Nyíltan világuralomra tör a Disney

Mielőtt még rátérnénk arra, hogy miért történelmi jelentőségű a Disney hatalmas bevásárlása, vegyük sorra, hogy a mostani akvizícióval mik is kerültek a Disneyhez.

• A Fox összes filmstúdiója, mint a 20 Century Fox, a Fox Searchlight és a Fox 2000,
• a Fox tévéstúdiója,
• az 20 Century Fox kábelcsoport, ezzel pedig olyan tévécsatornák, mint az FX Network adói, a National Geographic és még közel 300 másik, köztük a nálunk is fogható FOX,
• a Hulu streamingszolgáltató 30 százaléka a már meglévő 30 mellé,
• az egyik legnagyobb tartalomgyártónak számító Endemol Shine Group fele és a Star India műholdas szolgáltató,
• 39 százalék a Sky műholdas szolgáltatóban,
• a Fox összes filmes és tévés licencjoga, mint az X-Men, Deadpool, a Fantasztikus négyes, az Avatar, a Die Hard, az Alien-filmek, az első Star Wars-trilógia (pontosabban a legelső rész, hiszen a másik kettő már az övék volt), és annyi tévésorozat, amennyiből két Netflixet is ki lehet hozni, de ne szaladjunk ennyire előre.

A Disney ezzel az akvizícióval a világ legnagyobb médiavállalata lett, ami nem csak gazdaságilag vett fel komoly aggályokat a kiegyensúlyozott verseny tekintetében, hanem a filmipartól a tévézésen át a streamingig mindenre óriási kihatással lehet. Ezért vegyük is sorra a tranzakció fontosabb pontjait, és annak potenciális hatásait. 

A szuperhősfilmeknek közel sincs vége

A Disney 2009-ben vásárolta meg a Marvelt négymilliárd dollárért, majd kezdett neki a modern filmipar legnagyobb vállalkozásának. Ennek részeként az elmúlt 10 évben egy tucat mozifilm és tévésorozat jelent meg az Disney/Marvel égisze alatt, és ezek mind ugyanabban a fiktív világban játszódnak, átfogó történeteik vannak, és bizonyos karakterek nem csak a saját, de más filmekben is feltűnnek.

Azonban a Disneynek abból a szempontból nem volt könnyű dolga, hogy korábban a Marvel komoly anyagi nehézségei miatt két kézzel szórta az ismertebb hősei megfilmesítési jogait. Így került Hulk félig a Universalhoz, Pókember és társai a Sonyhoz, az X-Men és a Fantasztikus négyes pedig a Foxhoz. A Marvel azonban a megmaradt jogokból akkora sikerszériát kovácsolt, hogy szép lassan visszakerült hozzájuk a legtöbb eltékozolt Marvel-jog, így a filmek után a tévésorozatokat is ellepték a szuperhősök. A konkurens DC-vel együttműködő Warner mellett kevés piaci kihívója maradt a Disneynek, a Sony a második Pókember után feladta, és inkább összefogott a Disneyvel, miközben a Fox inkább előre menekült, és nem csak évi egy X-Men-filmet gyártott, de megpróbálkozott a tévés szerepvállalással is, mint például az FX-en bemutatott, kritikus-kedvenc Legion, vagy a nemrég elkezdődött The Gifted.

A rajongók évek óta követelik, hogy az X-Men és a Fantasztikus négyes jogai kerüljenek vissza a Disneyhez, és nem csak azért, hogy Rozsomák és más karakterek végre a Vasemberrel harcolhassanak együtt, hanem azért is, mert a Fox láthatóan szenved a két franchise-szal. A Fantasztikus négyesből készült összes film eddig a vicckategóriát is csak súrolta, miközben az X-Men hol több, hol kevesebb sikerrel tűnt fel a mozikban. A legutóbbi rendes X-film, az X-Men: Apokalipszis iszonyatosan rossz reakciókat váltott ki a nézőkből, a Deadpool és a Logan viszont nagyon népszerűek lettek annak ellenére, hogy relatíve kicsi (előbbi 60, utóbbi 100 millió dollár) gyártási költséggel készültek, kifejezetten 18 év fölöttieknek.

