Miből lehet a következő Trónok harca?

Azt, hogy az HBO sorozat sikerét meg kell lovagolni, nem két héttel ezelőtt jutott a tévés kreatívok eszébe, hanem 2014 környékén, amikor a sorozat egyes epizódjait 18,6 millió amerikai látta, és ezzel a csatorna legnézettebb sorozatának nyilvánították. Az addigi rekordtartó a Maffiózók volt. A sárkányos-zombis kváziközépkor nem ebben az évben törte át a niche zsánersorozatokat a mainstreamtől elválasztó falat, hanem a harmadik évaddal, aminek a kilencedik része (különösen az utolsó 8 perc, amit Vörös nászként szokás emlegetni) volt az a tévéepizód, amit ha nem láttál, kimaradtál a munkahelyi beszélgetésekből, és a Twitteren sem tudtál érdemben hozzászólni semmihez vagy három napig. Aztán egy évvel később jött a rekorddöntés, és Tony Soprano helyett mindenki a Lannisterekről és a Starkokról beszélt. Az HBO marketingrészlege a szájhagyománnyal és az organikusan terjeszkedő online rajongói közösséggel megtámogatva minden idők legtúllihegettebb sorozatává tette a Trónok harcát, ami örökre megváltoztatta a televíziózást.

Mint mindennek, ennek is vége lett, de a tévék nem bíztak semmit a véletlenre, és már évekkel korábban elkezdték az esetleges trónkövetelők fejlesztését, ami csak elsőre tűnhet egyszerű dolognak. A Trónok harca ugyanis a Star Trek, na jó, az X-Akták óta az első olyan zsánersorozat, ami képes volt a műfaji korlátokat áttörve, és nem mellesleg a fizetős kábeltévés hendikepre (az HBO-nak a sorozat indulásakor, azaz 2011-ben még nem volt online GO szolgáltatása) fittyet hányva általános népszerűségre szert tenni. Ennek elég sok összevetője volt, de a legfontosabbak mellett ne menjünk el szó nélkül, mert ezek alapján tudjuk latolgatni a trónkövetelők esélyeit.

1. Pénz - a sorozat költségvetése folyamatosan emelkedett, és míg egy első évados csatajelenet annyi volt, hogy négy statiszta lábát mutatják, miközben a mesélő Tyrion eszméletét vesztve fekszik a fűben, és amikor magához tér, szembesül azzal, hogy átaludta a hepajkodást, az utolsó négy etapban már szavunk sem lehetett. Ehhez epizódonként 15 millió dollár kellett (8. évad).

2. Könyves háttér - nem elengedhetetlen, de nem árt, ezt a Trónok harca utolsó két évada fényesen bizonyította, hiszen itt már az alkotópárosnak saját kútfőből kellett megírni George RR Martin elképzeléseinek folytatását, és nagyon nagy lett rájuk a kabát.

3. Fantasy elemek - hiszen csak a tévétörténelem legsikeresebb fantasy-sorozatának utódját keressük. A sci-fi-t kilőttük, kivéve azokat a posztapokaliptikus ötleteket, amikben 345678-ben járunk, és az ősközösség 2.0 most ment ki a divatból, technológiai eszközöknek nyoma sincs.

4. Összetett, epikus történet - enélkül nem lehet többévados franchise-t építeni. Kell az aprólékosan felépített világ, az intrika, nem egy Xena/Herkules pótlékra vágyunk.

5. Közönségmágnes-faktor - az első négynek semmi, de semmi értelme és haszna nem lesz, ha nincs valami, amivel a közönséget berántja a széria. Lehet az egy népszerű színész, egy jól csengő nevű író, egy közönségkedvenc regényfolyam, mindegy, mi, csak legyen, ami egyaránt leülteti Tóth Jánost és #killerpaladin23-at.

