Egymilliárdra büntették a lapterjesztőket

Majdnem egymilliárd forintra bűntette a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Postát és a Lapkert, mert a két cég 2001-ben meg nem támadási szerződést kötött, aminek értelmében a Magyar Posta nem foglalkozik a lapok kiskereskedőkhöz szállításával, cserébe a Lapker nem szállt be a hírlapkézbesítésbe.

A GVH vizsgálata szerint az eddig titkolt megállapodás korlátozta a versenyt, ezért a Magyar Posta és a Magyar Lapterjesztő egyaránt 468-468 millió forint bírságot kapott.

Most akkor mi volt az alku?

Hogy a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő Zrt. közti törvénytelen alkut megértsük, ismernünk kell a lapterjesztési piac alapvető működését.

A különféle sajtótermékek kétféleképpen juthatnak el az olvasókhoz. Vagy különféle kiskereskedelmi egységekben (újságárusoknál, boltokban, benzinkutaknál) lehet megvenni a azokat vagy egy lapterjesztő vállalkozás házhoz viszi az újságokat az előfizető címére. Előbbit árus, utóbbit előfizetéses lapterjesztésnek hívják. 1998-ig mindkét feladatot a Magyar Posta végezte el. 1998-ban azonban a Posta regionális újságterjesztő vállalkozásait eladta a francia érdekeltségű a Magyar Lapterjesztő Zrt.-nek. Így az újságoknak a nyomdától a kiskereskedelmi egységekhez történő eljuttatása a Lapker feladata lett. A Posta ugyanakkor megtartotta az előfizetéses lapterjesztést, így az országos napilapok és a különféle magazinok terjesztését egészen 2007 elejéig, a MédiaLog Zrt. piacra lépéséig a Magyar Posta végezte.

A kialakult erőviszonyok megváltozására nem túl sok esély volt, miután a GVH tárgyalási jegyzőkönyvek, stratégiai tanulmányok és egyéb iratok elemzése alapján kiderítette, hogy a Lapker és a Posta valamikor 2001 szeptembere és decembere között versenykorlátozó megállapodást kötött. Először az 1998 és 2001 között hatályos, a Posta regionális újságterjesztő cégeinek privatizációja kapcsán kötött megállapodásban szerepelt, hogy a Posta nem törekszik arra, hogy ő juttassa el a lapokat a nyomdából a kiskereskedőkhöz.

A 2002 és 2007 közötti időszakra szóló együttműködési megállapodásban ennek köszönhetően a Posta elérte, hogy a postahivatalokban eladott lapok fejében a Lapkertől kapott jutaléka 13-ról 23,5 százalékra nőjön. (Mert a postai értékesítés is kiskereskedelmi értékesítésnek számít, így hiába a Posta kézbesíti az előfizetéses lapokat, a postahivatalokban megvehető újságokat a Lapker szállította és szállítja most is neki).

Az egyezség 2003. januártól hatályos módosítása során végül a Lapterjesztő is bevállalta, hogy nem kapcsolódik be a Posta felségterületének számító előfizetéses lapterjesztésbe. A meg nem támadási megállapodás kapcsán ekkor a Magyar Posta piacszervezési díjként egyszeri 260 millió forint összegű ellentételezésben részesült annak fejében, hogy újabb 5 évig nem rontja a Lapker üzletét.

Nem értik

Ezekkel az alkukkal a GVH szerint a két cég megzavarta a normális piaci viszonyokat. A bírság összegének meghatározásakor a GVH tekintetbe vette, hogy a megállapodás a verseny durva kizárását célozta, több évig volt életben, annak tényleges piaci hatása is volt.

Súlyosbító tényező volt a bírság pontos összegének meghatározásakor, hogy a két cég saját területén tulajdonképpen monopolhelyzetet élvezett, viszont enyhítő körülmény volt, hogy a két cég 2005-ben többször a szerződés idő előtti felbontását kezdeményezte.

„A Gazdasági Versenyhivatal döntése megalapozatlan, éppen ezért a Magyar Posta bíróságon támadja meg azt” – mondta el kérdésünkre Tomecskó Tamás, a szervezet szóvivője, aki azonban a bírósági tárgyalás végéig nem akart nyilatkozni bővebben az ügyről.

A Lapker Zrt. A Magyar Távirati Irodának eljuttatott közleményben tudatta, hogy nem ért egyet a GVH határozatában foglaltakkal, és ezért a keresetindítási határidőn belül bíróságon meg fogja támadni.