Vilmos
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A Magyar Telekom is ráhajt a digitális földi sugárzásra?

2007.04.10. 13:14
A földi sugárzású televízióadások digitális átállásában - így vagy úgy - érintett hírközlési szolgáltatók szerint a digitális átállásról szóló törvény tervezetében olyan passzusok jelentek meg, amelyek a kormányzati stratégiában nem voltak benne, illetve amelyek ellentétesek a vonatkozó EU-irányelvekkel. A törvénytervezet számos új korlátozást tartalmaz minden műsorterjesztőre, köztük a kábeltévé-szolgáltatókra is, és a vélemények sokszínűsége és a nemzeti kultúra megőrzése címén tartalomszabályozási kérdéseket is felvet.

Amint arról két hete beszámoltunk, a kormány a tavaly ősz óta tartó szakmai egyeztetés után elfogadta a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának stratégiáját. EU-s kötelezettségének megfelelően Magyarország 2012-ig fokozatosan lekapcsolja az analóg földi sugárzású tévéadókat, és helyettük lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális földfelszíni műsorszórás indul.

A stratégiát az átállásról szóló törvénytervezet követte, ezt március végén tették közzé a Miniszterelnöki Hivatal honlapján április 4-i véleményezési határidővel. A törvénytervezet több, a televíziós műsorterjesztés piacán érintett szolgáltatónál is kiverte a biztosítékot, mert a földi sugárzás digitális átállásán túl új korlátozásokat tartalmaz minden műsorterjesztőnek, továbbá tartalomszabályozási kérdéseket is felvet.


A földfelszíni digitális sugárzás technológiája 8-10 azonos minőségű tévéadás átvitelére képes egyetlen analóg tévéműsor továbbítására alkalmas frekvencián, így úgynevezett multiplexek jönnek létre. A frekvenciákat az állam pályáztatja, a tévécsatornákkal aztán a multiplexeket elnyerő szolgáltatók kötnek szerződést.

Az állam az első körben egyetlen szolgáltatónak adná az analóg rendszer lekapcsolás nélkül is elérhető első három multiplexet, illetve ez a szolgáltató sugározhatna a 2012-ben megszűnő analóg frekvenciákon kialakítandó további két multiplexen is. Tavaly Genfben, a nemzetközi frekvenciaértekezleten Magyarország nyolc televíziós és három rádiós multiplex létrehozására kaott jogot, de az első pályázat után fennmaradó három multiplex sorsáról egyelőre még nem döntöttek.

Az első multiplexszolgáltató pozíciójára korábban biztos befutónak tűnt az az Antenna Hungária (AH), amely az analóg földi sugárzásban Magyarországon gyakorlatilag monopolhelyzetben van, és évek óta készül a digitális átállásra. Iparági forrásaink szerint azonban az AH pozíciói az utóbbi időben meggyengültek, mert egyre több szolgáltató lát fantáziát a kábeles és műholdas műsorszolgáltatókkal is versenyképes új platformban.

Magukat megnevezni nem kívánó szakértőink szerint az AH legfőbb vetélytársa a Magyar Telekom lehet, amely rendelkezik már kábeltévés és IP-tévés műsortovábbítási platformmal, és szeretné vállalatcsoporton belül tudni a digitális földi - elsősorban a mobiltelefonos tévézésre szánt - frekvenciákat is, ezért feltehetően indul a tenderen.

Az Antenna Hungária optimista

Az Antenna Hungária szabályozási igazgatója, Bánkúti Erzsébet mindazonáltal optimista. Szerinte a törvénytervezet puszta megjelenése is örvendetes, mert azt jelzi, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tartja a digitális átállás tavaly ősszel meghirdetett menetrendjét. "Érzik, hogy sürgős, és hogy még idén ki kell írni a tendert a multiplexüzemeltetőknek" - mondta Bánkúti.

Az is egybevág az AH elképzeléseivel, hogy első körben öt multiplexet adnának egy kézbe, ennél kevesebb üzemeltetése Bánkúti szerint üzletileg nem érné meg. Ugyanakkor analóg adók lekapcsolása nélkül az első körben csak három multiplex indulhat, előreláthatóan 2008-ban, további kettő pedig az első analóg lekapcsolások után, várhatóan 2009-ben kezdheti meg a működést. Az AH szabályozási igazgatója pozitívan értékeli azt is, hogy a tervezet tartalmazza a mobiltévézést lehetővé tévő DVB-H technológia bevezetését.

A törvénytervezet "furcsaságai" között említette Bánkúti azokat a passzusokat, amelyek a műsorterjesztői monopoliumok kialakulását korlátoznák. Ezek a stratégiában nem voltak benne. Az AH szabályozási igazgatója szerint ezt a kérdést nem a törvényben kellene rendezni, az európai gyakorlat szerint a szabályozó hatóság feladata a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók azonosítása.

A digitális átállás üzleti sikerét kockáztatja a túlságosan korlátozó szabályozás, véli Bánkúti, és az is, hogy a törvénytervezet leválasztana, külön szolgáltatóknak adna bizonyos plusz szolgáltatásokat (például az elektronikus programkalauzt vagy a feltételes hozzáférést). Nehézkes a törvénytervezet új fogalomrendszere is, és nincs is teljesen összhangban a többi ide vonatkozó törvénnyel; erről újabb szakértői egyeztetésre volna szükség, mielőtt a szöveg a parlament elé kerül.


