Árpád
-2 °C
3 °C

Eddig volt Szabad a Föld

DSC0339
2018.11.30. 00:19
A nagy jobboldali médiaközpontosítás bejelentése mellett szinte elsikkadt a hír, hogy kormányközeli kézbe került a meghatározó vidéki hetilap is. Pedig érdekes szerzemény: még mindig több mint 60 ezret nyomtatnak belőle.

A Központi Tájékoztatási Hivatal, amit persze így senki nem emleget hivatalosan, csak Közép-európai Sajtó és Média Alapítványként, meg ernyőszervként, szerdán lépett ki a nyilvánosság elé, és szellőztette meg az MTI-n keresztül két hírben/termelési jelentésben azt, hogy a jobboldali, széttagozódott médiabirodalom mostantól nincs többé, hanem, hogy egy nagy klasszikust idézzünk, a párttal, a néppel (?) egy az útjuk.

A lépés logikus, az alapítványi forma meg kíméletes, a főnök egy hithű pártkatona, Liszkay Gábor, aki nem saját jogú oligarcha, nincs bankja, postája, építőipari cége, így várhatóan nem fog és nem is tud más érdekeket is képviselni, csak a főnökét. Az Einstand 2018 turné tegnapi állomásán viszont egy olyan sajtótermék is az alapítvány meleg ölébe hullott, amiről első blikkre talán nem sokan értik, hogy mit keres az Origo, a 888 meg a megyei lapok mellett. 

A Szabad Föld úgy került be a pakliba, hogy egy szerdai bejelentés szerint Mészáros Lőrinc, aki egészen 13:40-ig az ország médiacárja volt, Mediaworks nevű cégén keresztül, több más sajtótermék mellé megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t is, ami a hetilap mellett a Vidék Íze és a Diéta & Fitnesz magazin kiadásáért is felel. Egyszer már volt egy ilyen ernyő alatt a Szabad Föld, akkor, amikor a Mahir alá söpörték be a jobboldali sajtótermékeket – ekkoriban a  Nemzet Kft. kiadó égisze alatt jelent meg, de a tulajdonos nagyon el akarta adni, mert vinni vitte a pénzt, de be nem nagyon hozott semmit. Mindezt úgy, hogy a lap még 2006-ban is 145 ezer példányban jelent meg hetente, amitől mára alaposan elmaradnak a 60 000 kinyomtatott példánnyal. 

A magát teljes joggal  a magyar vidék hetilapjának hívó Szabad Föld nagyon magasról indult: a kilencvenes évek végén 350 ezer példányban kelt el, és már ez is drámai visszaesést jelentett az 1989–90-es 700 ezerhez képest. E ma már elképzelhetetlenül magas példányszámok magyarázata a szocializmus idején mesterségesen létrehozott monopolhelyzet volt, a Szabad Föld ugyanis 1945 augusztusának vége óta jelent meg, eredetileg a Magyar Kommunista Párt gondozásában. Később a Magyar Dolgozók Pártja és a Földmunkások Országos Szövetsége adta ki, 1958-tól a Hazafias Népfront, 1973-tól a Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa volt a gazdája. Az elvtársak nagyon odafigyeltek arra, hogy a kifejezetten a téeszparasztságnak szóló, címében ehhez képest némi ellentmondást hordozó  hetilap üzenetei minél több helyre eljussanak.

A Szabad Föld tényleg egyfajta állócsillag egyébként, a PC Guruhoz vagy a FourFourTwo-hoz hasonlóan kőkemény szaklap, ami meg sem próbál más lenni, mint ami: a gazdálkodóknak, klasszikus néven parasztoknak nyújtani olyan olvasnivalót, ami valóban érdekli őket. Ennek megfelelően a Szabad Földben hiába keressük VV Csokit, és nem szólal meg benne egy DJ sem, nem ragozzuk, miért. A rendszerváltás után a lapra, mint a hirtelen nagyon kitáguló lappiac többi szereplőjére is, új kihívás várt, a piacgazdaság.

Az 1990-es évek elején 500 ezres példányszám miatt a privatizációs hiénák szinte ölre mentek érte. Demján Sándor lett a befutó, de mint oly sokszor a lap történetében, csak időlegesen volt birtokon belül, ahol egymásnak adta a kilincset a Magyar Hitel Bank Rt., az Állami Vagyonkezelő Rt., a Postabank-csoport és a Ringier Kiadó Kft. 

A két kereskedelmi tévé 1997-es megjelenése  elég nagy fejtörést okozott, de hát hol nem a magyar médiában, ugye. A hirdetők szemében egyre csökkent a print kiadványok jelentősége. A csökkenő bevételek mellett fogytak az előfizetők is, aztán a kilencvenes évekre jellemző vadkapitalista tempó, gyanús vagy nem is létező szerződések és menetrendszerű botrány (Postabank vs. Ringier) után a Liszkay Gábor vezette Nemzet Kft. lett a kiadó, és elindultak a reformtörekvések, keddről péntekre került át a megjelenés, és a lap önmeghatározása független vidéki hetilapról családi hetilapra változott. Hogy ehhez hogyan passzoltak a kirúgások, nem tudni, mindenesetre több munkatárs helyére Liszkay embereit ültették a Magyar Demokratából vagy a Napi Magyarországtól.  

A 2001-es év végére már nyilvánvaló volt, hogy a korszerűsítés, nyitás, modernizálás szlogenek sem segítenek, év végére csupán 201 000 példányt adtak el átlagosan, hogy aztán a felgyorsuló urbanizáció, az internet vagy csak szimplán az elavult tartalom miatt, ki tudja. A bevételeken ez nem látszott, állami hirdetésekkel akkor is ki voltak tömve a baráti lapok, 2002 első felében a Szabad Föld hirdetési bevételének 78,4 százaléka az adófizetőktől jött. Ami, hogy egy 16 éves ugrás után a jelenbe érkezzünk meg, ismét így lesz, legalábbis várhatóan, hiszen a lap most visszakerült Liszkay kezébe és betagozódik a jobboldali médiabirodalomba. 

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Eddig volt Szabad a Föld

1949 óta több gazdája is volt a vidék hetilapjának, de olyan, amelyik kétszer is megkaparintotta, csak egy. Liszkay 2000-ben már birtokon belül volt.

210 · Nov 30, 2018 12:19am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Furcsa ez persze, hiszen Puch László, a kiadó eddigi többségi tulajdonosa baloldali, övé a Népszava is, amit meg elég nehéz lenne kormányszócsőnek besorolni. Hogy miért adott el egy alapvetően nyereséges lapot és kiadót, azt csak találgatni lehet, de az tény, hogy 2017-ben másfél milliárd forintos árbevétel mellé kb. 150 millió forint nyereséget termeltek (2016-ot 50 milliós veszteséggel zárták), azaz szaladt a szekér, nem is kicsit.

Puch a Népszavát megtartotta (a Vasárnapi Híreket már nem), ami így a Blikk mellett az utolsó nem kormánybarát napilap lett, igaz, állami hirdetésekkel színesítve. Pletykaszinten arról beszélnek, hogy a Szabad Föld volt a Népszava túlélésének ára. A Liszkay vezette alapítványnak azért volt szüksége a hetilapra, mert vidéken a mai napig van olyan környék, ahol a Szabad Föld számít „az Újságnak", így a propaganda simán átfolyhat rajta. Potenciálisan 240-260 ezer ember eléréséről van szó, akiket ezek szerint a kormány egy újabb csatornán keresztül tud megszólítani.

Cikkünkhöz rengeteg archív anyagot, a MaNcs írásait, a Wikipédiát stb. használtuk fel.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?