Banánhéj ööö az útelágazgodásban

Az Index informátora éjjel, egy közelebbről meg nem nevezhető budapesti híd lábánál adta át azt az emailt, amelynek csatolt állományában Medgyessy Péter mosolyog a Parlamenti folyosóján Bagi Ivánnal és Nacsa Olivérrel. Az informátor a szigorúan titkos dokumentumok átnyújtása után még megsúgta, hogy a két humorista a baráti találkozó viszonzásául nemsokára meghívja műsorába a miniszterelnököt, hogy ott a show hagyományaihoz híven hülyét csináljanak belőle.

A nehezen megszerzett adatok birtokában sötét tervet szőttünk, így az Index kelléktárának legértékesebb darabját, a Magabiztos Szocialista Szavazó Álcarendszert magamra öltve besurrantam a tévéműsor felvételére.

Meg a sztár

Még a Parlamentben fotó: MeH

"Ő az én vendégem!" - mondja az Index beépített embere a stúdió bejáratánál posztoló biztonsági őrnek, aki nem kérdez semmi, csak persze a nevem és a személyiigazolvány-számom, majd beenged az előtérbe, ahol már mindenki a miniszterelnököt várja feszülten.

Operatőrök, adásrendezők és adóvevővel felszerelt egyéb szórakoztatóipari segédmunkások ácsorognak a folyosón, áll a felvétel, mert Medgyessy még sehol. A bejárattól nem mesze honvédgyakorlóba bújt nő posztol, aki mind a 45 kilójával egy ajtónak feszül, ezzel próbálva visszatartani az üvegajtó túloldalán feltorlódott tömeget. A váróterembe terelt fizetett közönség szemében ott az elszánás, ilyet legfeljebb éhséglázadások idején, vagy rocksztárok közelében látni, már-már arra gyanakszom, hogy fanatikus Medgyessy-rajongókkal töltötték fel a termet, de később kiderül, hogy csak wc-re igyekeznek mind.

Megpróbálok beleolvadni a környezetembe, úgy csinálok, mintha lelkes Tv2-dolgozó lennék, fennhangon szidom a Barátok köztöt, és ízes pletykákat mesélek ismeretleneknek a Megasztár döntőseiről, de a titkosszolgálat figyelmét így sem tudom kijátszani, bemérnek, majd szakszerűen kiemelnek a tömegből.

"Ne haragudjon, megnézhetnénk a táskáját?" - lép hozzám két plaza outfitbe öltözött férfi, akit csak azért nem nézek használt mobiltelefonokkal vagy számítógép-alkatrészekkel seftelő vállalkozóknak, mert a fülükben ott tekereg az "amerikai elnököt terroristák fenyegetik"-típusú filmekből már jól ismert titkosszolgálati headset.

Mivel momentán se töltőtollba épített pisztoly, se colstoknak álcázott fojtóhurok nincs nálam, a testőrök egy udvarias biccentéssel távoznak, épp időben, mert nemsokára megérkezik a kormányszóvivő, majd pár percre rá egy öltönyös úr, akit a biztonsági őr először eltévedt Amway-ügynöknek néz, de később kiderül, hogy a miniszterelnök asszisztense, vagyishogy a személyi titkára.

"Baszd meg, ez belegázolt a virágágyasba, annyi a muskátliknak!" - ront be az előcsarnokba ingerülten egy civil önérzetére büszke operatőr, majd pár pillanattal később feltűnik Medgyessy Péter, aki először kezet fog Gál Junior Zoltánnal, majd a Bagi-Nacsa humoristapáros mindkét felével, és a biztonság kedvéért még a közöttük feszengő portással is.

Én az adásrendező által rokonoknak titulált csoportba állok, megpróbálok olyan arcot vágni, mintha én lennék Bagi Iván másod-unokatestvére, és miközben a miniszterelnök elindul az öltözők felé, berontok a stúdióba, hogy még a fizetett közönség előtt elfoglalhassak egy megfelelő helyet.

Sztárnak lenni

Húsz perc, két Bon-bon szám és egy nem túl hiteles Elvis Presley-hasonmás fellépése után végre kezdetét veszi a műsor felvétele, nagyot üvölt az adásrendező, meglódulnak a kamerák, és a színes papundekli ajtón belép Medgyessy Péter miniszterelnök. A profi szellemesség csap majd össze a száraz, bankó ízű bankárhumorral, gondolom, de csalódnom kell, mert a színpadon csak csendes, vállon veregetős, összekacsintós smúzolás folyik, még jó, hogy Bagi vagy Nacsa nem kezdi el gyengéden masszírozni az ország ügyeibe megfáradt miniszterelnök vállát.

Mosolyognak fotó: MeH

"Milyen érzés sztárnak lenni?" - kérdezik a humoristák, mintha csak a Story Magazin kezdő riporterei lennének, vagy az mszp.hu számára készítenének interjút a miniszterelnökkel. Medgyessy meg szerényen válaszol, elmondja, hogy még mindig nem szokta meg, és hát erre születni kellett volna, és egyébként, csak úgy mellékesen elmeséli, hogyan is találkozott Depardieu-vel egy füstös párizsi kiskocsmában.

A rövid beszélgetés alatt sajnos úgy tűnik, hogy a miniszterelnöknek, aki eddigi megszólalásai alapján olyan szürke és lehangoló, mint egy téli napon olvadozó koszos hóbucka a Körúton, jobb a humora, mint a magas rangú vendégtől kissé megszeppent humoristapárosnak, és ezt még az sem menti, hogy Medgyessy poénjait minden bizonnyal egy egész kampánystáb pakolta össze.

A Delelő interjúit idéző beszélgetés után fél órás szünet jön újabb haknidalokkal, hogy a közönség mégse ájuljon el az unalomtól, aztán érkezik Medgyessy és Medgyessy, vagyis a show hagyományosan legviccesebb része, amikor Nacsa Olivér szemtől szembe kifigurázza a műsor vendégét. A miniszterelnök azonban ezúttal megússza, hiszen csak tétova őzését és halmozott beszédhibáit állítja pellengérre a komikus, ráadásul Medgyessy kivágja magát, és míg Nacsa hebegve feltesz egy kérdést, ő sietve, jól artikuláltan kimondja, hogy útelágazás.

Ezután Medgyessy levezetésképpen elbeszélget a közönséggel, rutinosan kioszt pár autogramot, és megráz minden feléje nyújtott kezet, mint egy éppen befutó fiúzenekar frontembere, majd sietve távozik. A közönséget is kitessékelik nemsokára, és a stáb elkezdi felvenni a kimaradt jeleneteket: ahogy a Nova Kultúr zenekar tapsol lelkesedésében vagy Bagi elmélyülten figyel.