Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A román médiahatóság megelégelte, hogy évente több ezer panasz érkezik az emelt díjas telefonos vetélkedőkre, ezért részletesen szabályozta az ilyen jellegű műsorok működésének feltételeit, sőt 2007. szeptember 15-től a késő esti műsorsávba száműzte a játékokat.
Sok a panasz, ezért csináltak is valamit
„Nagyon sokan panaszkodtak az ilyen jellegű műsorokra, többen kifogásolták, hogy megoldhatatlanok a kérdések, hogy nem lehet bekerülni a játékba, vagy hogy nem fogadják el a jó válaszokat sem” – mondta Gáspárik Attila, a román médiafelügyeletet ellátó Audiovizuális Tanács alelnöke. Szerinte a panaszokból kiderült, hogy a nézők jelentős része nem érti, hogy ezekben a műsorokban a szerencsének is nagy szerep jut, hiszen nem minden telefonálót kapcsolnak adásba. Gáspárik szerint sokáig vita volt a testületen belül, hogy mennyire feladatuk megvédeni a tájékozatlan nézőket, végül úgy döntöttek, hogy a szabályok részletes ismertetésére kötelezik a műsorkészítőket.
„Többször vizsgáltuk mindhárom piacvezető céget, egy magyar, egy holland és egy bolgár társaságot, és nem találtunk konkrét csalásra utaló jeleket. Azért döntöttünk a részletes szabályozás mellett, mert úgy gondoljuk, hogy ezekben a műsorokban túl sok a megtévesztő elem” – tette hozzá Gáspárik.
Az Audiovizuális Tanács határozata alapján ezentúl ugyanakkorra számokkal kell a képernyőre kiírni a hívás bruttó költségét (tilos tehát a megtévesztő "+áfa" megfogalmazás használata), mint amekkora számokkal a telefonszámot mutatják, emellett a játék elején fel kell hívni a nézők figyelmét, hogy nem minden hívást kapcsolnak automatikusan az adásba, sőt ezt a figyelmeztetést a műsor közben többször meg kell ismételni. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy a játékban csak tizennyolc éven felüliek vehetnek részt.
Ráadásul mivel a műsorkészítők nem tudják garantálni, hogy valóban csak nagykorúak telefonálnak, a médiahatóság úgy döntött, hogy a kiskorúak védelmére a következő televíziós évadban már csak este tíz és hajnali hat óra között lehet műsorra tűzni ilyen, emelt díjas számon hívható, műveltségi kérdésekkel és véletlenszerű kiválasztással operáló vetélkedőket.
Az ORTT tehetetlen
A hatóság azért teheti meg mindezt, mert a román médiatörvény csak a kereteket adja meg, az aktuálisan felmerülő problémákat az Audiovizuális Tanács szabályozhatja törvényerejű határozatokkal. Magyarországon azonban az Országos Rádió- és Televízió Testület nem tud mit kezdeni az emelt díjas vetélkedőkkel.
„A médiatörvény a műsorszolgáltatók nyereményjátékaival kapcsolatban nem tartalmaz szabályozó rendelkezést, és ennek megfelelően az ORTT-nek nem áll módjában eljárni ezekben az ügyekben. 2004-2005-ben a testület már több nyereményjáték-műsorral (az ATV-s Pénzesővel, a Tv2-s Gazdagodj Okosannal és a több csatornán is futó Nyerővonallal) kapcsolatban végzett vizsgálatokat, és határozataiban kimondta, hogy a testület, tekintettel hatásköre hiányára, az ügyet áttette a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A médiahatóság 2005 májusában úgy döntött, hogy az ORTT-elnök kezdeményezzen egyeztetést a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, a Szerencsejáték-felügyelettel és a Gazdasági Versenyhivatallal a különböző műsorszolgáltatók által sugárzott telefonos nyereményjátékokkal kapcsolatban felmerülő esetleges törvénysértésekről. Az egyeztetésen világossá vált, hogy egyetlen társhatóságnak sincs sem hatásköre, sem indíttatása, hogy akár közös kezdeményezésként, valamely jogszabály módosítása árán fellépjen a nézők, fogyasztók védelmében” – mondta el Vékony Éva, az Országos Rádió és Televízió Testület szóvivője. Vékony szerint a hatályos jogszabályi környezet alapján egyedül a versenyhivatalnak van lehetősége eljárni a telefonos játékokkal kapcsolatban, de csak abban az esetben, ha a játékkal kapcsolatban közzétett információk alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, és egyben versenykorlátokba is ütköznek.
Az ORTT, az azóta már az APEH főosztályává átminősített Szerencsejáték-felügyelet, a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal tehát szabályozás hiányában éveken át egymásra mutogatott. Közben Kovács György, az ORTT elnöke tavaly kétségbeesésében már a Népszabadság egyik cikkében üzent a nézőknek: ne engedjenek „a csábításnak, hogy azonnal a telefon után nyúljanak és megválaszolják a kérdésként feltett primitív és köztudomású tényeket”. Szépen kért, ennyit tehetett.
A GVH elszánta magát
A Gazdasági Versenyhivatal most azonban végre elszánta magát, és vizsgálatot indított a Tv2, az ATV, a Spektrum és az RTL Klub telefonos vetélkedői ellen. Az ügyben a csatornákat üzemeltető cégek mellett érintettek a műsort készítő vállalkozások, így az Eurovision, a Telefort, a TeleMedia, a Mobilpress és az Ico-Newmedia is.
„Több száz panasz érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz, sokak szerint nem egyértelműek a kérdések, esetleg nincs rájuk helyes válasz, sőt olyan is volt, aki szerint a számítógép nem véletlenszerűen sorsol a beérkező telefonhívások közül” – mondta el kérésünkre Mihálovits András, a GVH sajtófőnöke.
A cég augusztus végéig kivizsgálja az összes panaszt, és igyekszik meghatározni azokat a szabályokat, amelyek be nem tartása ezentúl bírságot jelentene az emelt díjas telefonos vetélkedőket készítő és sugárzó cégeknek. Eredmények nyár végén, addig hívjon most, garantált nyeremény!