Azt már három éve tudjuk, hogy a Marvelnek 2028-ig (!!!) vannak szuperhősös tervei, és a mostani akvizíció erre nagyon komoly hatással lesz. Az első Vasember óta úgynevezett fázisokra bontja a Marvel a filmjeit. Most éppen a harmadik fázisnál tartunk: 2018-ban három Marvel-film jön, (Black Panther, Ant-Man and the Wasp, Avengers 3), majd 2019-ben további kettő (Captain Marvel, Avengers 4), és ezzel be is fejeződik a harmadik fázis. A negyedik fázisról egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy a 2019-es Pókember 2-vel kezdődik, és a része lesz a Galaxis őrzői 3 is 2020-ban. És itt lehet majd először hatással a gyártásra a mostani akvizíció.

James Gunn, a Galaxis őrzői-filmek rendezője korábban már lenyilatkozta, hogy az Avengers 4-gyel lezárul egy korszak, az ezt követő 2020-as Galaxis őrzői 3 egy egészen új történetszálat vezet fel, amelyre épül majd a következő 10 év Marvel-filmjeinek zöme. A hírek szerint az Avengers 4 után a Marvel a saját kis kozmikus világára épít majd, vagyis a történetek zöme nem a Földön játszódik, hanem az univerzum más pontjain. Ennek több oka is van. Egyrészről már unalmas, hogy mindig a pusztulás szélére sodródik a Föld (értsd New York), másrészről a Galaxis őrzői és a Thor 3 sikere is bizonyította, hogy a nézők vevők az egzotikus környezetben játszódó történetekre, és hát egyébként is évek óta reneszánszát éli a sci-fi a mozikban. Másrészt elképesztően sok fontos képregénysztori kötődik a kozmikus Marvelhez, amelyek direkt hatással voltak a legismertebb hősökre, és még egy rakás olyan ismertebb karakter vár bemutatásra, mint a Galaxis őrzői 2 végén felbukkanó Adam Warlock, Nova, vagy olyan fontos földönkívüli fajok, mint a kree, a skrullok, a shi'ar vagy a brood.

Ráadásul az is nagyon fontos, hogy kb. 2019-re lejár a szerződése az Avengers tagjait alakító színészeknek. Egyelőre biztosan nem lehet kijelenteni, hogy mindenki távozik, de a Marvel-filmek miatt az egyik legjobban kereső hollywoodi színésszé váló Robert Downey Jr. maradására a legkisebb az esély, ahogy Chris Evans vagy Chris Hemsworth is többször beszélt arról, hogy kicsit belefáradtak a szerepükbe. Az sem akadály, ha az összes színész a távozás mellett dönt, hiszen már egy ideje elkezdtek az új Bosszúállókat felépíteni, mint Doctor Strange, a Hangya, Black Panther vagy éppen a 2019-ben debütáló Captain Marvel. Vagyis az Avengers tagjai lecserélhetők, de van egy másik megoldás is. Ahogyan a képregényekben, úgy a filmekben is elképzelhető, hogy mondjuk Vasembert vagy Amerika Kapitányt egyszerűen más karakter alakítja, vagy a mostani Thanos-sztori végén megnyomják a virtuális szoft-reboot gombot, és egyszerűen más színésznek adják Tony Stark vagy Bruce Banner szerepét. 

Ameddig ezt eldöntik a kozmikus Marvel világában, szépen be lehet majd hozni az X-Ment, Deadpoolt és a Fantasztikus négyest. Azt már tudjuk, hogy a frissen visszaszerzett licenceket mind integrálják majd a közös filmes univerzumba (innentől használjuk az MCU rövidítést, vagyis a Marvel Comics Universe), de nyilván még korai ennél több információt várni. Elég valószínű, hogy a Disneynél már jóval korábban tudtak erről a bevásárlásról, mert mind az X-Men, mind a Fantasztikus négyes szorosan kötődik a kozmikus Marvelhez. Utóbbi konkrétan a létezését is egy űrsztorinak köszönheti, előbbi pedig több tucat olyan karakterrel és történetszállal rendelkezik, amelyek bőven túlmutatnak az egyszerű földi halandók bajlódásain. Éppen ezért az a legvalószínűbb, hogy a 2020-ra bejelentett, egyelőre cím nélküli filmek lesznek az X-Men- és a Fantasztikus négyes-reboot felvezetői, hogy aztán az ezt követő nyolc évben kitalálják, merre tovább. Nem lepődnénk meg, ha az Infinity Gauntlet (Avengers-filmek), a Planet Hulk (Thor 3), vagy a Civil War (Amerika Kapitány: Polgárháború) a Secret Invasion sztori lenne a következő nagy Marvel-fejezet központi témája. Ami elég jó, mert a Secret Invasion az ezredforduló utáni Marvel egyik legerősebb története.

