Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekA magyar televíziós piac egyre túlzsúfoltabb, egyre több szereplő próbál a reklámtorta egy-egy szeletéhez jutni a nagy tülekedésben, amit mi sem jelez jobban, mint hogy az országos sugárzású kereskedelmi csatornák évente átlagosan nézőik 2-3 százalékát vesztik el a kábeltelevíziók térnyerése miatt.
A könyörtelen lökdösődés egyik alternatívája lehetne, ha a televíziós csatornák másfél-kétmillió nézővel növelnék potenciális nézőtáboruk azzal, hogy a határon túli magyarságot is megcélozzák műsoraikkal, de egyelőre a reklámpiac működési zavarai miatt a csatornák egyetlen fillért sem látnak az erdélyi és felvidéki nézőkből. Ennek ellenére szinte minden magyar csatorna fogható még Székelyföldön is, még ha erről a televíziós társaságok állítólag nem is tudnak.
Románia teljes területén fogható jelenleg a Tv2, az RTL Klub, a HírTv, a Film+, a Cool Tv, a Duna Televízió műsora a Digi Tv elnevezésű műholdas szolgáltatás segítségével, amely pontosan ugyanolyan technikával sugároz, mint idehaza a UPC Direct. Mindez a Minimax, a Eurosport, a Discovery magyar nyelven is fogható adásaival, és további harminc csatornával együtt havi 12 dollárba (körülbelül 2500 forintba) kerül, meg persze az áfa. A Digi Tv egyébként az RCS kábeltelevíziós- és internetszolgáltató egyik különleges szolgáltatása, a cég tulajdonosa az erdélyi Teszári Zoltán, aki Románia tíz leggazdagabb vállalkozóinak egyike, sőt néha felröppen, hogy az első három legvagyonosabb elég szűk körű klubjának is tagja.
Az Extra II kódnevű szolgáltatásról egyébként nem találtunk információkat az RCS honlapján, de erdélyi internetes újságok hirdetései közt gyakran feltűnik a magyar csomag reklámja is.
A különös az, hogy minderről a magyar, országos, egyébiránt földi sugárzású kereskedelmi csatornák mit sem tudnak.
"A Tv2 műsorát külföldön csak szélessávú interneten keresztül lehet fogni. Közvetlenül a határ közelében előfordul, hogy még vehető az adás, de a Tv2 a frekvenciaengedélyt, a koncessziós jogot Magyarország területére kapta meg, így külföldön semmilyen hivatalos terjesztés tudomásunk szerint nincs" - mondta el kérdésünkre Lóránt Gergely, a Tv2 marketing- és pr-vezetője. (A Tv2 egyébként úgy próbál meg pénzt kicsikarni a határon túli nézőkből, hogy például fizetőssé tette a Megasztárral kapcsolatos videókat, a tehetségkutató archívumát)
"Az RTL Klub által vásárolt filmjogok döntő többsége Magyarországra szól, így sok műsort nem is sugározhatunk a határon túl. Mivel bizonyos kábelszolgáltatók műholdon is továbbítja az RTL Klub adását, azt nagyon nehéz ellenőrizni, hogy egy itthon vásárolt dekóderrel kik nézik külföldön az adást, de az RTL Klubnak ebből semmilyen plusz bevétele nem származik" - nyilatkozta a Tv2-vel összhangban Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke.
A magyarországi adásokat tehát nem nehéz Romániában is terjeszteni, elég itthon megvenni egyetlen UPC Direct dekódert, kivinni Erdélybe és rákötni egy kábelrendszerre, majd az egész csatornakínálatot szétszórni a környék összes háztartásába. Így fordulhat elő például, hogy Kolozsvár környékén még a Viasat3, az ATV, sőt még Anettka Budapest Tv-je is fogható. Mindez azonban jogilag elég aggályos, hiszen a kereskedelmi csatornák általában csak az adott országra szerzik meg a filmek, sportközvetítések jogait, így elvileg az erdélyi kábelszolgáltatókat, de akár a magyar csatornákat is kártérítési perekbe rángathatják a jogtulajdonosok, illetve a romániai konkurensek. Annál is inkább mivel információink szerint Erdélyben a romának körében is nagyon népszerűek azok a magyar csomagok, amelyekben megtalálható a Bajnokok Ligája mérkőzéseit is közvetítő Viasat3. (Nagy ígény lesz ezek szerint a magyar UPC Directbe nemrég bekerülő M1-re is, hiszen jövőre a meccsek egy része ott lesz majd látható)
Persze lenne megoldás a jogi problémára, elvileg a kábelszolgáltató megtehetné, hogy azokat a filmeket nem sugározza, amelynek jogait a csatorna csak Magyarországra vette meg.
