A közéleti média 77,8 százaléka köthető a Fideszhez

Bár Orbán Viktor egy korábbi rendhagyó Kormányinfón baloldali médiatúlsúlyról beszélt, nem feltétlenül erről árulkodik az Átlátszóhoz tartozó Mérték Médiaelemző Műhely tanulmánya, ami azt vizsgálta, hogy mekkora tulajdonosi koncentráció alakult ki a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) körül, illetve mennyire erős a kormányközeli cégek helyzete a médiapiacon. A lap sokkolónak nevezte a számítások eredményét. 

A lap árbevételadatok alapján mérte, hogy mennyire domináns a kormánypárt média a hír- és közéleti piacon. A teljes médiapiacból azokat a nagyobb cégeket vették figyelembe, amelyek valamilyen módon jelen vannak a politikai tájékoztatás piacán, és országosan ismert márkával rendelkeznek. A számításhoz a 2017-es árbevétel adatokat vették figyelembe, mivel ezek érhetőek el, viszont csak azokat a cégeket vették figyelembe, akik a KESMA 2018 végi megalakulásakor még jelen voltak a piacon. 

• A lapok közül a politikai napi- és hetilapok, a megyei lapok, a bulvár napilapok és az ingyenes Lokál kiadóit vették számításba.
• A rádiók közül az országos kereskedelmi rádiót (Retro), a de facto országos eléréssel rendelkező Rádió1 hálózatot és a három ismert politikai talk rádiót, a Klubrádiót, az Info Rádiót és a Karc FM-et (ez utóbbiak közül egyik sem országos elérésű).
• A televíziók közül az RTL Klub és a TV2 mellett a három politikai csatorna, az ATV, a Hír TV és az Echo TV adatait vették figyelembe.
• Sem a rádiós, sem a televíziós szektor elemzésekor nem számolták a közmédia csatornáival, hiszen egyáltalán nem ismert, hogy a teljes MTVA-költségvetésben mekkora a rádiós és a televíziós műsorszolgáltatás súlya.
• Az online piac mérése volt a legnehezebb, mert százszámra érhetők el internetes hírforrások, ugyanakkor a hagyományos médiamárkáknak is megvannak az online felületeik. Az egyszerűség kedvéért csak négy nagy elérésű, a politikai tájékoztatás piacán aktívan jelenlévő híroldalt vették figyelembe (Index, Origo, 24.hu, 444.hu – a hvg.hu oldalt a HVG brand részeként a nyomtatott szegmenshez számolták).

A számítás szerint azok a cégek kerültek a KESMA+kormánypárti kategóriába, amelyek vagy részei a KESMA-nak, vagy pedig ugyan kimaradtak abból, tulajdonosuk azonban vállaltan kormánypárti szereplő. Ilyen volt a KESMA alakulásakor még Andy Vajna kezében lévő Rádió1 és TV2, illetve a lappiacon a Bencsik András tulajdonában lévő Demokrata és a Széles Gábor tulajdonolta Magyar Hírlap.

Ha a médiapiac hír- és közéleti szegmensét nézzük (közmédia nélkül), akkor árbevétel alapján számolva a KESMA részaránya közel 39 százalék. Ha azonban ehhez hozzá adjuk a KESMA mellett az egyéb kormánypárti szereplőket, 64 százalékot kapunk. A két szám jelentős eltérésének oka elsősorban a TV2, hiszen árbevétel alapján messze ez a legnagyobb kormánypárti médiacég.

Ha pedig ehhez még hozzávesszük a közmédiát, ami jól dokumentáltan a kormánypárti narratívát közvetíti, a számok még durvábbak, ugyanis a KESMA-t összeadva, a KESMA-ból kimaradó bizonyíthatóan kormánypárti médiacégekkel és a közszolgálati médiát,

A lap kitér arra, hogy a számításnál voltak nehezítő tényezők. A KESMA portfóliója kissé átalakult az Echo TV megszűnésével, és lehet, hogy további változások is lesznek. Kiemelték az is, hogy jelenleg csak a 2017 évi árbevétel-adatok álltak rendelkezésre, de nemsokára a 2018-as számok is elérhetőek lesznek, hiszen a cégek pénzügyi beszámolóit május végéig kell közzétenni, bár ettől jelentős eltérést nem várnak. 

A részletes számítás a Mérték hamarosan megjelenő Lágy cenzúra jelentésében lesz olvasható.