Viszont egyelőre nem tiszta, hogy mi lesz a sorsa a még a Foxnál elindult X-Men és Deadpool-projekteknek. Jövőre három film is jön (New Mutants, X-Men: Dark Phoenix, Deadpool 2), 2019-re tervezik a Gambit-szólófilmet, illetve további öt (X-Force, Deadpool 3, New Mutants 2, X-23, Multiple Man) fejlesztés alatt áll. A mostani deal viszont minden bizonnyal azt jelenti, hogy ezeket vagy elkaszálják, vagy bemutatnak egy-kettőt, de aztán szinte garantált, hogy Marvel és az MCU feje, Kevin Feige rebootolja az egészet, hogy a többi hőshöz hasonlóan, szép apránként legyenek a közös univerzum részei.

Ami biztos hasznára lesz az egyébként is iszonyatosan sikeres Marvel-filmeknek, hogy az újonnan megszerzett karakterek miatt végre szabadabban mozoghatnak, ha főgonoszokról van szó. Állandó kritika, hogy a Marvel-filmekben mindig nagyon gyenge vagy fantáziátlan főellenségek vannak, de ez leginkább annak köszönhető, hogy a legjobb, legeredetibb gonoszok eddig más cégeknél voltak. A jövőben viszont semmi akadálya, hogy felbukkanjon az Avengers környékén Galactus, Dr. Doom, Magneto vagy éppen Mr. Sinister.

Eljött az ideje a 18-as karikás Disneynek

Sokan elfelejtik, hogy a régi Marvel-karakterek mellett a Disney hozzájutott a Fox-filmek teljes katalógusához. És itt nem csak olyan családbarát produkciók vannak, mint az Avatar, a Jégkorszak vagy a Reszkessetek, betörők!, hanem kő kemény 18-as karikás filmek is. A Disney közismerten nem a felnőtt tartalmairól ismert, azonban Bob Iger, a Disney vezérigazgatója már utalt is arra, hogy ez a helyzet megváltozhat. A Deadpool vagy a Logan sikerében közrejátszott, hogy nem gyerekeknek szánták, és Iger szerint ideje elgondolkodni egy Marvel-alstúdión, amely kifejezetten felnőtteknek gyárt majd filmeket.

De mi lesz akkor az olyan frissen megszerzett filmjogokkal, mint az Alien, a Kingsman, a Majmok bolygója, a Die Hard, vagy a 28 nappal később? A legvalószínűbb szcenárió, hogy a Disney létrehoz több tematikus stúdiót, vagy esetleg megtartja a Foxot, és átbrandeli a felnőtt filmes alosztályának. Öngyilkosság lenne ezeket a franchise-okat kiherélni, viszont a családbarát Disney-logó sem néz ki jól, ha talpig tocsog a vérben. Szóval az a legvalószínűbb, hogy az adminisztráció után a Disney bejelent egy olyan új stúdiót, ahol nem gond a 18-as karika. Erre utal a Hollywood Reporter forrása is, miszerint a 20th Century Foxnál arra számítanak, hogy a stúdióból egy olyan tartalomgyártói leányvállalat lesz, mint a Lucasfilm, a Marvel Studios vagy a Pixar. A Deadline pedig szintén arról spekulál, hogy a Disney hülye lenne megválni olyan Oscar-kategóriás filmeket gyártó stúdióktól, mint a Fox 2000 (A számolás joga) vagy a Fox Searchlight (12 év rabszolgaság, Shape of Water), szóval ez is erősíti azt az elképzelést, hogy a Disney létrehoz egy prémium filmgyártó alstúdiót.

