Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A közéleti média 77,8 százaléka köthető a Fideszhez

2019.04.25. 22:34

Bár Orbán Viktor egy korábbi rendhagyó Kormányinfón baloldali médiatúlsúlyról beszélt, nem feltétlenül erről árulkodik az Átlátszóhoz tartozó Mérték Médiaelemző Műhely tanulmánya, ami azt vizsgálta, hogy mekkora tulajdonosi koncentráció alakult ki a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) körül, illetve mennyire erős a kormányközeli cégek helyzete a médiapiacon. A lap sokkolónak nevezte a számítások eredményét. 

A lap árbevételadatok alapján mérte, hogy mennyire domináns a kormánypárt média a hír- és közéleti piacon. A teljes médiapiacból azokat a nagyobb cégeket vették figyelembe, amelyek valamilyen módon jelen vannak a politikai tájékoztatás piacán, és országosan ismert márkával rendelkeznek. A számításhoz a 2017-es árbevétel adatokat vették figyelembe, mivel ezek érhetőek el, viszont csak azokat a cégeket vették figyelembe, akik a KESMA 2018 végi megalakulásakor még jelen voltak a piacon. 

  • A lapok közül a politikai napi- és hetilapok, a megyei lapok, a bulvár napilapok és az ingyenes Lokál kiadóit vették számításba.
  • A rádiók közül az országos kereskedelmi rádiót (Retro), a de facto országos eléréssel rendelkező Rádió1 hálózatot és a három ismert politikai talk rádiót, a Klubrádiót, az Info Rádiót és a Karc FM-et (ez utóbbiak közül egyik sem országos elérésű).
  • A televíziók közül az RTL Klub és a TV2 mellett a három politikai csatorna, az ATV, a Hír TV és az Echo TV adatait vették figyelembe.
  • Sem a rádiós, sem a televíziós szektor elemzésekor nem számolták a közmédia csatornáival, hiszen egyáltalán nem ismert, hogy a teljes MTVA-költségvetésben mekkora a rádiós és a televíziós műsorszolgáltatás súlya.
  • Az online piac mérése volt a legnehezebb, mert százszámra érhetők el internetes hírforrások, ugyanakkor a hagyományos médiamárkáknak is megvannak az online felületeik. Az egyszerűség kedvéért csak négy nagy elérésű, a politikai tájékoztatás piacán aktívan jelenlévő híroldalt vették figyelembe (Index, Origo, 24.hu, 444.hu – a hvg.hu oldalt a HVG brand részeként a nyomtatott szegmenshez számolták).

A számítás szerint azok a cégek kerültek a KESMA+kormánypárti kategóriába, amelyek vagy részei a KESMA-nak, vagy pedig ugyan kimaradtak abból, tulajdonosuk azonban vállaltan kormánypárti szereplő. Ilyen volt a KESMA alakulásakor még Andy Vajna kezében lévő Rádió1 és TV2, illetve a lappiacon a Bencsik András tulajdonában lévő Demokrata és a Széles Gábor tulajdonolta Magyar Hírlap.

Ha a médiapiac hír- és közéleti szegmensét nézzük (közmédia nélkül), akkor árbevétel alapján számolva a KESMA részaránya közel 39 százalék. Ha azonban ehhez hozzá adjuk a KESMA mellett az egyéb kormánypárti szereplőket, 64 százalékot kapunk. A két szám jelentős eltérésének oka elsősorban a TV2, hiszen árbevétel alapján messze ez a legnagyobb kormánypárti médiacég.

Ha pedig ehhez még hozzávesszük a közmédiát, ami jól dokumentáltan a kormánypárti narratívát közvetíti, a számok még durvábbak, ugyanis a KESMA-t összeadva, a KESMA-ból kimaradó bizonyíthatóan kormánypárti médiacégekkel és a közszolgálati médiát,

a teljes Fidesz-közeli portfólió a hír- és közéleti szegmens 77,8 százalékát teszi ki.

A lap kitér arra, hogy a számításnál voltak nehezítő tényezők. A KESMA portfóliója kissé átalakult az Echo TV megszűnésével, és lehet, hogy további változások is lesznek. Kiemelték az is, hogy jelenleg csak a 2017 évi árbevétel-adatok álltak rendelkezésre, de nemsokára a 2018-as számok is elérhetőek lesznek, hiszen a cégek pénzügyi beszámolóit május végéig kell közzétenni, bár ettől jelentős eltérést nem várnak. 

A részletes számítás a Mérték hamarosan megjelenő Lágy cenzúra jelentésében lesz olvasható.