Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A nyáron úgy növelhetnék háromról tízre a tetőantennával fogható tévécsatornák számát, hogy ehhez nem kellene kábelszolgáltatóval szerződést kötni. Egyszeri beruházásként egy jelátalakító beszerzésére mindenképpen szükség van, de annak néhány tízezer forintos költségét egyelőre megspórolja mindenki számára a digitális televíziózásról folyó politikai és hatásköri vita - írja a Népszabadság.
Mindez persze csak elmélet, hiszen még nincs rendezve a digitális televíziózás törvényi háttere, a pályázatokat sem írják ki addig, ráadásul az országos kereskedelmi televízióknak 2012-ig érvényes koncessziójuk van az analóg frekvenciákra, és a több milliárd forintos koncessziós díj fejében elvárják, hogy valódi előnyökhöz jussanak a kábeltelevízión elérhető konkurenciával szemben. A digitális televíziózás pedig éppen ezt az előnyt szűntetné meg.
Európában újraosztják a frekvenciákat
A belföldi csatározásokkal nem törődve hétfőn megkezdődik Genfben az a konferencia, amely a következő ötven év európai televíziózását határozza meg. A digitális átállás miatt ugyanis újraosztják a tévés frekvenciákat. A konferencián derül majd ki, hogy Magyarországon az elkövetkező évtizedekben hány országos televízió lesz. Az biztos, hogy a jelenlegi háromnál (MTV, RTL Klub, TV2) több, ugyanis a mostani analóg frekvenciák helyén tömörítve továbbítják majd a jeleket, így több csatorna fér majd el a digitális rendszerben, egy frekvencián akár öt is.
Az újraosztás azt is jelenti, hogy egy ország könnyen növelheti vagy csökkentheti a mostani frekvenciakészletét. Miután a határokon nem áll meg a sugárzás, így minden szomszéddal egyezségre kell jutni. Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője a napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a genfi egyeztetésen komoly versenyre lehet számítani, hiszen minden ország szeretne több frekvenciát szerezni.
Szlovákia már előrébb tart
A miniszter szerint az alkudozásban a magyar tárgyalók nem indulnak jó lapokkal. A cél hat-nyolc, a digitális sugárzásra alkalmas frekvencia megszerzése (ez 30-40 televíziót jelentene). Csakhogy amíg például Szlovákiában és Csehországban már az idén elindul a digitális televíziózás, nálunk még a törvény elfogadása is elbukott tavasszal, mert a Fidesz nem járult hozzá a kétharmados többséget igénylő módosításhoz és a hatóságok sem jutottak megegyezésre arról, kinek a jogköre lesz a digitális televíziók felügyelete.
Lemaradtunk tehát például Szlovákiához képest, ami azért veszélyes, mert Kovács Kálmán szerint, ha a két ország ugyanazért a frekvenciáért küzd, akkor északi szomszédunk állhat elő azzal az érvvel, hogy náluk már beindult a rendszer, mi viszont a két kiépített hálózattal sem tudunk mit kezdeni. A miniszter reményei szerint őszre rendezik a törvényi hátteret, 2007-ben pedig nálunk is indul a rendszer. Ezzel szemben a technikai előkészítés ott tart, hogy a genfi konferencia végén, júniusban akár azonnal indulhatna tíz csatorna.