A helyzet hasonló a tévés vonalon is, bár itt a Netflixszel való koprodukció olyan ultraerőszakos sorozatokat hozott létre, mint a Punisher vagy akár a Luke Cage. A Disneyhez viszont most odakerült az X-Akták, az American Horror Story, a Homeland, az Americans, a Felhőtlen Philadelphia, és csupa olyan animációs sorozat (Family Guy, American Dad, Bob's Burgers, stb.), ami nem gyerekeknek való. Ezen kívül a 24, a Buffy, a Shield, a Firefly és több tucat sorozat kerül a Disney katalógusába. Mivel a tévés piacot szép lassan kinyírja a streaming, a sorozatok sorsa egészen más kérdéseket vet fel.

Reszkess Netflix, jön a Mikiegér!

A Disney egy ideje már nem is titkolja, hogy 2019-ben elindítja a saját streamingszolgáltatását, amivel beszállna egy egyébként is telítettnek tűnő piacra. A Netflix, az Amazon, a Hulu, a Youtube, az HBO Go, illetve a saját kontent gyártásába mostanság belekezdő Apple és Facebook mellett egy sima Disney-szolgáltatás nem tűnt akkora dobásnak, de azzal, hogy bekebelezték a Fox teljes katalógusát

Ráadásul a Disney 60%-os részesedést szerzett a Huluban, amiből nem is lehetne másra következtetni, hogy a cég a streamingpiacon is komoly jelenléttel számol a jövőben.

A cég 2018-ban hozza ki a kifejezetten sportra szakosodott ESPN Plust, és ezt követi egy évvel később a fikciós streamingfelület. Mint érezhető most a piacon, boldog-boldogtalan sorozatok gyártásába öli a pénzét, mert az iparági szereplők szép lassan felismerték, hogy a tévézés halott, minden a streaming irányába halad. A Netflix is azért költ egyre többet saját tartalmakra, mert - ahogyan a Disney fogja majd - más stúdiók és cégek elfogják vinni onnan a produkcióikat a saját felületeikre, és akkor nem lesz mit nézni az embereknek. A Disney pedig most óriási előnnyel indul, mert az összes Disney-mese, -film és -sorozat, illetve Lucasfilm- (Star Wars), Mavel-, Pixar-produkció mellé megkaparintották Amerika egyik legnagyobb médiacégének teljes sorozatos és filmes katalógusát. Ezzel alig-alig tud majd valaki versenyezni, és a következő években előfordulhat, hogy egyes felületek lemorzsolódnak. Például a Hulu, ahol egyre több remek sorozatot gyártanak, de ha a Disney megveszi a maradék 40%-ot a Turnertől és a Comcasttől, akkor minden bizonnyal beolvasztják majd a saját streamingjükbe. Vagy - ahogy a filmek esetén említettük - a családi Disney-streaming mellé megpróbálnak fenntartani egy kifejezetten felnőttfilmes, prémium felületet, ahová majd pakolhatnak minden olyan filmet és sorozatot, amelyeket apa és anya garantáltan a gyerekek nélkül néz majd.

Ez tartalmilag akkora lefedettség, hogy egy átlag embernek vagy családnak nem is lesz szüksége másra, hiszen a művészfilmektől a gyerekmeséken át a focimeccsekig megkap mindent, és még csak reklámokat sem kell bámulnia. És akkor az európai Sky és az indiai Star streamingjeiről nem is beszéltünk, amelyek mind a Disneyhez kerültek most. Vagyis a Disney egyszerre tud rögtön erős jelenléttel elindulni az amerikai és a globális médiapiacon is. A klasszikus tévézésnek tényleg lőttek.

Kőkemény időszak jön a szórakoztatóiparban

Az ügyletnek természetesen rengeteg árnyoldala is van, az egyik az, hogy a hat fontos hollywoodi filmstúdióból ezzel a deallel csak öt (Disney, Universal, Warner, Paramount, Sony) maradt. A Tracking Board nem véletlenül figyelmeztet arra, hogy emiatt valószínűleg kevesebb film kerül majd a mozikba, aminek köszönhetően a kisebb filmek, művészfilmek, réteg alkotások esetleg több levegőhöz és nézőhöz jutnak, viszont még is csak ront a versenyen, ha 50 év után hat helyett csak öt szereplő marad a piacon. Arról nem is beszélve, hogy ezek után a Comcast vagy a Warner is nagybevásárlást tarthat, például a Sony filmes részlegén, vagy olyan függetleneknél, mint a Lionsgate vagy A24. A Forgatókönyvírók Céhének Nyugat-Amerikai szárnya már ki is adott egy közleményt arról, hogy kategorikusan ellenzik a Fox és a Disney összefonódását, ami szerintük súlyos károkat okozhat az iparágon belül.

