a Shazam.

Ami igazán érdekes, hogy

Az egyre gyakoribb állandó internetkapcsolat miatt az emberek egy részének nincs szüksége letölteni a fájlokat, elég nekik egy program, amivel lejátsszák a kedvenceiket a telefonon. Ja, az iPodot is felejtsük el szépen, a zeneipari vizionáriusok szerint már nincs jövője egy olyan készüléknek, ami kizárólag zenelejátszásra alkalmas.

Az előbb említett streamingszolgáltatások közül a Deezer, a Google Music és a Spotify már nálunk is elérhető. Ugyan kicsi, lassan fejlődő piacról van szó, de az ipar visszafordíthatatlan átalakulása miatt mindenképpen szükséges a kelet-európai terjeszkedés. Apró érdekesség, hogy a fizikai adathordozók halála egyedül a bakelitlemezre nem igaz. Kabaj szavaival élve

Sznob és cool dolog lett megint bakelitet vásárolni. Ez az egyetlen fizikai adathordozó, ami az utóbbi években növekvő eladásokat volt képes produkálni, de ez még mindig csak az 1 százalékát adja ki a bevételeknek. Azonban ha a fejlődés így folytatódik, akkor egy olyan problémába ütközik az ipar, hogy mára alig maradt klasszikus bakelitlemezeket gyártó műhely vagy gyár, ami további problémákat vethet fel.

Videó

Bartosz Witakkal a Viacomtól már mi is interjúztunk korábban, már inkább arról beszélt, hogy elmúlt az az idő, amikor a fogyasztói felmérések alapján meglehetett tippelni a közeljövő domináns felhasználói trendjeit. Azt a példát hozza fel, amikor Steve Ballmer, a Microsoft most februárban lemondott vezérigazgatója 2007-ben az iPhone esélytelenségéről beszélt a mobilpiacon. Azóta tudjuk, hogy az iPhone forradalmasította a telefonpiacot, a Microsoft pedig nagyon csúnyán lemaradt az okostelefon-bizniszben.

Witak szerint sokkal fontosabb, hogy a tartalomszolgáltatók képesek legyenek alkalmazkodni a változó fogyasztói szokásokhoz annak ellenére, hogy a régi rendszer üzletpolitikája még mindig óriási pénzeket hoz nekik. Witak azonban óva inti a tévézés régi mamutjait, hogy tessék megnézni a Netflixet, és tanulni belőle. Ugyanis a Netflixnek annyi előnye van a klasszikus tévécsatornákkal szemben, hogy bármilyen videólejátszásra alkalmas platformon elérhető. Ez azért előny Witak szerint, mert ma már átlagban háztartásonként 7,7 képernyő található, ebbe a tévékészüléken kívül beletartoznak az okostelefonok, az asztali számítógépek, a laptopot és a tabletek. Vagyis a tévénézés már egyáltalán nem helyhez kötött, erre a rendszerre viszont még nehezen szoknak át a klasszikus tartalomszolgáltatók.

Azonban Witak szerint van még egy ennél is fontosabb aspektusa, amihez alkalmazkodni kell a jövő tartalomszolgáltatóinak, ez pedig a

vagyis a supernow. A nézők 46 százaléka tartalomfogyasztás közben fórumokon vagy a social medián keresztül kommunikál, ott osztja meg a gondolatait az éppen történő eseményekről, nem pedig mondjuk egy epizód végén vagy napokkal később. A tévé ugyanis még mindig egy közösségi téma. Azonban a szupermost leginkább a millenniumi generáció sajátja, azon belül is az 1993 és 2003 között születetteké.

Számukra az élmény azonnali megosztása a legfontosabb a tartalomfogyasztásnál, teljesen mindegy, hogy milyen applikációt vagy közösségi oldalt használnak hozzá. Ugyanis ők már belenőttek a közösségi médiába, sokkal természetesebben kezelik, mint az előző generáció.

Ez a generáció már nem különbözteti meg a platformokat, nekünk miért kéne?

- ezt Kevin Spacey mondta a Kártyavár tévésorozattal kapcsolatban, ami a Netflix első saját gyártású produkciója, a színésszel a főszerepben. A Kártyavár sugárzásának rendszere eltér a megszokottól, itt egy új évad nem hetente megjelenő részekkel működik, hanem egybe felrakják az egészet, a néző pedig, ha akarja, egy húzásra le is darálhatja. Tévén, laptopon, telefonon, tableten, hiszen a korábbi generációkkal ellentétben az ezredfordulósoknak teljesen mindegy, hogy tévén nézik a Youtube-ot, PC-n a tévésorozatot, a zenét pedig telefonon hallgatják. A lényeg a szupermost, hogy a tartalom rögtön, bármilyen készüléken elérhető legyen, az élmény pedig ezzel párhuzamosan megosztható.

Maróy Ákos az EU Edge-től már 2020 fogyasztási szokásairól beszélt, pontosabban a változó platformokról. Az már egyértelmű, hogy a hordozható eszközök, mint a telefon vagy a tablet jelenleg a legelterjedtebb, de ez a jövőben bővülhet. A Google már kihozta az első digitális okosszemüvegét, de mások is fejlesztenek hasonlót.

