Médiatanács: A hajléktalangyalázó Ripost-cikk a kirekesztés ellen szólalt fel

Még januárban írtuk meg, hogy eljárást indított a Médiatanács a Ripost című kormánypropaganda-termék "Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével?" című címlapi cikke miatt, miután az Utcajogász Egyesület egyik önkéntes ügyvédje bejelentést tett.

Az ügyvéd szerint a cikk nem tartotta be a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény következő paragrafusait:

• A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása.
• A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére.
• A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség kirekesztésére.

A Médiatanács akkor azért indított vizsgálatot, mert úgy vélte, a cikk nem felel meg mindennek.

Mint a közleményükben írják: „A grémium állampolgári bejelentések alapján vizsgálta, de eljárásai lezárásaként nem találta kirekesztésre alkalmasnak (…) a Ripost nyomtatott és online lap Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? című novemberi írását. A Médiatanács megállapította, hogy (...) a Ripost-cikk a közterületen élőket érintő jogszabály-módosítás hatásaival foglalkozott, de a hajléktalanok összességét nem ábrázolta sematikusan és egyoldalúan, hanem azokat az embereket emelte ki, akik nem rendeltetésszerűen használják a közterületeket, és 

éppen a kirekesztésükkel ellentétes üzenetet fogalmazott meg.”

A Médiatanács egy másik írást is vizsgált, amelyben Apáti Bence, a Magyar Idők című kormánylapban azt írta: a legtöbb budapesti hajléktalan részt vesz a hajléktalanellátásban, de van egy kisebbség, amelynek tagjai nem tartják be a szabályokat. Ezek azok a hajléktalanok, akik „a tereinkre, az utcáinkra és megállóinkba piszkolnak. Ők vizelik le az Operaházat és az Erkel Színházat. Őket kerülgetjük, őket lépjük át, ők koldulnak tőlünk, ahelyett, hogy munkával keresnék meg a napi betevőt, sokszor rendkívül agresszívan és teljesen részegen”, akik „verik véresre majd gyújtják fel az egyik társukat a Jászai Mari téren”, akik „deviánsok” és „munkakerülők”.

A Médiatanács ezzel az írással kapcsolatban is megállapította: „a publicisztika a szabálysértési törvény módosításáról kialakult társadalmi vitában foglalt állást, és a szerző nem lépte túl az elfogadható kritika határait”.