Az is biztos, hogy a Fox TV nagyon hamar perifériára kerülhet. A deal részeként ugyanis kihúzták alóluk a gyártósort, vagyis nem lesz, aki Simpson családot vagy Gothamet forgasson a csatornának, és az eddig legyártott produkciók is átkerülnek a Disneyhez. Stúdió nélkül pedig tényleg nem marad más választása a Foxnak, mint kizárólag sporteseményeket adni, hírműsorokat sugározni és esetleg valóságshow-kat csinálni, bár az úgy nehéz lesz, hogy a Disneyhez került a cég tévéstúdiója is, illetve az az Endemol, ami az egyik legnagyobb gyártócég a realityk piacán.

A Foxot birtokló Rupert Murdochról közismert, hogy nagy támogatója Donald Trumpnak, és a Fox News színvonala és stílusa megfelel a mai Echo TV-nek tele álhírekkel, részrehajlással és Trump-melletti propagandával. Murdoch most 52 milliárd dollárral gazdagabb lett, és ennek a pénznek egy jelentős részét közéleti és hírműsorokba fogja fektetni, és minden bizonnyal azt tervezi, hogy a BBC-hez vagy a CNN-hez hasonlóan globálisan is meghatározó médiafelületté válhasson. A pénz meg lesz hozzá, bár az más kérdés, hogy a Fox nézőinek átlagéletkora elképesztően magas, és szép lassan kihal az a korosztály, amely az ilyen típusú hírközlésre és -szerkesztésre kíváncsi.

Talán marginálisnak tűnhet, de az akvizíció másik nagy vesztese az FX kábelcsatorna lehet. Ez a Fox Network HBO-ja, ahol a keményebb, váratlanabb, eredetibb produkciók kaptak helyet, mint a Legion, a Taboo, az Americans vagy az American Horror Story. John Landgraf vezérigazgatóról közismert, hogy meglehetősen rühelli a Szilícium-völgy agresszív hatását a film- és tévéiparra, és algoritmusok, illetve piaci mérések helyett nagyobb figyelmet fordít a sorozatainál a minőségre, eredetiségre és a szigorú kurációra. Nagy kérdés, hogy az évek óta összeszokott, meglehetősen jól működő Landgraf-csapat hogyan olvad be a Disney jóval szigorúbb üzleti kultúrájába.

Még egy kört meg kell futniuk

De lehet az egészből semmi sem lesz, ha az amerikai versenyhivatal 12-18 hónap vizsgálat után úgy dönt, hogy nem engedélyezi a felvásárlást. Az rögtön látszott, hogy a Wall Street nagy reményeket fűz az egész üzlethez, a Disney részvényeinek értéke három, a Foxé majdnem hét százalékponttal emelkedett a csütörtöki bejelentés után. A forgatókönyvírókat képviselő egyik szakszervezet, a Writers Guild of America West már nem volt ennyire lelkes, és ellenezte az összeolvadást, mert szerintük ez túlzottan erősítené a Disney már egyébként is tetemes befolyását, amivel szemben felmerülnek jogi aggályok.

Az is tény, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium november 20-án megtámadta az AT&T terveit a Time Warner 85 milliárd dolláros felvásárlására. A Disney-t vezető Iger részben azért is maradhat 2021-ig, hogy biztosan ne legyen semmilyen gond az akvizícióval, noha korábban már olyan pletykák is voltak, hogy 2019-es távozása után elnökjelöltként tűnne fel újra 2020-ban. Ha bármilyen okból végül mégis meghiúsulna az üzlet, akkor a Disney vállalta, hogy 2,5 milliárd dolláros kárpótlást fizet a Foxnak. Erre azonban meglehetősen kicsi az esély, szóval érdemes felkészülni arra, hogy a máig a kedves kis mesék és Mikiegér miatt ismert Disney a jövőben jóval több lesz, mint a hely, ahol a legszebb történeteket írják.