További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A néhol penészfoltos alagsorban balra a postázó, jobbra a levélzsákokon túl ott a tárgyalóterem. A folyóson várakozókat nem nehéz osztályozni: az öltönyösök a rádió jogi képviselői, a féloldalas futártáskát viselők a biciklis szimpatizánsok, a többiek meg újságírók.
A tárgyalás tizenegykor kezdődik, itt az alagsor egyik ablaktalan helyiségében, az ORTT Panaszbizottságának súlytalan döntéseinek (hivataloson még csak nem is döntenek, hanem csak véleményeznek) állandó helyszínén.
A szakzsargonban kifogásolt műsorszámnak nevezett adás meghallgatása előtt már nyilvánvaló, hogy a panaszt beadók meg sem jelentek, mint később egy folyosói beszélgetésből kiderül, a biciklis tüntetés főszervezői már nem akarják Bochkor Gábor fejét egy teleszkópos biciklivillára tűzni, és Boros Lajost sem korbácsolnák meg egy olajtól csepegő biciklilánccal, megelégedtek azzal, hogy a tüntetés napján a Bumeráng egy órán keresztül csak velük foglalkozott, ráadásul személyesen is prezentálhatták az álláspontjukat.
Vizualizált műsor
Először a biciklisek elgázosítására felszólító vicceskedést hallgatja meg a bizottság, a Windows Mediaplayer vizualizációja vidáman villog miközben Bochkor Gábor üvegtáblákat cipelő munkásokat képzel az Andrássy útra, hirtelen zöldről lilára vált, ahogy arra terelődik a szó, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott biciklistát pár köbméter szénmonoxiddal kéne összezárni, majd a fodrozódó színes hullámok hirtelen felrobbannak, amikor az úton kifeszített drótkötél kerül szóba.
A kétperces bejátszás után negyed órán át hallgatjuk a biciklis tüntetés egyik szervezőjével készített interjút, ez itt a bocsánatkérés és a kiegyensúlyozottság tárgyi bizonyítéka. Ezek után a Sláger Rádió jogászai felhívják a bizottság figyelmét, hogy a halálos poénokat is védi a szólásszabadság, bár azért azt beismerik, hogy nem sikerültek túl jók a viccek.
A bizottság elnöke, Molnár Péter ugyan megjegyzi, hogy az igen tágan értelmezett szólásszabadságot a médiatörvény a frekvenciák szűkösségére hivatkozva korlátozza, de a jogászok erre már nem is felelnek. Rövid csend áll be, mindenki megértően bólogat, az egyik újságíró ásít, majd feldübörög a légkondicionáló. A bizottság visszavonul tanácskozni.
És még a holokausztra is utaltak
Az ítélet (na jó, csak vélemény) egyhangú: a Sláger Rádió Bumeráng című műsora súlyosan megsértette a médiatörvény harmadik paragrafusának kettes és hármas bekezdését, vagyis gyűlöletet keltett és megsértett egy kisebbséget, amikor a biciklisek likvidálásának módozatait taglalta, ráadásul pont akkor, amikor a műsor legtöbb hallgatója éppen egy dugóban idegeskedett.
Molnár még csendben még megjegyezte, hogy mindez akár a jogban uszításnak becézett bűncselekmény lehetőségét is felveti, (főleg, hogy szerinte a két műsorvezető a holokausztra is utalt az elgázosítással) de hát ez nem a panaszbizottság hatásköre, egyébként is az ügy ezúttal nem zárul le egy paragrafusnyelven megfogalmazott állásfoglalással, az ügyet az ORTT testülete elé terjesztik, amely akár pénzbüntetést vagy adásfelfüggesztést is kiszabhat a rosszul sikerült tréfáért. Vagy nem.
A médiatörvény szerint ugyanis csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás kérdésében köteles vizsgálódni a testület, na ná, hiszen a politikai pártok érdeke, hogy kicentizzék a híreket. Egy Orbán Viktor, az egy Gyurcsány, esetleg másfél Hiller vagy nyolc Horn Gyula. A nézőket, hallgatókat, vagyis a fogyasztókat érintő ügyek többségét a súlytalan véleményeket irogató Panaszbizottság tárgyalja, amely bírságot nem szabhat ki, és egyébként is csak az alagsorban ülésezik.
Az eljáró tanács meggyőződése szerint a különböző csoportokat sértő rádió-televízió műsorok tilalma a szólásszabadság hagyományos, kitüntetett értékének tiszteletben tartása végett kizárólag szűken, korlátozást csak kivételes, különösen indokolt esetekben alkalmazva értelmezhető. A kifogásolt műsorszám azonban ezen értelmezés szerint sem felelt meg a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényből kiolvasható, említett elvnek.
A műsorszám kifogásolt részei alkalmasak voltak a városi biciklisták, mint kisebbségi csoport elleni gyűlölet keltésére, és az autórádiók révén a kerékpárosokat nyilvánvalóan közvetlenül veszélyeztető helyzeteket is kialakíthattak.
A kifogásolt műsorszám súlyosan sértette a biciklistákat, az elgázosításukkal való viccelődéssel a holocaust áldozatainak emlékét, és ezeken keresztül az egész magyar társadalmat.
A fentiekre és arra is tekintettel, hogy a Panaszbizottság 2005. április 7-én már az értelmi fogyatékkal élők kiszolgáltatott kisebbségének megsértése miatt is elmarasztalta a műsort, az eljáró tanács arányos szankció kiszabását javasolva, az Országos Rádió és Televízió Testülethez fordul."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
