Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek"Senki ne hozzon még egy embert!" - próbál viccelődni a négy évvel ezelőtti szlogennel egy negyvenes, alkalomhoz illően szabadidőruhába öltözött férfi, de csak a neje nevet, a körülötte tülekedők inkább lesütött szemmel könyökölnek tovább a bejárat felé. Odabent, a pécsi Művészetek Háza Fülep Lajos termében már minden szék foglalt, sőt a földön is ülnek, többen pedig megpróbálják elfoglalni a hangmérnöki fedezéket is. Mintha csak egy lakossági fórumon lennék, bármelyik pillanatban betoppanhat Mikola doktor, hogy a szinglihordák ellen tüzelje az egybegyűlt polgárokat, vagy éppen Horn Gyula, hogy a háromhatvanas kenyér és a tanácsi lakás felemlegetésével hergelje a szocialista államra könnyezve emlékező kisnyugdíjasokat.
Pedig nem lakossági fórum ez, hanem közönségtalálkozó. Az utóbbi hónapok legnépszerűbb műsora, az Áll az alku látogatott éppen le a Kamera Hungária alkalmából a csodaláda bűvöletében élő néphez.
"Ezek szóba állnak egymással?" - kérdezi megrökönyödötten egy fiatal lány az anyjától Gundel Takács Gábor és Szellő István felé bökve, akik a tömeg közepén próbálnak tudomást sem venni az egyre csak gyülekező autogramkérők hordáiról. A két médiaszemélyiség médiaszemélyiségekhez illően éppen a médiáról cseveg kedélyesen, mégis mindenki úgy néz rájuk, mintha éppen Kövér László és Szili Katalin flörtölne, sőt combozna az egyre türelmetlenebb tömeg közepén. Bűnös árulás szaglik, Szellő István még magyarázkodni is kezd, hogy szó sincs arról, hogy a Tv2-höz szerződne, csak hát ő a konferanszié, és most akkor fel is konferálná a konkurencia legnépszerűbb műsorának arcát. Igen, Gundel Takács Gábort.
Jól szervezett pártkongresszuson sem tapsolnak ilyen ütemesen, a sportriporterből játékmesterré előléptetett Gundel Takács poénjain pedig már a csattanó előtt rázkódva nevet az egész terem. Minden olyan, mintha Orbán Viktor haknizna a Polgárok Házában. Rajongók, kacagás, és megértő igenlés mindenfelé, ha ennél is nagyobb lenne a lelkesedés, akkor az már karizmatikus kisegyház lenne.
"A tévében nem is látszik, hogy ilyen jóképű" -veti oda egy tizenhat körüli lány a pasijának, aki úgy néz vissza, hogy abból látszik, ezentúl csak a Legyen Ön is milliomost nézi majd.
"Milyen a viszonya Jakupcsek Gabriellával? Nagyon meg van sértve, hogy maga miatt lekerült a képernyőről?" - érkezik a kérdés, és Gundel Takács kifejti, hogy ők csak a tévécsatorna alkalmazottai, és egyéként nincs is szembenállás, ő még a Vágóval sincs haragban, pedig az aztán tényleg kegyetlen küzdelem.
Miközben odafent, a kisteremben a Kamera Hungária szakmai közönsége a digitális televíziózás jövőjéről, a médiumok konvergenciájáról és a mobiltelevíziózás lehetőségeiről tanácskozik, a közönség inkább arra kíváncsi, hogy ki is a titokzatos igazgató úr.
"Columbo feleségének unokaöccse" - válaszolja Gundel Takács Gábor, és persze mindenki azonnal nevet, mintha fizetett statiszták lennének, vagy mondjuk egy polgári kör, akik először hallják Kerényi Imrétől, hogy limuzinszocializmus.
Persze Gundel Takács Gábor is megdolgozik a sikerért, elmereng azon, hogy hajdanán színész akart lenni, kioszt egy rakás repiajándékot, és az autogramkérőknek névre szólóan dedikál bármit, amit csak az orra alá dugnak. Jól levezényelt kampányeseménynek tűnik az egész találkozó, kár, hogy a parlamentáris demokrácia nagy kérdéseiről nem esett szó.
Mert ugyebár akár kormányprogrammá is lehetne emelni az Áll az alkut, minden játékos kaphatna egy minisztériumot, ahonnan jó esetben rövid időn belül távozhatna egy ötvenmilliót rejtő táskával. Drága választás, kopogtatócédulák és szavazókörök helyett pedig az egész demokráciát alapozhatnánk a nézettségi adatokra. Gundel Takács Gábor for president!
A kultuszminiszter meg mondjuk lehetne Hajós András, az ő közönségtalálkozóján ugyanis olyan sokan voltak, hogy még a terem előtti folyosóra sem sikerült beverekednem magam. És akkor a legesélyesebb jelöltek még fel sem tűntek, hiszen csak vasárnap este érkezik Pécsre Fábry és Győzike. Az összefogás napja, az biztos.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