A lista, mint miden ilyen, erősen szubjektív, harmincöt-negyven 2013 óta futó, az előkészítés legkülönbözőbb stádiumában levő projekt közül válogattuk ki a legfontosabbakat.

Andrzej Sapkowski Witcher-regényein alapuló fantasysorozat, amiből van videójáték-feldolgozás is, de a sorozat ezt tudatosan ignorálja. Az író/alkotó Lauren Hissrich a szereposztás során a megfelelő színészt kereste az adott szerepekre, és nem törekedett arra, hogy a lengyel író szláv népmeséken és legendákon alapuló regényciklusának szereplőit mind fehérek alakítsák. Egyelőre még csak egy előzetes jött ki a sorozatról, aminek első évadát javarészt Budapesten forgatták. Az első évad még csak nem is a magyar fordításban Vajákként emlegetett könyvsorozat regényeit dolgozza fel, hanem a novellákat, amikkel Sapkowski a lyukakat tömögette a történetben, épp ezért remekül alkalmasak arra, hogy a világot és annak szereplőit bemutassák.

A történet egy olyan világban játszódik, amiben a mágia és az emberek simán megférnek egymás mellett, tündék, törpök, vámpírok, alakváltók, egyszarvúak (tán még farkasember is akad valahol) élnek többé-kevésbé boldogan A főhős, Ríviai Geralt (Henry Cavill) szörnyvadász avagy vaják, pénzért töri le a szarvát az egyszarvúnak, és igyekszik kimaradni a nagypolitikából, ami persze nem lehetséges, és jönnek a komplikációk. Alapanyag van bőven, öt regény és számos novella, szóval 4-5 évadra simán el kehet húzni a kalandokat, ráadásul a Netflix nem szokott filléreskedni a sorozataival, szóval arra sem nagyon lehet majd panaszkodni, hogy gagyi a látvány - egy jó fantasyt a tévében is csak mozis trükkökkel lehet eladni. További szereplők: Jodhi May, Björn Hlynur Haraldsson, Adam Levy, MyAnna Buring, Mimi Ndiweni, Therica Wilson-Read, Lars Mikkelsen, Millie Brady és Freya Allan. Bemutató még idén.

Lehet belőle Trónok harca? 90%-ot adunk neki, mert ugyan sokkal több benne a mágia, mint a nagy elődben, de az intrikák, az összetett viszonyok, árulások ismerősek lehetnek, plusz itt is várható a patakvér és a meztelenkedés is. Cavill ráadásul remek választásnak tűnik a főszerepre.

250 millió dollár és egymilliárd dollár. Ezt a két számot emlegetik a leggyakrabban A Gyűrűk Ura tévésorozat-verziójával kapcsolatban. Az első az a lóvé, amit Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa kifizetett Tolkien örököseinek azért, hogy a cége egy kvázi előzménysorozatot leforgathasson. A második szám meg az, amennyit Bezos a sorozatra összesen szán. Ez nagyon sok pénz, így az elvárás is meredek: a 2021-ben(?) érkező sorozatnak nagyon jól kell teljesítenie. Hogy fog-e, az más kérdés, szerintem nem, mégpedig azért nem, amiért ma a 2001-es első Peter Jackson filmet sem igazán lehet eladni a célközönségnek. Lassú, terjengős, unalmas, sokszor érthetetlenül csapongó, máskor részletekben elvesző - pont, mint a Tolkien-regények.

