További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Az Index információi szerint az MSZP elnökségi ülésén elvetették a médiatörvény pár hete nyilvánosságra hozott tervezetét, sőt módosítási javaslatokat sem nyújtanak be, egyszerűen nem támogatják tovább az MSZP és a Fidesz szakpolitikusai által közösen összerakott szöveget.
Ahogy már megírtuk az MSZP legfőképpen, az új nyomozati jogkörrel is rendelkező médiatestület felállításának terve miatt hátrált ki a törvénytervezet mögül. Az MSZP néhány politikusa szerint alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy az új médiatörvényben szereplő Nemzeti Médiahatóság számítógépeket foglalhat le, szerkesztőségekbe törhet be és akár még az újságírók lakásán is tarthat házkutatást. Emellett az elnökség véleménye szerint a Fidesz kormányra kerülése után a túl szigorú jogszabályokkal megpróbálná megregulázni az elektronikus médiát, és igyekezne megfordítani a jobboldal szerint aránytalan baloldali médiafölényt
A jelenlegi médiatörvényt 1996-ban fogadták el, azóta egyszer, 2002-ben módosítottak a szövegen az uniós jogharmonizáció miatt. 2010-ig mindenképpen új médiatörvényt kell elfogadni, de legalábbis módosítani kell a jelenlegi törvény szövegét egyrészt az uniós kötelezettségek miatt, másrészt azért, mert az Alkotmánybíróság többször is jelezte, hogy problémás a jelenleg érvényben lévő szabályozás, mivel az ORTT a kereskedelmi tévékkel és rádiókkal szemben, ugyanabban a jogviszonyban polgári jogi félként és hatóságként is megjelenik. Vagyis hatóságként az ORTT ellenőrzi a vele kötött szerződés betartását.
Az új médiatörvény elhalasztásának legnagyobb vesztesei az országos kereskedelmi tévék és a rádiók. A tévék azért jártak rosszul, mert a jelenlegi szabályozás szerint nagy, országos adó nem indíthat másik csatornát, ez pedig jelentős piaci hátrányt jelent a sokcsatornás környezetben, a rádióknak pedig lehet, hogy újból kell jövőre pályázniuk az analóg frekvenciákra, a műsorszolgáltatási szerződések ugyanis 2009-ben lejártak. A most elvetett médiatörvény viszont a digitális átállás támogatásáért cserébe automatikusan meghosszabbította volna az országos rádiók analóg frekvenciáinak engedélyét.
A médiatörvény módosításához vagy megújításához a parlament kétharmados többsége kell, vagyis a Fidesznek és az MSZP-nek várhatóan meg kell majd egyeznie a kérdésről, a kérdés csak az, hogy melyik parlamenti ciklusban.
Az SZDSZ szerint kár veszni hagyni
Pető Iván, a médiatörvény-javaslatról szóló tárgyalássorozaton részt vett liberális képviselő, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke szerint az átfogó szabályozás lehetősége hosszú időre ismét elszállt, és ebben szerinte rendkívül súlyos az MSZP felelőssége.
A kialakult helyzet biztosan árt a magyar médiapiacnak - hangsúlyozta közleményében Pető Iván.
Az SZDSZ képviselője szerint a kidolgozók azt tervezték, hogy a
beérkező észrevételek alapján még érdemben változik a szöveg, ám a
kialakult körülmények között értelmetlenné váltak a csak igen
nehezen, elfogadott, és
tárgyalási alapnak tekintett kompromisszumok.