Az online elérés és a különböző applikációk más kiegészítőkre is átterjedhetnek. A Google Android Wear operációs rendszere okoskarórákat és más Android-alapú kiegészítőkhöz lesz alkalmazható.

A legnagyobb cél azonban az okosautók elterjedése, már több márka is próbálkozott online applikációk integrálásával, az újabb Volvókhoz például már jár Spotify-elérés.

2020-ra ezek már a mindennapok részévé válhatnak, így a tartalom még több helyről lesz elérhető, a karóra az okostelefon digitális kiegészítője, az autóban pedig hasonlóan funkcionál majd.

TV

Dirk Gerkens (Rtl Klub) és Simon Zsolt (TV2)  a régi modell hosszútávú fenntarthatóságáról beszéltek, hiszen a tévécsatornák valóban nehéz helyzetben vannak. Ahogyan az RTL Klub vezérigazgatója mondta, egy csatorna nem tudja felvenni a versenyt a Google-lel, Apple-lel vagy a Facebookkal, amiknek annyi pénze van, hogy akár egy egész iparágat képes felvásárolni és a maga képére formálni. Ugyan a klasszikus kábelszolgáltatókat saját maga is dinoszauruszként jellemezte, de még mindig tőlük jön a pénz, a biznisz modell pedig erre a rendszerre van alapozva. Simon Zsolt arról beszélt, hogy tévécsatornák párhuzamos műsorszolgáltatása konkrétan kinyírná a tévézést, vele pedig a tartalmat előállító tévécsatornát. Inkább a késleltetett vagy felvett adások monetizálása most a cél. Azt elismeri, hogy a cél a parallel tévézés, miközben a néző a mobiltelefonján osztja meg a látottakat.

Azt a többi vendég is kiemelte, hogy rendkívül fontos itthon tisztázni a sugárzási jogok helyzetét, hogy beállhasson a multiplatformos fejlődés. Simon Zsolt szerint egyre nehezebb megegyezni a hollywoodi filmek sugárzási jogairól, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a helyi fejlesztésű produkciókra.

Bartosz Witak és John Rossiter is ezt emelte ki, utóbbi pedig hozzátette, hogy a mobilkészülékek nem veszélyeztetik a tévét, hanem új marketinglehetőséget adnak a tartalomszolgáltatók számára, ebbe feltétlenül szükséges több energiát fektetni. Witak azért óva intett, hogy ugyan a ultimate user, vagyis a több felületen is aktív felhasználó a tartalomfogyasztók álma, itthon még mindig emelkedik a tévénézők száma, háromszor annyit bámuljuk a televíziót, mint mondjuk a skandinávok. A kivételt csak a fiatalok jelentik.

 Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója arról beszélt inkább, hogy a Telenor direktbe kapja a fogyasztói szokásokról szóló adatokat a mobilelőfizetőktől, a jövőben pedig ugyanezt várják a MyTV streamingszolgáltatás elindulásával.

Most kell beszállni, mielőtt csúnyán lemaradnak

– mondta Laska, aki kiemelte, hogy a kis magyar piac ellenére a régióhoz képest sokkal fejlettebbek vagyunk, mivel a többi országhoz képest nálunk három nagy telefontársaság is működik, ami felgyorsítja a nyugati fejlesztések meghonosítását nálunk.

Ezt még azzal egészítette ki Gerkens, hogy abszolút fejlettnek számít a magyar tévés piac, de a Netflix ide is elér hamarosan. Simon szerint folyamatosan rosszabb helyzetbe kerülnek az országos tévék, először megjelentek a kábelcsatornák, majd a kontentforradalom, most pedig a technológiai fejlődés nyomja egyre lejjebb a nézettséget. A változás a tartalom-előállítóknak és közvetítései jogokat árusító cégeknek kedvez, akik így már nem csak tévére, hanem telefonra, tabletre és streamingoldalra is el tud adni egy sportközvetítést. Gerkens úgy érzi, hogy ez hosszútávon brutális áremelkedéssel járhat, amivel ismét az országos tévék járnak rosszabbul.

A másik nagy hátránya még a tévécsatornáknak, hogy az újgenerációs felhasználók szolgáltatóhűsége csak az új platformokra terjed ki. Egy viszonylag egyszerű példával élt.

Otthon nézem mondjuk az RTL Klubot, aztán valaki megkérdezi tőlem mit csinálok, akkor azt mondom, hogy tévét nézek. Azonban ha mondjuk sorozatot nézek vagy egy videoklipet, akkor azt mondom, hogy Netflixet nézek vagy youtube-ozok. És ez a jelenség egyre markánsabb a milleniumiakon túl is

Kitértek még a torrentezés és illegális letöltések problémájára, de meglepő egyetértés fogadta Gerkens felszólalását, miszerint az illegális letöltőket bebörtönözni vagy megbüntetni egyszerűen nevetséges megoldás, helyette inkább egy új rendszer kialakítását kéne sürgetni, amihez hasonlót már létrehozott a Netflix vagy a zenestreamek.