A öt évadosra tervezett sorozat alapvetően a Másodkorral foglalkozik majd, és ugyan a Tolkien-hagyaték kezelői bizonyos sarokpontokat illetően megkötik az alkotók kezét, de mivel Tolkien maga sem írt le túl sok konkrétumot erről az időszakról (ami jóval a regények előtt játszódik), bátran nyúlhatnak a fantáziájukhoz. És kell is, mert mutatok menten egy kis ízelítőt abból, milyen is a Másodkor ebben a világban:

A Kor ezredik esztendejében Szauron megrettenve a dúnadanok partraszállásaitól és legnagyobb életben maradt ellenségével, Gil-galaddal való formálódó kapcsolataiktól, megerősítette Mordort, és építeni kezdte keleti erőd-fővárosát, Barad-dûrt, közben tetszetős testi alakot és a valák bölcs, tudós és jóságos küldöttének szerepét magára öltve tárgyalásokat kezdett az eldákkal, ennek eredményeképp azonban csak Eregionban ért el sikereket. Magát Annatarnak (az "Ajándékok Ura"), Artanónak ("Kovácsmester") és Aulendilnek („Aule maiája”) nevezve, felkereste Gil-galadot és Elrondot, s talán egyéb nolda vezetőket; azok azonban Celebrimbor kivételével ajtót mutattak neki. (wiki)

Ezt úgy eladni, hogy mindenki AKARJON Amazon Video-előfizetést venni, nekem elképzelhetetlennek tűnik. A szereposztásról nem tudni semmit, az alkotógárdáról annál többet, és nagyon veretes nevekkel van dolgunk, a kávét is hatszoros Emmy-jelölt főzi reggelente.

Lehet belőle Trónok harca? 80%, hogy nem. A Gyűrűk Urában a mágia, a varázslás, a nem emberi lények mindig is érdekesebbek voltak, mint az emberek. Ez már túl kemény fantasy az átlagnak, ráadásul se nem erőszakos, se nem vicces, és nem is vetkőznek benne.

Öt spinoff/előzménysorozat pilotjának megírását rendelte meg az HBO még vagy három éve, mert majd hülyék lennének elengedni az aranytojást tojó tyúkot. Mind az öt tervezet esetében kikötés volt, hogy időben olyan messzire legyen elhelyezve Westerosban, amennyire csak lehet, nem akartak az utolsó résszel a Trónok harcáig időben elérő kalandot, ifjú Ned Starkot fakarddal rohangálni, meg hasonló marhaságokat. Alapanyag a tolkieni világhoz hasonlóan akad, az egyelőre legjobban álló, jobb híján Bloodmoon néven emlegetett sorozatot Jane Goldman (Kingsman: The Golden Circle) írta Martin hathatós segítségével.

Évezredekkel vagyunk a Trónok harca eseményei előtt, a Hősök korának hívott aranykor végén, ami után sötét évek következtek. Megtudjuk, honnan jöttek a White Walkerek, hogy milyen titkokat rejt a kelet (Essos) és a Starkok eredetéről is kiderül majd, hogy az eddig ismert legendák nem mindig pontosak, sőt. Nem lesz Királyvár, Vastrón, Lannisterek, Targaryenek, sárkányok. Az HBO tavaly nyáron kért pilotot a forgatókönyvből, aminek forgatását már befejezték, de például a szereplők közül csak Naomi Watts, Miranda Richardson, Jamie Campbell Bower, Georgie Henley és Marquis Rodriguez nevét hozták nyilvánosságra. Egy biztos: pénz van, az HBO nem fog spórolni a sorozaton, és nyilvánvaló, hogy nagyon akarnak egy westerosi kalandot magunknak.

Lehet belőle Trónok harca? Iszonyú hülye kérdés, a válasz meg az, hogy fifty-fifty. Az elvárás hatalmas, ilyenkor óriásit lehet bukni. Az HBO nem siet el semmit, van kontentjük most, jövőre jön a Westworld harmadik évada, 2022 előtt Trónok harcáról szerintem fantáziálni is felesleges.

Robert Jordan 1990-ben jelentette meg első regényét az idővel epikus fantasy regényfolyammá duzzadt Idő kereke ciklusban. Hat regényben gondolkodott, 14 lett belőle, az utolsó 2013-ban jelent meg, de ezt és az ezt megelőző kettőt már nem ő fejezte be, mivel 2007-ben meghalt. Ez sem feltétlenül a mainstreamnek szóló, könnyed ponyva, a fantasyrajongók imádják, joggal, mert nagyszabású, összetett történet, kismillió mellékággal, ami üvölt a sorozatos megvalósítás után, csak éppen eddig erre sem lehetőség, sem pénz nem volt.