A digitális átállás késésben van, fejtegette Bánkúti, minél előbb el kéne indítani, és néhány évig a jogalkotónak csak a lehető legkisebb mértékben kellene beavatkoznia a piaci folyamatokba, hogy az új platform erőre kapjon, reális alternatívát nyújtson a fogyasztóknak. "A platformverseny mindenképpen jótékony hatású, főleg a fogyasztóknak, hiszen a digitalizáció választékbővülést és árversenyt generál" - mondta az AH szabályozási igazgatója.

Az UPC szerint nem erről volt szó

Hasonló érvekkel bírálta a törvénytervezetet az UPC Magyarország kommunikációs igazgatója, Szűcs László is: "Sajnálattal tapasztaltuk azt, hogy a digitális átállás ügyében eddig folytatott társadalmi és szakértői egyeztetések, konzultációk eredményéhez képest olyan új elemek jelentek meg a törvényjavaslatban, amelyek a mi megítélésünk szerint nem állnak összhangban az európai szabályozási irányelvekkel, de a Miniszterelnöki hivatal által készített stratégiai anyaggal sem."

A stratégia a digitális átállásra szorítkozott, és Szűcs szerint eddig arról nem volt szó, hogy a műsorterjesztést általában is újraszabályoznák. A műholdas és a kábeles műsorterjesztésben külön törvény nélkül is megvalósultak már digitális átállások, és a földi sugárzás digitalizálásán kívül nem indokolja semmi, hogy - az átállás érdekében - változtatni kelljen a jelenlegi jogszabályokon. Ehhez képest a tervezet eltér az eddigi stratégiai elképzelésektől, a műsorterjesztés általános újraszabályozásáról is szó van benne. Az UPC megítélése szerint ez sérti az ide vonatkozó európai jogelveket és direktívákat, szembemegy az európai szabályozási irányokkal.

A legnagyobb ilyen ütközés a piacmeghatározás kérdése, amit az európai elvek szerint csak egy a szabályozó hatóság által lefolytatott piacmeghatározási eljárással lehet megtenni, itt viszont egyszerűen beírták a törvénytervezetbe, hogy minden százezer felhasználónál többet kiszolgáló műsorterjesztő jelentős piaci erejűnek minősül, ami számos plusz korlátozást jelent, jelentős költségeket és nagy adminisztrációs terhet ró a kábeltévészolgáltatókra is. A Nemzeti Hírközlési Hatóság a tavaly már megpróbálkozott hasonló szabályozással szabályos piacmeghatározási eljárásban, és arra jutott, hogy nem állnak fenn a szabályozást indokló körülmények.


Szűcs szerint ellentétes az ide vonatkozó uniós szabályozással az is, hogy a törvény tartalomszabályozási kérdésekbe is belebonyolódik: a vélemények sokszínűsége és a nemzeti kultúra megőrzése címén újabb kötelezettségeket ró ki a tartalomtovábbításra. "A véleménymonopóliumok szabályozása sem esik egybe az EU törekvéseivel, ahol már elfogadottá vált hogy médiakoncentrációk alakulhassanak ki. Amikor tartalmi kérdésekbe mennek bele, aggályos az is, hogy ezt feles törvényben lehet-e szabályozni, mert a hatályos magyar médiatörvényben ezek kétharmados többséget igénylő kérdések" - fogalmazott az UPC kommunikációs igazgatója. Szűcs szerint mindenkinek jobb lenne, ha a törvénytervezet az eredeti terveknek megfelelően leszűkülne a digitális földi műsorszórással kapcsolatos átállás jogszabályi hátterére.

A Magyar Telekom vizsgálja a lehetőségeket

A digitális átállással kapcsolatban megkerestük a T-csoportot is, amely nem erősítette meg, de nem is cáfolta a cégcsoport ezirányú terveiről szóló értesüléseinket. Császár Zoltán szabályozási igazgatóhelyettes rendkívül szűkszavú közleményben így válaszolt: "A Magyar Telekom Csoport - mint a legnagyobb távközlési-infokommunikációs szolgáltató - fontosnak ítéli meg a digitális átállást és véleményezőként részt vesz a szabályozási folyamatban. Természetesen mi is - akárcsak az összes érintett cég - vizsgáljuk a lehetőségeket, de arról még nagyon korai nyilatkozni, hogy mi fog történni a következő hónapokban - különösen azért, mert ma még csak az átállással foglalkozó törvény tervezete ismert és nem állnak rendelkezésre fontos, a jövőbeni pályázattal kapcsolatos információk."

Az Antenna Hungária és a T-Mobile mobiltévéprojektje
Április 1-én az Antenna Hungária és a T-Mobile közös mobiltelevíziós tesztet indított. A két társaság közt létrejött megállapodás értelmében több hónapos technikai tesztre kerül sor, melynek során azt vizsgálják, hogy az Antenna Hungária műsorszóró hálózatát és a T-mobile mobiltechnológiáját miként lehet úgy összekapcsolni, hogy ez DVB-H szolgáltatásra alkalmas legyen, azaz a tévévevővel ellátott mobilkészülékeken jó minőségben televízióadást lehessen nézni. A digitális mobiltévézés tesztjében a 4 közszolgálati csatorna, az M2, az M2, a Duna TV és a Duna2 Autonómia műsorai nézhetők.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!