"Minden esetben tájékoztatjuk a kábelszolgáltatókat, hogy mikor sugárzunk olyan műsort, amelynek nem vásároltuk meg esetleg a műholdas sugárzási jogát, hogy a szolgáltató arra az időre kikapcsolhassa a szolgáltatást"- mondta el Csermák Zoltán, a Magyar Televízió pr-menedzsere az M2 műsorairól, azt azonban megjegyezte, hogy képtelenség ellenőrizni, hogy a szolgáltatók valójában lekapcsolják-e a műsort. Ráadásul az M2-vel a kábeltársaságok elvileg szerződéses viszonyban állnak, míg a kereskedelmi csatornákkal állítólag nem.
Persze a magyar kereskedelmi csatornák nem csak a sötétben lopózhatnának át a határon, az erdélyi magyar nyelvű televíziózás akár nyereséges vállalkozás is lehetne, ha egyáltalán mérné valaki az erdélyi szórványmagyarság nézői szokásait. A romániai AGB ugyanis csak a 200 ezernél nagyobb településeken méri a nézettséget, az erdélyi magyarok többsége viszont ennél kisebb falvakban, kisvárosokban él. A romániai AGB mérései szerint egyébként az erdélyi magyarok inkább az M2-t nézik, mint a Duna Televíziót. Persze a romániai AGB a Tv2-ről és az RTL Klubról mit sem tud.
"Célirányos felmérések szerint az erdélyi magyarok nagy többsége magyar nyelvű csatornákat néz. Egy naplós módszerrel készített vizsgálat szerint 2002-ben a Duna Tv közönségaránya 26,65 százalék volt Erdélyben, a Tv2 8,23 százalékot, míg az RTL Klub 7,46 százalékot hasított ki. A magyar közszolgálati televízió egyes műsorát akkor 6,6 százalék választotta, míg az M2-t átlagosan 4,54 százalék nézte, de ezek a kutatások naplós módszerrel készültek, így az adatok erősen torzulnak a nagyobb presztizsű csatornák írányába" - ismertette a vizsgálat módszereit Gáspárik Attila, a romániai ORTT alelnöke. Gáspárik szerint a magyarországi csatornáknak még jó ideig nem lesz erdélyi konkurense, hiszen az Erdélyi Magyar Televízió államilag finanszírozott beindításából nem lett semmi, a helyi szolgáltatók meg örülnek, ha képújságot sugározhatnak, esetleg szereznek egy kamerát, amivel felveszik a polgármester beszédeit, vagy behívják a stúdióba a helyi állatorvost.
Pedig az erdélyi magyarság fejlett piacgazdaság esetén akár egy nagyobb kereskedelmi csatornát, és több kisebb tematikus adót is eltarthatna, de Erdélyben még csak most lendül fel a reklámipar, ráadásul megbízható elektronikus nézettségmérés nélkül az ügynökségek és a csatornák közti elszámolás sem elképzelhető.
Eddig egyedül a Duna Televízió nyitott kereskedelmi kirendeltséget Erdélyben, de információink szerint a Romániából származó bevételek nem haladták meg az évi 2-3 millió forintot.
"A multinacionális cégeket szinte lehetetlen meggyőzni, hogy reklámozzanak nálunk, hiszen ezek a vállalatok országos kirendeltségekkel működnek, így tulajdonképpen a román Coca-Colának a legfontosabb versenytársa éppen a magyar Coca-Cola, ezért nem hajlandóak saját pénzükből hirdetni egy olyan csatornán, amely fogható Magyarországon is" - ismertette a furcsa helyzetet Szeles Pál, a Duna Televízió pr-vezetője.
Az egymással versengő cégkirendeltségek és leányvállatok, illetve a nézettségmérés hiánya ellenére azonban vannak olyanok, akik jó pénzt tudnak húzni a határon túli televíziózásból. A Blikk Verebessel és Vágóval zsúfolt erdélyi mutációján kívül ezek leginkább a jobboldali televíziók és médiaszemélyiségek.
Információink szerint például a Hír Tv az egyetlen olyan csatorna, amely pénzt kér előfizetőnként az erdélyi kábeltelevízióktól, ráadásul borsos áron kínálja a híreket: 10 eurócentet fizetnek a kábeltársaságok előfizetésenként a csatornának, miközben mondjuk a Minimax vagy a Discovery mindössze 4-5 eurócentet kér.
A Gyergyószentmiklósi Objektív Tévé ráadásul azokat is szívesen látja, akiket már a Hír Tv sem tűr meg: az erdélyi adó műsorát a mai napig Kerényi Imre közéleti kabaréja és Pörzse Sándor Terítéken című műsora tölti meg.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