A történet nem egy képzeletbeli világon játszódik, hanem a Földön, de nagyon a távoli jövőben és nagyon régmúltban egyszerre. A Keréknek hét állása van, a harmadik állásban játszódnak a regények. A második állás a Legendák Kora, az első meg az Első Kor, a mienk. Ezt a körforgást veszélyezteti egy Sötét Úr nevű főgonosz, aki az újjászületett Sárkányt keresi, mert az veszélyes lehet rá nézve. A probléma csak az, hogy a Sárkány bárki lehet. Innentől beindul a verkli, szövetségek kötődnek, küldetések teljesülnek, párhuzamos világokba is ellátogatunk stb.

Az Amazon tavaly februárban jelentette be, hogy elkezdték egy sorozat fejlesztését, októberben pedig berendelték a sorozatot pilot nélkül. A Sonyval közösen készítik, Rafe Judkins (Agents of S.H.I.E.L.D., Chuck) adaptálta a regényeket és ő lesz a showrunner is. Júniusban bejelentették, hogy a Sárkányt kereső expedíciót vezető Moiraine szerepét Rosamund Pike kapta meg, és beszállt executive producerként is, ami valahol azt jelzi, hogy bízik a sikerben. Josha Stradowski kapta Rand al’Thor, Marcus Rutherford  Perrin Aybara, Zoë Robins pedig Nynaeve szerepét. Mellettük Barney Harris lesz Mat Cauthon és Madeleine Madden Egwene Al’Vere.

Az valahol érthetetlen, legalábbis nekem, hogy miért kell az Amazonnak egy másik olyan sorozat, mint A Gyűrűk Ura, ami ráadásul megint csak nem egy olcsó mulatság.

Lehet belőle Trónok harca? 70%, hogy lehet, mert pont annyival tűnik befogadhatóbbnak, mint A Gyűrűk Ura, ami azokat a plusz milliókat jelenti, akik egy jó sorozatból világsikert csinálnak. A Trónok harca középkori kapaszkodói nélkül érdekes lesz látni, mire mennek.

Már lefogott az első évad Steven Knight (Taboo, Peaky Blinders) posztapokaliptikus fantasysorozatából, aminek az az alapállása, hogy régen volt egy nagy járvány(?), ami után az emberiség elvesztette a látás képességét, és mostanra már azt is megkérőjelezik a népek, hogy volt-e egyáltalán ilyen érzékszerve az embernek. A látvány alapján a kőkorszak végefelé tartó emberiség életét aztán szépen megzavarja egy ikerterhesség, aminek gyümölcse egy látó ikerpár lesz.

Az Apple olyan készpénztartalékon ülve rendelgette be azt a 22-25 sorozatát, amivel elindítja az Apple TV+-t, amiből metrót lehetne építeni Győr és Hamburg közé. Ennek megfelelően nem sokat szarakodtak a költségvetések meghatározásánál sem, ha az alkotónak nagydarab, szakállas faszi kellett barbár törzsfőnöknek, akkor leigazolhatta Jason Momoát, aki az Aquaman óta már A-listás, mellé meg Alfre Woodardot és Sylvia Hoekst is, akik közepesen nagy nevek, így a 15 millió dollár per epizódos büdzsét arra költhették, amire kell.

Lehet belőle Trónok harca? Akár, de nem egészen világos, mi lesz az első évad történetíve, mert a "valakinek van két látó gyereke, mások meg elemésztenék őket", nem elég érdekes tíz részre. (A lenti trailerben több Apple-sorozatot is bemutatnak.)

