2008, a HDTV éve

Idén a nagy képernyős LCD-tévé az év házimozija, az überajándék, amivel családok ezrei lepik meg saját magukat. Nem egyszer persze áruhitelből, többéves törlesztéssel, évi 20-30 százalékos thm-mel. Csak sajnos az új tévé képe nem lesz olyan szép, mint a műszaki áruház polcain, mert hát ott nagy felbontású HD filmek keringtek a zártláncú rendszerben, otthon meg csak a jó öreg analóg adás fogható, ami kifejezetten csúf és pixeles az ennél nagyobb részletgazdagságot érdemlő LCD-ken és plazmákon.

Úgyhogy vagy veszünk közel százezer forintért még egy Blu-ray-, esetleg HD-DVD-lejátszót, hogy aztán minden héten újból és újból megnézzük azt a fél tucat filmet, amit Magyarországon kapni, vagy megtanulunk örülni annak, hogy legalább lapos. Meg nem villódzik.

Egyelőre tehát csak a gyártók marketingkampányai (a legnézettebb szpotok közt több LCD-tévét hirdet, így karácsony előtt) és persze a „nekem is kell, ha már a szomszédnak is van” elv pörgeti a nagy felbontású tévék piacát, amit az is jól mutat, hogy a legtöbb az olcsóbb, úgynevezett HD-ready készülékekből fogy. Ezeket 720 pixelsorból álló kijelzővel szerelték, és van bennünk HDMI-csatlakozó is, (ami körülbelül a jó öreg SCART digitális megfelelője, az új szabvány), amivel a nagy felbontású lejátszót, felvevőt a tévéhez lehet kötni.

Az úgynevezett full HD televíziók viszont ennél nagyobb felbontásúak, 1080 pixelsoros kijelzővel rendelkeznek, ennyi viszont kéne ahhoz, hogy egy nagy felbontású HD-DVD teljes pompájában megmutathassa magát.

Igényt teremtettek rá

A nagy felbontású tévék tulajdonosai a két eltérő formátum, a Blu-ray és a HD-DVD háborúja miatt még jó ideig nem találnak majd megfelelő filmválasztékot a boltokban és a tékákban, vagyis csak a digitalizáció segíthet: hogy végre nálunk is megjelennek a HD adások.

„A HD túl van misztifikálva, egyelőre inkább a készülékgyártók lobbiznak érte” – nyilatkozta a HVG-nek a Tv2 vezérigazgatói székéből nemrég távozó, jelenleg a ProSiebenSat1-csoport tartalomfejlesztési alelnökeként dolgozó Kereszty Gábor.

Csakhogy a tévés szakember mintha elfelejtkezne arról, hogy a gyártóknak pár év alatt sikerült elérniük, hogy szinte mindegyik most eladott készülék már a standard felbontású (ez a PAL-rendszernél 576 sor) adásoknál jobb képminőségű jelet is meg tud jeleníteni, így egyre több háztartásban áll kihasználatlanul az új technika, a nézők legnagyobb bánatára. (Jelenleg a magyar készülékek három százaléka nagy felbontású, de szakértők szerint a karácsonyi roham után ez akár öt százalékig is nőhet). Az igény tehát már most megvolna a nagy felbontású tévére.

A HD sikere mellett érvelt Michael Wagner, az európai rádiós-televíziós szövetség (EBU) igazgatóhelyettese is. Egy budapesti konferencián úgy nyilatkozott, hogy az eddigi fogyasztói felmérések alapján nem a mobiltelevíziózás, hanem a nagy felbontású tévé teheti sikeressé a digitális átállást.

Sokan, nagy felbontásban

A kérdés már csak az, hogy mikor indul be nálunk is az első HD adás, illetve mikor továbbítják azt a digitális átállást eddig elodázó szolgáltatók.

„Az AXN műsorait tekintve elméletileg bármikor elindíthatná a HD minőségű sugárzást, azonban e területen nem kíván úttörő szerepet vállalni a magyar tévépiacon” – mondta el kérdésünkre az AXN marketingkoordinátora. Ancsan Ildikó szerint jelenleg a HD minőségű adás elindításához szükséges fejlesztések költségének megtérülése az elvárhatónál több időt venne igénybe.

„Érdekes helyzet alakult ki a piacon, picit úgy tűnik, hogy mindenki arra vár, hogy a másik tegye meg az első lépést: A tévék a kábelszolgáltatóktól várják a platform kialakítását, a kábelszolgáltatók addig nem tudnak HD csomagot összeállítani, míg nincs HD csatorna. A nézők túlnyomó többsége pedig addig nem vásárol HD-ready készüléket, amíg nem tudja kihasználni annak lehetőségeit” – elemzi a helyzetet Ancsan.

A patthelyzet és a félénk tapogatózások ellenére biztos, hogy jövőre már lesznek magyar nyelvű HD adók. Az ORTT-nél például már bejelentkezett a Magyar HD Média elnevezésű cég, akik külföldi gyártású, de magyar szinkronnal ellátott filmekkel, dokumentumműsorokkal várhatóan jövő ősszel indítják a MHD1 elnevezésű adót.

A HVG információi szerint a MTV már jövő nyáron HD minőségben sugározná a pekingi olimpia egyes eseményeit az m2-n. A közszolgálati csatorna viszont nem tud HD adásokat gyártani, így az ő esetükben is csak a filmek és a külföldi sportesemények jöhetnek szóba még legalább két évig, azok is csak a műholdas m2-n. Ezek pedig csak a műsoridő nagyon kis százalékát teszik majd ki.

Időnként sugárzott HD műsorfolyammal már jövő év elején jelentkeznének az RTL Klub-közeli Ikóhoz tartozó kis csatornák is.

„Huszonnégy órás HDTV-adás indítását egyelőre nem tervezzük, viszont az újonnan induló csatornáink között már lesz olyan, melyre HDTV-tartalmakat is szánunk. Ezek indítása 2008 folyamán várható, és a dokumentumfilm és sport kategóriákban lesznek elérhetőek” – nyilatkozta az Indexnek Kökény Tamás, az IKO Kábeltévé Kft. ügyvezető igazgatója. A cég érdekeltségébe tartozik többek közt a Sportklub, a Cool, a Film+ és a jövőre induló Film+2 és a Doku+.

De nem csak időlegesen HD tartalmakat is sugárzó csatornák tűnnek fel már az év elején. Információink szerint a külföldi HD csatornák magyar verzióival már az év első hónapjaiban találkozhatunk. 2008 elején indul Lengyelországban az HBO HD, amely tavasszal már magyar nyelven is fogható lesz, sőt várhatóan az év első felében indul a regionális, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon is terjesztett Nonstop Kino HD, a SPI International filmforgalmazó nagy felbontású csatornája. Úgy tudjuk, hogy már a National Geographic és a Discovery HD verziójának magyarítása is tervben van már.

Felgyorsul a digitalizáció

A tévék tehát ugrásra készen állnak, még ha némelyek kicsit félénkek is, de egyelőre nem nagyon van platform a HD adások számára. Kérdés, hogy a szolgáltatók mikor veszik fel programkínálatukba a HD-adásokat, meg persze, hogy hányat kínálnak, és mennyiért.

A HD-tévézéshez természetesen digitális szolgáltatás kell, így a földfelszíni sugárzás még legalább egy évig szóba sem jöhet, hiszen az új rendszer leghamarabb 2008 végén indul majd, feltéve, ha már tavasszal kiírják a pályázatot. A tervek szerint egyébként két-három HD adás kerülhetne bele valamelyik multiplexbe.

A műholdas szolgáltatók már most sugározhatnának HD tartalmakat, hiszen több ilyen ingyenes program is van a műholdakon (például a kínai CCTV), de a DigiTv miatt kialakult árverseny következtében mostanában nem a prémium szolgáltatásokon van a hangsúly. Az IPTV technológia pedig jelenleg nem jöhet szóba a HD adások esetében, mivel túlságosan leterhelhetné az ADSL-vonalak sávszélességét.

A kábelszolgáltatók digitalizálásán múlik tehát jövőre minden, és Információink szerint tavasszal el is kezdődik az átállás. Az első minden bizonnyal a UPC lesz, a cég már tavasszal elindítja új, digitális szolgáltatását Budapesten és négy vidéki nagyvárosban.

Úgy tudjuk, hogy a digitális kábelszolgáltatás satornakiosztásában három HD adás szerepel majd, ráadásul ezeket ingyen, plusz díj fizetése nélkül nézhetik majd az előfizetők. Úgy tudjuk, hogy a tavaszi induláskor egy dokumentumcsatorna, egy természetfilmes és egy filmadó nézhető HD minőségben. Az induláskor egyébként a UPC csak 1280-szor 780 pixeles felbontásban sugározza majd a HD adásokat, mivel egyelőre elenyészően kevés full HD tévé van a magyar háztartásokban.