Újabb Artúr-király feldolgozás, ezúttal a The Cape-et alkotó Tom Wheelertől, de egy kis csavarral: Nimue, azaz a Tó Hölgye szemszögéből ismerjük meg az eseményeket, akinek az a feladata, hogy egy Excalibur nevű kardot elvigyen Merlinnek, a nagy varázslónak. Segítője pedig egy fiatal zsoldoskatona, Artúr. Az alapja Wheeler és Frank Miller (300) grafikus regénye, aminek erőteljes vizuális stílusát állítólag a képernyőn is viszontlátjuk majd.

A Netflix tíz részt rendelt, és a főszerepre leigazolta a 13 Reasons Why főszereplőjét, Katherine Langfordot, mellé érkezett Devon Terrell (Barry), Gustaf Skarsgard (Vikings) és Peter Mullan (Ozark). Az Artúr-filmek általában bukni szoktak, de az új nézőpont ezen segíthet, ráadásul Langford neve a 18-34-es korosztályban igen jól cseng, tán ő az egyetlen, aki a 13 Reasons Why-ból jól jött ki.

Lehet belőle Trónok harca? 10%, mert a középkori környezet plusz a Merlin képviselte light medzsik még beleférhet a mainstream közönségnek is, de nem olyan nagyszabású az egész, hogy átütő siker lehessen.

Philip Pullman Arany iránytű trilógiáját filmben már feldolgozták, de akkora siker nem lett belőle, és valahol a tévésorozattól sem hiszem, hogy nagy durranást lehet várni. A főszerepben párhuzamos világok között utazó kiskölykök vannak, akik páncélos medvék és személyes állattársak között kalandoznak egyre, a központi konfliktus pedig a jó és rossz harca, a nyolcrészes epizódszám és elméletileg zárt vég nem túl biztató a franchise jövőjét illetően. A főszereplő a Loganben felfedezett Dafne Keen, mellette Ruth Wilson, James McAvoy, Lin-Manuel Miranda, Clarke Peters és Amir Wilson is szerepel.

Lehet belőle Trónok harca? Nemigen, túl gyerekesnek tűnik, a Harry Potter-rajongókra gyúr.

C.S. Lewis írt hét Narnia-könyvet brit kisgyerekekről, akik a fantázia világában keresik a menekvést a II. világháború elől. Volt már tévés és filmes feldolgozása is, de az még soha nem fordult elő, hogy egy cég kezében lett volna minden regény és novella joga, így a Netflix ebből egy nagy franchise-t akar felhúzni, sorozatokkal és filmekkel. Nagyon európai és nekem nagyon gyerekközpontú ahhoz, hogy működjön, de a Netflix lát benne fantáziát.

Lehet belőle Trónok harca? Nem, ez is a Harry Potter vonalon mozog.

Sarah J. Maas Throne of Glass-ciklusának adaptációja, amit egy ideje már fejlesztget a Hulu, de nagy lépéseket nem látni. A történet az Éhezők viadala-regényekhez hasonlóan a fiatal felnőtt (kb. 16-23 éves) korosztályt lövi be, felnőtteket annyira nem fogja érdekelni. A sztori: egy fiatal bérgyilkosnő a szabadságáért harcol, de mire észbe kap, az elnyomó király elleni lázadás arca lett belőle. A regények állítólag remek karaktereket építenek és izgalmasak.

Lehet belőle Trónok harca? 20%, túl specifikusan fiatalokra lő.

Januárban rendelték be a nyolcrészes első évadát a Leigh Bardugo Grisa-trilógiája alapján készülő sorozatnak, ami a sosem volt, de klasszikus orosz jegyeket magánviselő Ravka királyságban játszódik, ahol Alina Starkov, árva lány rájön, hogy van neki egy varázsképessége, és hamarosan a rendőröknek segít rendet tartani.

Lehet belőle Trónok harca? Nemigen, viszont az orosz(os) körítés miatt tuti nézni fogom.